Bástyaként 150 éve

A kúlai Népkör Vajdaság művelődési egyesületei között a rangidős, Szakácsy Sándor plébános irányításával 1868-ban alapították, mostani székhelyére 1870 nyarán költözött. Az épület az idők folyamán több felújításon ment át, de a legjelentősebb építkezésre az elmúlt két évben került sor. Április 13-a és 15-e között tartják a jubileumi ünnepségsorozatot: szentmise, díszülés, könyvbemutató, kiállítás és kórustalálkozó is lesz a jelentős évforduló jegyében.

A jubileumra való készülés felpezsdítette a szakcsoportok munkáját, az építkezés pedig egy modern, minden igényt kielégítő épületet eredményezett, ez nagyon fontos, hiszen a kúlai Népkör épülete közkedvelt gyülekező- és szórakozóhelye a kúlai és a községbeli magyarságnak.

A nagy múltú magyar művelődési egyesület oszlopos tagja Valka Károly, a Népkör MMK alelnöke, Kúla község alpolgármestere, aki évtizedek óta aktív irányítója az ott folyó munkának. Őt kérdeztük a nyugat-bácskai magyarság számára létfontosságú művelődési központról.

- Nagy a sürgés-forgás hónapok óta, befejeztük a homlokzat kialakítását, a belső nagytermet és a körülötte levő termeket, sikerült felújítani a vizesblokkot is. Sajnos a konyha és az emeleti termek még nem készültek el teljesen, de bízunk benne, hogy az év folyamán sikerül befejezni az új székházunkat, ehhez további pályázatok szükségesek. Tavalyelőtt kezdtük el az épület felújítását a Népkör, több alkalommal az önkormányzat, a tartomány, és legnagyobb részben a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával.

A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság 1 millió dinárt, a helyi önkormányzat pedig 1,7 millió dináros támogatást hagyott jóvá a munkálatokra, ebből megemeltük a főépület külső falazatát és új tetőszerkezetet kapott az épület. Hajnal Jenő, az MNT elnöke is megtekintette az épületen folyó munkálatokat, és közel 3 millió dinárt biztosított annak folytatására, amely összegből az épület és tetőtér külső szigetelését, a belső mennyezet felújítását és a tetőtér részének kialakítását valósítottuk meg, ahol egy tárolószoba kap helyet a táncszakcsoport ruházatának és kellékeinek tárolására, valamit egy tárgyalóterem és egy kisebb kézműves foglalkozási tér és irodahelyiség lett kialakítva, amelyek további belső felszerelése még várat magára pénzhiány miatt, akárcsak a HASSAP-szabvány szerint megtervezett konyha átalakítása is. De mindez hatalmas előrelépés, és elmondhatom, hogy a jubileumot egy már felújított épületben tarthatjuk, amelyen rengeteget dolgozott a Népkör tagsága is önkéntes munkával, a helyi kivitelezővel együtt.

Hullámhegyek és hullámvölgyek váltották egymást a Népkör életében a kezdetektől, de az utóbbi évtizedekben is.

- Voltak nagyon szép napok sokszor, de voltak olyanok is, amikor az ember nehezen aludt el, éjszaka felébredt, gondolkodott… Sok akadályba ütköztünk a kilencvenes években. Volt egy olyan időszak, hogy ha nem fogott volna össze a vajdasági magyarság, és nem állt volna ki olyan határozottan az érdekünkben a kétezres évek környékén, akkor lehet, hogy ma már nem tudnánk a jubileumról beszélni, mert nem volna miről. Óriási összefogást éreztünk magunk mögött. Az akkori hatalom, amikor hívott bennünket egy megbeszélésre, arra kért bennünket, hogy a sajtóban ne jelentkezzünk. Én akkor azt mondtam nekik, hogy mi nem jelentkezünk, de mindenhonnan, Szabadkától Versecig, Gombostól Nagykikindáig, mindenhonnan hívnak bennünket és támogatnak. A Magyar Szó újságírója egyszer olyan címet adott az írásának, hogy a kúlai Népkör túl fogja élni az akkori hatalmi pártot, no nemhogy túlélte, hanem megedződött, megerősödött a Népkör.

