Az elmúlt másfél évben szinte minden, ami a tartományi székvárosban önkormányzati beavatkozással vagy támogatással történik, az Újvidék Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben cím jegyében valósul meg. Minden fejlesztés, beruházás összefüggésbe hozható ezzel a jelentős titulussal, mindenekelőtt az építkezések és a meglévő épületek tatarozása, felújítása terén érezhető ez. Slobodan Jovićtól, az Újvidéki Építészmérnökök Egyesületének (DANS) vezetőjétől kérdeztük, mit jelent városunk számára az Európa Kulturális Fővárosa titulus elnyerése, milyen új projekteket hozott, mi minden fog épülni a városban 2021-ig?
Épül a Pupin Palota (Ótos András felvétele)
– Három kategóriába oszthatjuk az építkezési folyamatokat. Az első kategóriába a nagy projektek tartoznak, mint amilyen a balett- és zeneiskola épülete, a gyalogoshíd terve és a Kínai negyed, egészében. A második kategóriába a négy új kulturális központ, illetve „állomás” kiépítése tartozik, amelyeket az Újtelepen, a Kliszán, Karlócán és az Almási kerületben terveznek kialakítani. A harmadik kategória az Új közterületek elnevezést viseli, ez a projektum két részre tagolódik. Az egyik rész az Urbánus zsebek, azaz a városközponttól távol eső negyedekben, gyakran peremvárosi falvakban épülő, találkozásra, szórakozásra, szocializálódásra szolgáló terek és helyiségek kialakítása, a másik meg a Micro Grantig, azaz a mikrotámogatási projektek. A mi egyesületünk a harmadik kategóriába tartozó projektek kapcsán működik együtt az Újvidék 2021 Alapítvánnyal. A mikrotámogatási projektegyüttes keretén belül a polgárok, polgári egyesületek, szomszédsági szerveződések, lakóközösségek stb. környezetfejlesztő ötleteit támogatjuk, ugyanis ők döntik el azt, hogyan szeretnék átalakítani, kihasználhatóbbá tenni az általuk már használt közterületeket. Évente 10–15 ilyen ötletre jut pénz, az elképzelések kivitelezésére az önkormányzat legfeljebb 350 ezer dináros támogatást hagyhat jóvá, a realizációban is részt vesznek az ötletadók, természetesen szakembereink is véleményezik elképzeléseiket. Az urbánus zsebek a Micro Grantigtól valamivel nagyobb közterületek rendezését jelentik, 46 ilyennek a kialakítása van tervben, nagyjából helyi közösségenként egy. Ennek a két projektegyüttesnek a tekintetében az a legfontosabb, hogy az érintett pontokhoz gravitáló polgárok részt vegyenek az ötletadásban, ez az ún. polgári participáció munkamódszere. Ez a metodológia még gyerekcipőben jár hazánkban. Noha logikusnak tűnik, hogy a lakókat kell megkérdezni arról, hogy mi mindent szeretnének környezetükben, a gyakorlatban ez a véleménykikérés, egyeztetés, nehezen megy. Nem kérdezhetünk meg mindenkit, de nem is ez a cél, hiszen a polgárok többsége nem ért a területrendezéshez, az urbanisztikához, színvonalas válaszokra, javaslatokra nem számíthatunk. Reméljük, hogy 2021-ig sikerül magasabb szintre emelni a polgárok rálátását arra, hogy mi számít színvonalas, jó közterületnek. Ha ez nem is lesz így, mindenképp sikerül majd – mindannyiunk érdekében – mélyebbre bevonni polgártársainkat a közösségi döntéshozatal folyamatába. Most az a fontos, hogy intézményesítve kihasználjuk az EKF 2021 címből fakadó lendületet, lelkesedést, és hogy minél többet építsünk ennek a sikernek az égisze alatt.
Az építészmérnökök szerint meggondolatlan döntés volt a Pupin Palota építése (Ótos András felvétele)
Mi az, ami valóban megvalósítható mindebből?
– A felsoroltak megvalósítása már folyamatban van, a kivitelező cégeket kiválasztották. A mi egyesületünk pár ponton nem ért egyet a kivitelezés menetével, de hát az önkormányzati rendszerünk olyan, hogy innerció szerint történnek a dolgok, nehéz változtatni. A balettiskola tervben volt korábban, a cím elnyerése előtt is, ezzel nincs gond, de a tervezett gyalogoshídról egyelőre semmilyen információm sincs. Szerintem túl komoly projektumról van szó, és túl rövid az idő. A tervezett urbánus zsebek közül pedig biztosan kiépítenek sokat.
