Varázslatos gyermekkor

Alain Laboile a franciaországi Bordeaux (olv.: Bordó) városában született 1968-ban, szobrászművész, nem tartja magát fotográfusnak, legfeljebb fotóamatőrnek. Nős, hat gyermek (köztük egy a fiú) apja. Megunván a városi életet – amikor egy kis pénzhez jutott – vett egy tanyát valahol az isten háta mögött, és népes családjával kilépett a civilizációból, legalábbis a maiból, a rohanóból.

Amikor 2004-ben bemutató fotókat kellett egy pályázatra küldenie szobrairól, vett egy fényképezőgépet, s azt forgatva kedvet kapott makro (közeli) fotók készítéséhez, aminek köze lehetett korábbi hobbijához, az entomológiához (bogarak tanulmányozásához).

Azt már a körülmények kínálták, hogy nagyszüleink életmódját követve felcseperedő gyermekei felé fordítsa (saját szavai:) „egyetlen gépe egyetlen lencséjét”, és az ezt követő néhány évben remek fényképek sorozatát készítse el. Maga se volt tisztában ezek értékével, ám amikor egy fotós közösségi oldalra elküldte néhány képét, annak szerkesztője fölismerte e – látszólag rissz-rossz családi fotókból álló – sorozat értékét, s további fotókat kért tőle. Következett a személyes megismerkedés, majd Alain Laboile CSALÁDOM képsora bemutatása a nagyvilágnak.

Azóta már az egész világ megismerte e kiváló („annyira tökéletlen, hogy talán pont attól zseniális”) kényképeket, könyvbe foglalva is megjelentek (pl.: „At the edge of the world” – A világ végén – a Kehrer Verlag gondozásában), nemrég pedig tőlünk nem messze, Budapesten, az Astoria közvetlen közelében is megtekinthetőek voltak Alain Laboile családfotói.