Az alternatív szankciók alatt azokat a különféle büntetésformákat értjük, amelyek alternatív, helyettesítő lehetőségként szolgálnak a szabadságvesztés mint büntetőjogi intézkedés helyett – emelte ki Marija Krsmanović az Igazságyügyi Minisztérium alternatív szankciók alkalmazásának biztosa.
– Az irodánk ellenőrzi mindazon alternatív intézkedés és büntetés végrehajtását, amit az újvidéki Felső Bíróság illetékességi területén szabnak ki. Ez nemcsak Újvidékre vonatkozik, hanem a környező településekre is. Az alternatív szankciókat Európában már hosszabb ideje alkalmazzák, a szerbiai gyakorlatban ez még újdonságnak számít. Európának igen jó tapasztalata van az alternatív büntetések terén. Az alternatív szankciók elsődleges célja, hogy hozzájáruljanak a visszaesés veszélyének a csökkenéséhez. Azok, akik börtönbe kerülnek, a régi életüket maguk mögött hagyják, és büntetett előéletű személyekkel kezdenek barátkozni. Számukra ez a fajta életvitel elfogadottá válik. Ennek következményeként változnak a szociális szokásaik, amelyeket nagy valószínűséggel megmaradnak az után is, hogy szabadlábra helyezik őket – tette hozzá Marija Krsmanović.
A szabadságvesztés elkerülését célzó szankciók csoportjába tartozik a felfüggesztett büntetéssel járó felügyeleti intézkedés, amikor a bíróság valamilyen adott tevékenységet rendel el. Ilyen lehet a tanácsadás, az óvoda vagy iskola megközelítésének tilalma, továbbá az említett irodában vagy a rendőrségen való kötelező jelentkezés. Továbbá a házi őrizet, amikor a gyanúsított csak bírósági engedéllyel hagyhatja el a kijelölt ingatlant és a hozzá tartozó területet. A házi őrizetbe helyezett illető mozgását felügyelhetik elektronikus nyomkövető készülékkel vagy anélkül. Ezek az intézkedések egyre gyakoribbak.
Marija Krsmanović elmondása szerint az elképzelés az, hogy az alternatív szankcióknak köszönhetően a társadalomban elfogadott viselkedési normákat alapozzák meg.
– Ezek az alternatív intézkedések igen eredményesek. Ha sikerül elejét venni, hogy valaki visszaesővé váljon, abból a társadalomnak már előnye származik. Ezenkívül az említett módszer költséghatékonyabb, mint a börtönrendszer, mert kevesebb személyzetre, börtönőrre, szolgáltatóra van szükség, ugyanakkor nem igényel külön épületeket, mint amilyenek a börtönök. Továbbá biztonságosabb, és állandó felügyeletet jelent. Leginkább azoknak a fiataloknak válik a javára, akik az első bűncselekményüket követték el, továbbá azoknak, akik mentálisan zavart állapotban követtek el bűncselekményt. Ilyen lehet a kábítószer hatása, nehéz anyagi körülmények, egyebek. Az alternatív szankciók alkalmazása azoknál a személyeknél a leghatékonyabb, akiknek a személyisége még nem formálódott ki teljesen, és a bűncselekmények elkövetése nem vált életük részévé. Mindannyiukban közös, hogy nem megrögzött bűnözők. Az emberek zöme ilyen. Vannak olyan intézkedések, amelyeket kiskorúakkal szemben foganatosítunk, de vannak a nyilvántartásunkban idősebb személyek is.
Az alternatív intézkedések és büntetések alkalmazásánál különösen fontos megfelelő szakemberek bevonása. Az alternatív büntetésekre jellemző, hogy nagyon dinamikusak. Bizonyos dolgokat előre tervezni nagyon nehéz, hiszen a megszokott életkörülmények jellemzik az elítéltek mindennapjait. A házi őrizet esetében a kötelezettségek szinte megegyeznek, attól függetlenül, hogy az illető visel-e elektronikus készüléket vagy sem. Az egyedüli különbség a végrehajtás módjában van. Ha a bíróság úgy mérlegeli, hogy ez szükséges, akkor elrendeli a lakóhely elhagyásának a tilalmát és az elektronikus nyomkövetést szolgáló műszer viselését, ez leginkább a lábszáron történik. Van egy külön készülék, amit az épületben helyeznek el, ezen keresztül ellenőrzik az érintett jelenlétét – mondta Marija Krsmanović.
Nina Vukelić, az Igazságyügyi Minisztérium alternatív szankciók alkalmazásának biztosa hozzátette, hogy a házi őrizet nem tarthat egy évnél tovább, és különféle bűncselekményekről beszélünk. Erről az illetékesek bírósági eljárás során döntenek.
– Ez a módszer lehetővé teszi, hogy kövessük az egyén mozgását. Ritkán fordul elő, hogy az elítéltek nem tartják be az erre vonatkozó szabályokat, ha ez mégis megtörténik, akkor azonnal értesítjük a bíróságot és a rendőrséget. Ilyenkor a bíróság az ítéletet börtönbüntetésre változtathatja, amelynek időtartama megegyezik a házi őrizetével. A házi őrizetben levők a nap folyamán két órát friss levegőn tölthetnek, ilyenkor elmehetnek a boltba, vagy szabadidős tevékenységet folytathatnak a kijelölt mozgási zónán, útvonalon belül. Szintén a bíróság rendelkezhet arról, hogy ha az elítéltnek rendszeres orvosi ellátásra van szüksége, azt megkaphassa, vagy eleget tegyen munkahelyi, szülői vagy egyetemi kötelezettségeinek. Számunkra fontos, hogy mindezt dokumentáljuk, és így elkerüljük a visszaéléseket – hangsúlyozta Nina Vukelić.
Marija Krsmanović lapunknak elmondta, hogy Újvidék területén és a környező településeken 86–90 személy van házi őrizetben.
– Az elítéltek életkora eltérő, továbbá különböző szociális háttérrel rendelkeznek. Vannak személyek, akik szociális segítségre szorulnak, de olyanok is, akik igazán jó körülmények között élnek. A hangsúly a folyamatos ellenőrzésen van. A család különösen fontos szerepet tölt be. Ha valami probléma merül fel, például az adott személy ismét kábítószerhez nyúl, erre vonatkozóan a jelzéseket általában a családtagoktól kapjuk. Ilyen helyzetben ezek az információk segítenek megelőzni a súlyosabb kihágásokat. Mi azonnal reagálunk, tanácsadás formájában segítünk az illetőnek. A cél nem az, hogy elkülönítsük a személyt, hanem az, hogy megőrizzük az addigi életformáját. Ha valaki dolgozik, egyetemre jár, a mi dolgunk, hogy ebben segítsük. A munkánk java része erre irányul. Ez lehetőséget nyújt egy minőségibb életvitelre és a változásra. A börtönbüntetés letöltése után nagy a visszaesők százalékaránya. Az alternatív büntetés előnye, hogy az érintett nem kerül kapcsolatba más elítéltekkel, csökken az esélye annak, hogy visszakerüljön a bűnözési körbe, és még súlyosabb bűncselekményt kövessen el. Szerbiában ezek az intézkedések még gyerekcipőben járnak. Azokban az országokban, ahol már régebb óta alkalmazzák, a visszaesés aránya jelentősen kisebb azoknál a személyeknél, akiknél alternatív büntetést alkalmaznak a szabadságvesztés helyett.