Éppen mindegyik tervezett tartalomra szükségünk van, vagy egy kicsit eltúloztuk?
– Igen, szükségünk van minden újításra, de mint már említettem, a folyamat során történő metodológiai változtatás, a polgárok hozzáállásának módosítása talán a legfontosabb. Az említett, kulturális állomások kialakítása a városi művelődési élet decentralizációjának szempontjából jelentős, nem lenne szabad megengedni azt, hogy a Művelődési Központ kirendeltségeiként működjenek. Tehát: a Klisza városrészben nincs szükség mindennap komolyzenei koncertre, ott másmilyen programot kell szervezni. A kultúra manapság nagyon tág fogalom, nagyon sokféle módon konzumálható.
Az úgynevezett Kínai negyedet valóban le kell bontani?
– A bontás helyett manapság előszeretettel használjuk a „rendeltetésszerűvé tétel” kifejezést, a bontás, rombolás kifejezések negatív érzelmeket váltanak ki. Tavaly nyáron sokat vitatkoztunk az Újvidék 2021 Alapítvánnyal, arról próbáltuk meggyőzni őket, hogy az ott lévő tartalmakat – akármennyire is kevésről van szó – meg kell őrizni, az köré kell építeni az újat. Ott iparosok, művészek tevékenykednek „Szakértők”, akikről nem tudjuk, hogy kicsodák, megállapították, hogy az épületek a Kínai negyedben veszélyesek, és egy elaborátumba foglalva az építmények java részét lebontásra javasolták. Azt sem tudjuk, hogy hány „szakember” mérte fel a helyzetet. Úgy vélem, nem voltak elegen. Az sem világos, hogy melyek a tervek a bontást követően. Mit terveznek a lebontott épületek helyére? Mi a „csináld magad” hozzáállást propagáljuk, nem szeretném, ha a Kínai negyed helyén egy „kisminkelt”, csillogó-villogó, aprólékosan formatervezett épületkomplexum emelkedne. „Élő” terültnek kellene lennie, egy olyan helynek, ahol az oda járók maguk „rendezkednek”. Abból a dokumentációból, amelybe most betekintésünk van, az derül ki, hogy az új épületeket – négy különálló építmény van tervben – felfalazó beruházók diktálják a tempót, ők, mint tulajdonosok határozhatják meg, hogy egy-egy házban milyen tartalmak lehetnek. Ez aggodalomra ad okot. És mi lesz az épületek közötti területekkel? Ez a legfontosabb, hiszen ha az egyik épületben IT cég lesz, a másikban valami más, oda úgyse engednek be senkit, a köztük lévő telkek viszont szabadok maradnak, gyülekezésre alkalmasak. Ez a kérdés is egyelőre megválaszolatlan, hiányosságok akadnak bőven a Kínai negyed elképzelésben.
A Kínai negyedet lebontják (Ótos András felvétele)
A belvárosban épülő Pupin palotáról mi a véleménye az építészmérnököknek?
