A gyűjtemény révén a mai termék a régiből sarjad: a múlt és a jövő (Dávid Csilla felvétele)
,,Ilyen kancsója volt a nagymamámnak is, a spájzban mi is tartottunk olyat, ezen a játéklovon én is ültem annak idején…” Tárgyak, amelyeket mindannyian használtunk vagy találkoztunk velük valahol, de elfelejtettük. Néhányukat azonban sohasem láttuk.
A környéken alig néhányan tudják, mi minden rejlik az az újvidéki Manual vállalat kézműves műhelyében. A Kínai negyedben lévő gyűjtemény és a Zombori út 2. alatti műhely számos elfeledett, régi mesterség hirdetőjeként van jelen. A híres New York-i képtáraknak mintegy egymillió követőjük van a közösségi oldalakon. Az Újvidék peremén lévő múzeum pedig több mint 200 ezer rajongónak örvendhet. Miért? Mert mindannyiunk számára izgalmas időszakokból, tájunk hangulatát idézve, kerültek ide ezek a tárgyak. Jelenleg Európa-szerte reneszánszukat élik a régi mesterségek különféle megnyilvánulási formái.
Az Elfeledett Művészetek és Mesterségek Múzeumának (M.F.A.M.) különlegessége, hogy a tárgyak által a mai termék a régiből fakad.
Egyre több látogatót vonzanak ezek a tárgyak (Dávid Csilla felvétele)
A MÚLT ÚJJÁÉLESZTÉSE
Az egyedi tárlat évtizedes kutatás, gyűjtögetés és a régi kézműves tárgyak védelmének eredményeként jött létre, mintegy 20 évvel ezelőtt. A kezdetektől egészen máig a mintegy 150 ezer összegyűjtött tárgy és műemlék jelenti az újvidéki Manual manufaktúra dolgozóinak a legfőbb ihletforrást. Itt ugyanis a régi mesterségek hangulatából merítenek a termékek gondos készítése során.
A szokatlan gyűjtemény létrehozója Siniša Žarin, a Manual vállalat tulajdonosa, aki úgy döntött, az új irányvonalak helyett a régmúlt tapasztalatait kutatja a bőrfeldolgozás területén.
– Az ötlet, hogy a régi mesterségekből merítek ihletet, már évtizedek óta, a kezdetektől jelen van. Vajdaság az Osztrák–Magyar Monarchia idején igen gazdag volt mesteremberekben. Egykor ezen a területen jóval több mesterember élt és alkotott, mint a mai Magyarország területén lévő városokban. A legtöbb bőrfeldolgozó szakember is Vajdaságban volt az Osztrák–Magyar Monarchia idejében. Mi arra törekszünk, hogy műhelyünkben, termékeink által, a mintegy120 kiváló alkalmazott munkája révén, a múlt újjáéledjen. A táskák és a különféle bőráruk készítési folyamata és módszere megegyezik a régi, hagyományos metódusokkal. Nem az új technológiákat vettük irányvonalként, hanem azokat az eljárásokat folytattuk, amelyeket elődeink fejlesztettek ki – mondta Siniša Žarin, az M.F.A.M. tulajdonosa.
Siniša Žarin (Dávid Csilla felvétele)
Nem könnyű feladat a régi módszerek titkainak kikutatása – vallja Žarin. Ez jelenti viszont a legnagyobb kihívást a munkában.
– Olyan terveink is vannak a dizájn és az anyaghasználat terén, amelyek talán manapság már meg sem valósíthatóak. Érdekes módon száz évvel ezelőtt itt, ebben a térségben, valahol Bánátban vagy talán Bácskában valakinek sikerült készítenie olyan termékeket, amelyeknek megvalósításához ma már fél Európában nincs elegendő szaktudás. Manapság nem tudjuk meghaladni ezeket a régi, jól bevált technikákat. Mi azonban nem adjuk fel. Kitartással és türelmes megfigyeléssel nap mint nap kezünkbe vesszük ezeket az 1900-as években készült tárgyakat, és addig tanulmányozzuk őket, ameddig mi magunk nem jövünk rá a titok nyitjára – ecsetelte Siniša Žarin.