Nemcsak köreinkben, hanem az anyaországban is elismerték tevékenységüket.

- A kúlai Népkör 2012-ben megkapta a Külhoni Magyarságért Díjat. A Magyar Parlament főkapuján mentünk be, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadott bennünket, és ő adta át a díjat, a magyar közélet szereplői, Pásztor elnök úr, Kalocsa testvérvárosunk alpolgármestere is osztozott örömünkben. Nagyon szép élmény volt. A kitüntetés azt mutatja, hogy a kúlai Népkör nemcsak az éveivel dicsekedhet, de a munkájának színvonala is magas. A szabadkai Népkör után mi voltunk a második kultúregyesület, amelyik ezt a rangos elismerést megkapta.

A Népkör tagjai nagy lelkesedéssel készülnek a jubileumra, hogyan állt össze az ünnepi program?

- Valamennyi szakcsoportunk készül, mi nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a kúlai Népkör a legidősebb magyar kultúregyesület ezen a tájon, és ezért nagy is a felelősség, hogy a jubileumhoz méltó módon ünnepeljük meg. Bábel Balázs kalocsai érsek pénteken szentmisét celebrált a katolikus templomban, ezzel kezdődött a programsorozat. Kézimunka, fotó- és dokumentum-kiállítás nyílt a Népkör múltjáról és jelenéről, majd ünnepi műsor volt a színházteremben, amelyben a kúlaiakon kívül testvérvárosunk, Kalocsa táncosai is felléptek. Szombaton könyvbemutatót tartunk és Dudás Károly lesz a vendégünk. Vaskos könyvet jelentettünk meg 150 éves a kúlai Népkör címmel. Juhász András szerkesztésében tíz évvel ezelőtt már megjelent egy könyv az addigi munka összefoglalójaként, most ezt bővítettük ki az utolsó évtized történéseivel Hugyik Karolina szerkesztésében. Szombaton délután kórustalálkozó lesz, fellépnek a Népkör kórusai, a kalocsai, balatonkenesei, cservenkai, veprődi, verbászi kórusok. Vasárnap az alapítónk, Szakácsy Sándor sírhelyének megkoszorúzása előtt hálaadó szentmisét, délután ünnepi közgyűlést tartunk, végül pedig az Újvidéki Színház előadása zárja az ünnepi programot.

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a kúlai művelődési egyesület, mit üzenne a fiatalabb geberációknak?

- Bízunk benne, hogy a megálmodott épület nemcsak a kúlai magyarok, hanem a város büszkesége is lesz. Arra törekszünk, hogy még jobb körülményeket teremtsünk a megújult székházunk termeiben, jobb feltételeket biztosítsunk a szakcsoportjainknak. Büszkék lehetünk rá, hogy egy olyan kis közösség, mint a miénk, a Népkört fenn tudja tartani, be tudja élni, kultúrával megtölteni, a kúlai és a község magyarságának szempontjából ez létfontosságú. Jó kapcsolatot ápolunk a katolikus egyházzal és a Petőfi Brigád Általános Iskolával, amely a község egyedüli iskolája, ahol folyik magyar oktatás. Nagy panaszunk nincs, csak utánpótlás legyen! A tanulók 70–80 százaléka aktívan részt vesz a munkában. Bízom abban, hogy amit a Népkör MMK vezetősége és választmánya erőn felüli munkával tesz, az nem vész majd kárba, otthont tudunk biztosítani a felnövő generációnak, hogy értékeinket megbecsüljék és majd ők is továbbadják, ezért dolgoztunk, dolgozunk. Azt is el kell mondani, hogy a kúlai magyarság összetartó közösség, minden magyar embernek a Népkör a második otthona, mert ha nem így állnánk hozzá, akkor már valószínűleg nem volna Népkör sem, meg nem volna kúlai magyarság sem.