– Menjünk ki a Szabadság térre, fotózzuk le a városházát. Nézzük meg, hogy a háttérben melyik épület dominál? Paradigmatikus jelenségről van szó, hiszen ezentúl mindegyik turista mindegyik fényképén egy hatalmas üvegpalota fog látszani, amelyik minden mást elnyel a fotón. Félreértés ne essék: A Pupin palota építése törvényes, ez egyik aspektusból sem kérdőjelezhető meg. A tervvel összhangban épül. Azt a tényt, hogy a telekrendezési tervet megváltoztatták olyan módon, ahogy azt egyesek érdekei megkövetelték, már valaki másnak kell kommentálnia, nem az építészmérnökök egyesületének. Mi csupán etikai szempontból közelíthetjük meg a kérdést. Túlméretezett az épület! Nem jó, nem oda való! Nem hiszem, hogy a belvárosban a patinás épületeket le meri majd bárki rombolni, hiszen ez már nagyon komoly erőszaknak minősülne, ettől nem kell tartanunk. A Pupin palota építése viszont egy igen erőszakos húzás, ezt is, akárcsak a többi hasonló lépést az új munkahelyek létesítésével, beruházások idecsalogatásával magyarázzuk-indokoljuk. A Limánon épülő új bevásárlóközpontban 2000 embernek biztosítunk majd munkahelyet. Valóban, csakhogy éppen elbocsájtunk 500 dolgozót a Mercatorban, ugyanennyit a SPENS-en, és a BiG-ben. Végül a munkahelyek tekintetében ismét a kezdőponton leszünk, azzal, hogy lesz több olyan épületünk, amelyek gondot okoznak majd. Rövidtávú, szűk látókörű gondolkodásmód jellemzi urbanisztikai döntéshozóinkat, csak a pillanatnyi érdeket látják. A Mercator épülete bevásárlóközpontnak készült, másra nem jó. Ledöntjük? A shopping mall-ok filozófiája az ilyen épületeket semmiképp sem a belvárosba, a városközpontba képzeli el. Egy olyan mamutépületnek, mint amilyent a SPENS, mellé építenek, a városba vezető bekötőút mellett kellene lennie. Miért és kinek fontos az, hogy gyalogszerrel közelíthessük meg az új mall-t? Mi is azt akarjuk, hogy a köz- és szociális életünk teljesen áttevődjön egy ilyen központba. Podgoricában a Delta City a szociális élet központjává vált, remélem, hogy Újvidékre nem ez vár! A bevásárlóközpont nem ingyenes közterület, ha ott akarunk leülni, kávét kell rendelnünk, vásárolnunk kell… Egy belvárosi szuper-mall megépítésével azt üzenjük, hogy polgárainknak „költekezve” kell élniük, és hogy az ún. szabadidőnket kizárólag fogyasztással, szórakozásra és termékekre fordított pénzköltéssel töltsük!
A Kínai negyed helyén egy „kisminkelt”, csillogó-villogó, aprólékosan formatervezett épületkomplexum épül majd (Ótos András felvétele)
Mi a helyzet a zöldfelületek kialakítása tekintetében?
– A Heréskert és az Újtelep között épül, legalábbis terveben van a városi park, noha nekünk, mint egy viszonylag kis városban tevékenykedő szakembereknek, fogalmunk sincs arról, hogy mi lesz ott. Legfeljebb néhányan, akik a projektumban közvetlenül vesznek részt, tudják, hogy milyen lesz a park. Ez helytelen hozzáállás. Az ilyesmit áttekinthető, transzparens módon kell végezni, úgy, hogy mindannyian láthassuk, mi készül. Nem kell attól tartanunk, hogy a meglévő parkokat felszámolják, ezek rémhírek, mint ahogy attól sem kell tartanunk, hogy a SPENS-et lebontják. Az ilyen infók megjelennek itt-ott, de alaptalanok. Ha a parkok helyére építenének, az a törvénytelenség kezdetét jelentené. Megtörténik, hogy helyenként – sajnos igen gyakran – egy-két zöldfelületet felszámolnak, az ilyesmi még mindig különálló „incidensnek” számít. Értsük meg: mindegyik építkezési akció, akár tetszik nekünk, akár nem, amelyet az önkormányzat vagy a hatalom felsőbb szintjei ránk kényszerítenek, formailag törvényes! Gyakran azonban tudatosan vagy véletlenül téves módon realizálódik, nekünk, egyesületként az a feladatunk, hogy meghallgattassuk a döntéshozókkal a véleményünket. Az emberekben tudatosítjuk azt, hogy másmilyen meglátás is létezik, eltérő szakvélemény, ami persze nem jelenti azt, hogy mi nem tévedhetünk. Mi csapatként nem okoskodni akarunk, csupán arra törekszünk, hogy a máshol már bevált, jól működő és eredményes modelleket alkalmaztassuk környezetünkben is. Szeretnénk, ha nagyobb beleszólásunk lenne az urbanisztikai történésekbe, ennek érdekében rendszeresen értekezünk a városi illetékesekkel. Hogy komolyan vesznek-e bennünket? Akármilyen szervezetről van szó, akármilyen neves szakembereket tömörít, nem lehet kihatással az akkora társadalmi változásokra, mint amekkorák az urbanisztikai rendezkedések. Az ilyesmit csakis a polgárok befolyásolhatják hozzászólásaikkal, javaslataikkal, tiltakozásaikkal, ezért fontos, hogy közösen döntsünk környezetünkről!