VAJDASÁG SZÍNEI
A Manual vállalat régi mesterségek védelmével foglalkozó részlegét 1995-ben a Szerb Köztársaság Kulturális Minisztériuma tanúsítvánnyal látta el. A múzeum gyűjteményében több mint 20 témakört dolgoz fel, amely folyamatosan bővül. Megtalálhatóak egyebek mellett a mesterségekkel, kézműves foglalkozásokkal (ácsok, borbélyok, könyvkötők, szíjgyártók, kalapkészítők) és utazással kapcsolatos tárgyak (bőröndök, táskák, képeslapok), irodai berendezések és felszerelések, hangszerek és elektromos eszközök, csomagolási kellékek (fából, bádogból és kartonból készült dobozok). Sőt a vendéglátóiparhoz kapcsolódó eszközök is jelen vannak a gyűjteményben, mint a pultok, a sör és a kávé felszolgálásához szükséges tárgyak. Ezenkívül persze a felhúzható játékok, kisautók és nyerges lovak sem maradhatnak ki a sorból.
Még a szekrényben is műtárgyak rejlenek (Dávid Csilla felvétele)
– Szinte mindenféle dolgot összegyűjtök, ami kézzel készült. A fő hangsúly a bőrre mint alapanyagra helyeződik. Kizárólag az intuíciómra hallgatok a tárgyak kiválasztásakor.
Kedvenc korszakom a két világháború közötti időszak. Gyakran említettem már, hogy ez a legkarizmatikusabb időszak az emberi történelemben. Akkoriban a medicina virágzott, ezenkívül a technikai és művészeti kifejezésmód is jelentős. Az újabb kori tárgyak kiválasztásának esetében a nyolcvanas évek, fiatalságom időszaka, a legmeghatározóbbak. Ebben az országban abban az időben rendkívül jó minőségű tárgyakat állítottak elő. Az akkori színvonal sokkal magasabb volt még a németországinál is – hangsúlyozta Siniša Žarin.
Nem ritkaság, hogy a gyártási és a múzeumi vonulat egybefonódik, mindezt németországi példák is tanúsítják, az M.F.A.M. esetében is ez történt. A múzeumi gyűjtemény révén szemléltetik a vállalat céljait és útirányát.
FIATAL CSAPAT
A Manual csapatának tagjai többnyire fiatalokból áll. Aleksandar Ilić, a múzeum menedzsere gyerekkora óta jelen van a lelkes csoport munkájában. Ottjártunkkor szemléltette a műhely sokrétű munkáját, azokat a lépéseket, amelyeket a régmúlt hangulata határoz meg. Elmondta, az érdeklődés egyre nagyobb világszerte az elfedett tárgyak iránt.
Aleksandar Ilić (Dávid Csilla felvétele)
– Jelentős számú diplomata látogatott el hozzánk az utóbbi időben, minden olyan ország képviselője járt már nálunk, amely Szerbiában rendelkezik képviselettel. A legtöbb tárgy, amely itt látható, ma is létezik, koránt sincsenek viszont olyan precizitással és figyelemmel elkészítve, mint ahogyan egykor. Ezért vonzó mindenki számára mindez – mondta Aleksandar Ilić.
Marija Grčić, a múzeum sajtófelelőse elmondta, hogy különféle rendezvények révén igyekeznek felhívni a figyelmet a régi mesterségek és tárgyak értékeire, a legfőbb célcsoportot a fiatalok képezik.
– A Kínai negyedben lévő tárhelyünkön többek között az újvidéki Művészeti Akadémiával, a belgrádi bölcsészkarral, valamint az Építészeti Karral és az Újvidéki Egyetemistaközponttal együttműködve számos kiállítást hoztunk létre. A napokban pedig újvidéki általános és középiskolások egy csoportja látogatott el hozzánk, akik a kihalófélben lévő mesterségek kapcsán tekintették meg gyűjteményünket – ecsetelte Marija Grčić.
Habár a vajdasági városok világának egykori karizmája mára réges-régen kifakult, az Elfeledett Művészetek és Mesterségek Múzeuma továbbra is ez után kutat, eközben új és ,,régi” ismeretek egyaránt felszínre bukkannak.
Marija Grčić és a legújabb ,,titok” (Dávid Csilla felvétele)