Pásztor Mária, a Népkör szervezőtitkára és csoportvezetője elmondta, hogy minden tanév elején a Petőfi Sándor iskolában és az óvodában tagtoborzást tartanak.

– A legkisebbek az Aprócskák, ők 4 és 7 év közötti gyerekek, akikkel népi énekes gyermekjátékokat tanítunk, ez alapul szolgál a későbbi néptánctanuláshoz. Elsajátítják a szép magyar beszédet, a kiejtést, a magyar mondókákat, népdalokat, alapvető térformákat megtanulnak, és később már, amikor elérik a második osztályt, csatlakozni tudnak a néptánccsoporthoz. Őket követi a Napraforgó gyermeknéptánccsoport, általában második–hetedik osztályos gyerekekkel, ők már könnyebben elsajátítható koreográfiákat tanulnak, a legidősebb korcsoport pedig az Ibolya csoport, ők kilencven százalékban középiskolások. A koreográfusunk Patyarek Csaba és Patyarek Fodor Nóra. Fontos kiemelni a színjátszóinkat is. Két csoportunk van, az idősebbek itt is középiskolások. Léteznek kézműves csoportjaink is, és képzőművészeti pályázatokat is szervezünk a karácsonyi ünnepek előtt, mikulás, anyák napja vagy a családi nap környékén.

A felnőttcsoportok közül jelenleg a Bartók Béla Dalárda működik, amelyik megünnepelte a 120 éves fennállását, a Bartók Béla kamarakórus, a Cantilena női kórus és az Árvácska csoport, amely népdalokat ad elő. A kézimunkacsoport részt vesz a MIRK-en, a Vajdasági Kézimunka-kedvelők Szövetségének kiállításán, de önálló kiállításokat is szerveznek, a város rendezvényeibe szintén bekapcsolódnak, kiállítanak a hagyományőrző napon és a kalocsai paprikafesztiválon. Van könyvtárunk is. Általában úgy jutunk a könyvekhez, hogy a családok, amelyekben felesleges könyvek vannak, odaajándékozzák nekünk. A Népkör könyvállománya a városi könyvtárba került a hatvanas években, akkor a nem megfelelő ideológia miatt sok kötetünket megsemmisítették, azután a kilencvenes évek végén visszakerültek hozzánk. Az utóbbi években a gyerekek száma megcsappant, de így is hatvan–hatvanöten járnak hozzánk, többen több csoportban is aktívak, a kézimunkázók 25–30-an vannak, az idősebb asszonyok már nem aktívak, de munkáikkal megjelennek a kiállításokon. A kórusok is átfedik egymást, mintegy harmincan énekelnek a Népkörben – vázolta a jelenlegi helyzetet a szervezőtitkár.

A művelődési egyesület munkáját a 17 tagú választmány és a szakmai tanács irányítja. Elnök, alelnök, titkár és még 14 elnökségi tag hozza a határozatokat, minden évben a közgyűlésen újraválasztják a választmányt. Az elnök, Goga Zsolt, az alelnök Valka Károly és a titkár, Lázár Béla mellett a választmányi tagok: Hugyik Pál, Goga György, Burić-Bálint Melinda, Krisztián Zoltán, Hugyik Attila, Fenyvesi-Jung Mária, Jut József, Hugyik Karolina, Fárbás Endre, Tamás Ottó, Jut Olivér, Kozma Ferenc, Fárbás Máté és Ifj. Valka Károly. A szakcsoportok közül a néptáncot jelenleg Pásztor Mária és Hugyik Karolina, a kórusokat Vendel Gyöngyi, a kézimunkacsoportot Kanyó Hajnalka vezeti, a gyermekkézimunka-, illetve -kézműves csoport pedig Szabó Kiskároly Ilona, Kanyó Mónika és Bognár Ilona irányításával tevékenykedik.