Prvoje – aki immár hatodik éve elsőként érkezik – lakhelye a Petar Drapšin utca 3. szám alatti háznál lévő villanykarón található. Néhány nappal ezelőtt repült vissza fészkébe, hamarosan párja, Mária is társul majd hozzá, mondják a helyiek, akik évről évre gondosan figyelik, visszatérnek-e mind Dél-Afrikából.
Prvoje egyszerre két fészket is birtokol, Fotó: Dávid Csilla
Gólya utca Tarašon, Fotó: Dávid Csilla
Az ünnepség során elhelyezik a fészekalapokat, Fotó: Dávid Csilla
A helyi iskola tanulói műsorral ünneplik a gólyák érkezését, Fotó: Dávid Csilla
A taraši fehér gólyák megfigyelését 2015 óta a Taraške Rode polgári egyesület végzi. A faluban az első gólya megérkezésére ünnepséget szerveznek március folyamán. A rendezvény alkalmával, első lépésként, felmérik a Gólya utca állapotát, felújítják és megjelölik a fészekalapokat. A helyi iskola tanulói révén a gólyák nevet is kapnak.
Idén két új fészekalapot helyeztek el a faluban, tudtuk meg Aleksandra Marovac Cucićtól, a Taraške Rode polgári egyesület elnökétől.
– Tavaly 33 gólyapár tért vissza Afrikából. Az elmúlt napokban nap mint nap körbejártuk a falut, eddig három gólya érkezett Tarašra. Elsőként idén is Prvoja érkezett. Valószínűleg ez a gólya sokkal több éve itt él már, mi azonban hivatalosan az elmúlt években követjük a mozgását. Prvoje a gólyák érkezésének szimbólumává vált falunkban és a környéken egyaránt. Ez a gólya amiatt is különleges, mert egyszerre két fészket birtokol – ecsetelte Aleksandra Marovac Cucić.
Taraš a Tisza bal partján terül el. Szántóföldek, rétek és legelők találhatóak itt. A falu fából készült villanykaróin a gólyák könnyen fészket építhetnek, amely akár több mint egy méter átmérőjű is lehet. A falu lakói mindig örömmel fogadják a tavasz hírnökeit.
– Általában március tizedike körül jönnek vissza a gólyák. Immár tizenöt éve jár vissza Prvoje. Minden reggel, úgy hét óra körül, elmegy élelemért. Később, tíz óra körül, már újra itt van. Amint kijövök az udvarra, megfigyelem a gólyákat. Kíváncsi vagyok, mikor fog megérkezni a párja, Mária. Tavaly eltelt hét-nyolc nap is, mire megjött – meséli Slavojub Ostojić, aki Prvoje szomszédságában lakik.
Nemrégiben a tarašiak levelet írtak Libanon elnökének, hogy akadályozza meg a vándormadarak kilövését, mert évente több mint kétmillió madarat ölnek meg az afrikai országban. A levélre pozitív válasz érkezett: a vadászszezonnak vége, senki sem rendelkezik engedéllyel a madarak kilövésére.
– A gólyákat gyakran kilövik hosszú útjuk során. Ezenkívül az időjárás viszontagságait is megsínylik a mintegy 12 000 kilométeres út alatt. A horvátországi kollégák által követett gólya egyikét sajnos tavaly Libanonban megölték. Ezért is kezdődött el az akció a gólyák megmentése érdekében. A GPS-es nyomkövetés révén ugyanis tudni lehet, hogy mely területeken pusztul el a legtöbb gólya. Terveink között szerepel, hogy a közeljövőben megjelölünk mi is egy gólyát, hogy követni tudjuk a mozgását, hol tartózkodik legtovább, merre repül – mondta Aleksandra Marovac Cucić.
A gólyák tiszteletére rendezett ünnepség során a taraši diákok idén a verbászi iskolából érkezett társaikkal együtt látogatták meg az első gólyákat. A helyi iskola folyamatos együttműködést ápol a Taraške Rode polgári egyesülettel. Céljuk a gyerekek környezettudatos nevelése, tudtuk meg Olivera Mijatovtól, a taraši általános iskola tanítójától.
– Iskolánknak jelenleg hetven diákja van. A rendezvény során műhelymunkák és különféle aktivitások, előadások révén igyekszünk felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy a természettel barátságban éljenek együtt – mondta Olivera Mijatov.
A vándormadarak a helyiek elvárásait is felülmúlták. A mintegy ezer lakost számláló falu, amely az egyik legrégebben lakott bánáti település – a 13. század elején jött létre – e vándormadaraknak köszönheti hírnevét. A gólyák számának és a helybéliek gondviselésének köszönhetően a német EuroNatur Alapítvány Tarast 2015-ben a gólyák európai falvának nyilvánította.
A gólyák mellett a kiváló burgonya is emeli a falu hírnevét, mondja Olivera Mijatov. A lakosság főként mezőgazdasággal, borászattal és zöldségtermesztéssel foglalkozik. Az organikus termelés is sikeresen jelen van a faluban. A fiatal házasok, úgy tűnik, felismerték mindezt. A 2014-es év óta ugyanis gyarapodott a fiatalok és a gyerekek száma. Háromgyermekes családok is akadnak e bánáti faluban.
– Manapság falun élni szerintem igazán nagy érték. Környékünkön nincs egyetlen gyár sem, a levegő tiszta. Ezért ez kiváló környezet a gyerekek számára, mert védve vannak a negatív hatásoktól. Akár egész nap kinn játszhatnak a szabadban – mondta Olivera Mijatov.
