Amikor az Úr kiűzte az első emberpárt a paradicsomból, s eljött az első tél, Éva nagyon szomorú lett. Egy idő után nem tudta már elviselni a napfény hiányát, egészen reménytelennek látta, hogy a tél valaha is véget ér. A legenda szerint ekkor a Mindenható egy angyalt küldött hozzájuk, aki a hópelyheket átváltoztatta hóvirágokká, így jelezve Évának, hogy van remény, közeleg a tavasz, hamarosan ébred a természet, s a tél helyét a tavasz veszi majd át.
Fotó: Gergely József
A Tarcalban is kibújtak a hóvirágok. Vajdaságban itt van a legtöbb vadon élő hóvirág. Megesett, hogy az erdő alja már januárban tele volt ezekkel az aprócska virágokkal. Kicsinyke fejecskéjük a hópaplanon áttörve iramodott a fény felé. A Tarcalban a kikeleti hóvirág honos. Védett növény, akárcsak a világviszonylatban is ritka növénynek számító óriás hóvirág, azaz a pompás hóvirág (Galanthus elwesii), amely legnagyobb számban nálunk Pirot környékén, a Stara planinán 1000 méteres tengerszint feletti magasságon él. Összesen öt vadon található hóvirágtelep van Szerbiában.
Minden nyelvben mást jelent a tavasz hírnökének neve. A szerb nyelvben a visibaba szó a növény szárát idézi, hajlott hátú öregasszonyt jelent. A latin Galanthus kifejezés tejes virágot, az angol Snowdrops pedig hófülbevalókat jelent. A magyar hóvirág nevet Benkő József (1740–1814) botanikusnak köszönheti a világ. A virágszirmok színe és a megjelenésük ideje is utal magyar nevére.
Ma 21 hóvirágfaj ismert. Az Európai Unió 2005-ben nyilvánította védetté a kikeleti hóvirágot a tagállamok mindegyikében. A tavaszköszöntő virág megtalálható szinte az egész Európa területén a Pireneusoktól Ukrajnáig, meg Németországtól Albániáig, Görögországig szinte mindenütt. Ám vadon élő telephelyei egyre fogynak, ugyanis nemcsak a virágszeretők tépik le a kinyílt virágokat, hanem piacra viszik, kereskednek vele, sőt, kiveszik a hagymás növényt, és így dobják piacra. Ukrajnában éppen ezért szinte már kiveszett a kikeleti hóvirág. A nemzetközi hóvirágpiacon az első helyen Grúzia áll, amely évente 15 millió hóvirághagymát értékesít.
Az ember ökológiai lábnyoma másfélszerese a Föld nyújtotta kapacitásnak. Az egyetlen kontinens Afrika, ahol még nem élték fel a Föld eltartóképességét. Világviszonylatban Észak- Amerika 12,5 százalékkal túlfogyasztott, Európában pedig a nyugat-európai országok viszik a prímet, mégpedig 3,4 százalékkal. Azaz ennyivel többet fogyasztunk el, pazarló életmódunkkal, mint amire lehetőségünk lenne. A kutatók szerint az elmúlt 3,5 milliárd év alatt, az élet kialakulásának időszakában, öt kihalási hullám volt. Most zajlik a természetben a 6. kihalási hullám, amit az ember okozott, és ez a leggyorsabb. Az emlősök közül az ember a fajok 60 százalékát már kipusztította, a növényeknek pedig a fele már eltűnt a bolygónkról. Európában 200 ezer állat és növényfaj honos, ez szegényesnek mondható, de a pusztítás itt annál nagyobb: az emlősfajnak a 42, a madárfajoknak 43, a lepkefajoknak pedig a 45 százaléka eltűnt. A természetes kihalási sebesség alapján a Föld 10 millió fajából 1–10 tűnik el évente. A civilizáció, az emberi pazarló életmód viszont ezt rendkívül felgyorsította: a becslések szerint ma óránként kihal egy faj.
Hogy ezek visszatérjenek, esély legyen újbóli megjelenésükre, ahhoz 6–7 milliárd évre lenne szükség. A hóvirág is védett. Az embertől védik, a pusztítástól, a felelőtlen viselkedésünktől, akárcsak az állatokat és más kihalófélben lévő növényeket.
A Tarcal hegység jelentős része, 25 525 hektár, 1960 óta védett terület, a Fruška Gora Nemzeti Park területe. Ez Vajdaság egyetlen nemzeti parkja, amelynek területén számos ritka növény és állatfaj él. A hegység lankáin termesztették a középkori Magyarország leghíresebb borát, a szerémit vagy más néven kamoncit. Már az 1217-es okmányokban találtak a kutatók utalásokat erre. 300 méteres tengerszint feletti magasságon a Tarcalban a lombhullató erdők az otthona a hóvirágoknak.
A vastag avarréteg és a hó alatt már januárban fejlődni kezdenek a különleges kis növények. A felmelegedés, vagy akárcsak az enyhe idő következtében aztán rohamos fejlődésnek indulnak. Érintetlen telephelyeiken valóságos paplant alakítanak ki sűrű egymásutánban a fák alatt.
Noha bátor virágnak kellene tartani ezt a csodálatos kis növényt, hiszen télutón elsőként nyílik, küzd a hideggel, hóval, faggyal, mégsem ez jut róla elsősorban eszünkbe, hanem a gyengédség, a finom édeskés illata és eleganciája. A hóvirág magányos, előkelő virág. Mintha egyszerre benne lenne az erő, amivel a felszínre törekszik, meg a büszkeség és méltóság is, ahogyan ezt megtette, meg merte tenni.
A kiskertekben is a hóvirág jelenik meg elsőként, majd követi a krókusz, a gólyahír és az illatok királynője, a jácint, a nárcisz meg a tulipán. Jó esetben húsvétra már színpompás a gondozott kiskert.
Létezik a világban hóvirágrajongók klubja, melynek tagjai a világ bármely részére ellátogatnak, hogy megcsodálják ezt a tüneményt. A Stara planinán már kezdeményezték, hogy iktassák be Pirot turisztikai kínálatába a különleges hóvirágtelepek látogatását. A Tarcal is megérdemelné, hogy kíváncsiskodók zarándokoljanak el ide is, akárcsak a nárciszok virágzása idején a Duna–Dráva Nemzeti Park területén lévő Babócsára, ahol Nárcisznapokat szerveznek, vagy az erdélyi Abrudbányán lévő negrileasai nárciszmezőre, ahol 40 hektárnyi területen virágzik ez a lélekbalzsamnak nevezett egyszerű virág. És itt van még a kárpátaljai Huszttól keletre lévő Nárciszok völgye, ami a Kárpát Állami Természetvédelmi Területen belül van. Ez Kárpátalja legnevezetesebb természeti látványossága. Itt eredetileg 257 hektáron nyíltak azok a hegyi nárciszok, amelyek szinte alig maradtak fenn máshol Európában, de a fűzcserjék terjedése miatt a Nárciszvölgy területe évenként egy hektárral csökken.
