Egyre több pályázati lehetőségről hallunk nap mint nap, ahogyan az ország közeledik az európai csatlakozás idejéhez, az elnyerhető összegek is egyre magasabbak. Az IPARD-eszközökről (Instrument for Pre-Accession in Rural Development), azaz az Európai Unió mezőgazdaság- és vidékfejlesztési előcsatlakozási programjáról is sokan hallottak már minden bizonnyal, mégsem tudják elegen és elég pontosan, hogy miről van szó, kinek is találták ki a programot, milyen lehetőségeket rejt. Nagy Miklós közgazdászt, város- és vidékfejlesztési mérnököt, pályázati szakértőt, a temerini Expert Solutions International szaktanácsadással foglalkozó ügynökség vezetőjét kérdeztük meg a részletekről.
Nagy Miklós: Egyszerű és áttekinthető a rendszer, de az üzleti terv buktató is lehet (Ótos András felvétele)
Hogyan definiálná egyszerűen, mi is az IPARD, kiket szólít meg?
– A jelenleg is aktuális IPARD 2 program lényegében az első olyan pénzügyi kerete az Uniónak, amelyre gazdaságok és cégek tudnak pályázni. Azért számít specifikusnak nálunk, mert az európai pályázati rendszer szerint, az ott érvényes eljárásnak megfelelően lehet végigjárni a pályázati folyamatot, nem pedig a hazai adminisztrációs eljárás szerint. Lényegében 4+1 pillére van: a tej- és hústermelés, a gyümölcs- és a zöldségtermesztés, az ötödik pillér pedig az egyéb kategóriába tartozó mezőgazdasági termékek előállítása, a hagyományos gabonatermesztés. Három pályázati vonal létezik, az egyik a primőr áru előállítását segíti, a másik cégeket szólít meg, ezeknek a termékeknek a feldolgozására, a harmadik pedig a helyi kezdeményezéseket támogatja. Ez utóbbi még nem nyitott, nem tudni, mikor lesznek az első kiírások ebben a témakörben, így egyelőre nem aktuális. Pályázni lehet erőgépekre, tehát traktorokra, mindenféle kapcsolható eszközre a földművelés területén, sőt a farmok felszerelése is ide tartozik, az állattenyésztésben használt eszközök: keverőgépek, rakodók, hűtő- és fűtőberendezések, öntözőrendszerek, fóliasátrak… Magának a gazdaságnak az épületei, azok felépítése is ebbe a kategóriába sorolható.
Utólagos finanszírozásról van szó, mekkora összegekre lehet pályázni?
– Hatvan-hetven százalékos visszatérítési rátája van a programnak, előre kell finanszírozni tehát, de a szerződés megkötése után kell megvalósítani a beruházást és elkölteni a pénzt. Ha a pénzt elköltöttük, utólag lehet kérni a hatvan-hetven százaléknak a visszatérítését.
Hitel is lehet a saját erőből befektetett összeg?
– Így igaz, az önrész lehet kölcsön is, az a lényeg, hogy valamilyen módon saját zsebből kell előteremteni.
Tavaszra várható a traktorvásárlásra kiírandó pályázat (Gergely Árpád felvétele)
Milyen gyakran jelennek meg kiírások? Mennyit kell adott esetben várni a pénzre, a visszatérítés megérkezésére?
– Tavalyelőtt decemberben írták ki az első körét a pályázatoknak, a traktorokra és a kapcsolható eszközökre vonatkozott két felhívás. Márciusban a feldolgozóipart szólította meg egy újabb kiírás. Most bírálják el a traktorokra leadott pályázatokat, lassan kézbesítik az első eredményeket, határozatokat. Egy év kell tehát ahhoz, hogy feldolgozzák az adatokat, most indul valójában a program realizálása, nehéz megjósolni, mennyi időt vesz ez igénybe, még fél évet biztosan.
Mire vonatkoznak a soron következő pályázatok?
– Ismét a traktorvásárlásra vonatkozó kiírást várjuk tavasszal, a kapcsolható eszközök és építkezési lehetőségekre vonatkozó pályázat kombinált lehetőségét már közölték. Valószínűleg hamarosan lesz egy feldolgozóiparra és marketingcélok megvalósítására szolgáló pályázat is. A gyakorlatban ez azt jelenti: vágóhidak figyeljenek, gépeket lehet majd beszerezni, de a reklámcélokon belül a brandépítésre is jelentős összeget különít el az IPARD 2. Nagy cégek tudnak majd ezen a kategórián belül pályázni, mert meghatározzák, hogy mekkora állománnyal, milyen mértékű feldolgozással kell rendelkeznie az adott vágóhídnak.
Az IPARD pályázaton 5000–700 000 eurós támogatás igényelhető
Mennyire összetett maga a pályázási rendszer? Mennyire áttekinthető a folyamat?
– Nagyon áttekinthető és egyszerű abból a szempontból, hogy nem kérnek semmivel sem több dokumentációt, mint bármelyik állami vagy tartományi pályázaton. Igazolni kell, hogy aktív a cég, gazdaság, nincsenek tartozásai. A Prosperitati és a Tartomány is kérik ezeket a papírokat. Ami eltér, hogy itt egy valóban nagyon részletes üzleti tervet kell készíteni. Ezzel tényleg van munka, negyven-ötven oldalas dokumentumról beszélünk. Túlzás lenne azt mondani, hogy senki ne kezdjen egyedül hozzá, hiszen ehhez is mellékelik az űrlapokat, de lényeges és összetett terv ez. Ötvenezer euró alatti igénylés esetében ennek egyszerűsített verziója is elegendőnek számít.
Voltak-e az eddigiekben vajdasági sikerek?
– Voltak és vannak ma is. Tavaly nagyon szkeptikusok voltak az emberek, de azt látom, hogy az idő múlásával egyre többen barátkoznak meg a folyamattal. Az irodánkhoz is fordultak sokan, a traktorokra vonatkozó kiíráson nyertünk is összegeket. A terep járása közben értesültem arról, hogy másutt is voltak sikerek.
Az állattartáshoz szükséges épületek megépítésére is igényelhető támogatás
Mit tegyen az, aki eldönti, hogy pályázni akar. Mi az első lépés?
– Meg kell nézni, megfelel-e a kiírásban szerepelt előfeltételeknek a gazdasága, teljesíti-e azokat. Amennyiben igen, le kell ellenőrizni, hogy milyen iratokra lesz szükség. Az állattenyésztésben dolgozóknak több gondjuk lesz a dokumentumokkal, több iratot kérnek. Le kell tölteni az űrlapot, az üzleti terv mintáját, be kell gyűjteni a szükséges dokumentumokat, bizonylatokat, és neki kell rugaszkodni az üzleti terv írásának. Volt olyan eset, amikor az üzleti tervet nyolcszor javíttatták velem úgy, hogy már megnyertük a pályázatot. Nagyon nagy a súlya ennek az IPARD programban. Korrektek viszont az elbírálók, arra törekszenek, hogy minden hibát javítsunk és rendben legyenek az apróságok is. Donátornál, korábban, ilyesmire nem volt példa.
Mekkora összegek állnak rendelkezésre?
– Szerbiára számára 2020-ig 175 millió eurós keretet hagytak jóvá. Egy pályázat 5000–700 000 eurót jelent, az állattenyésztésben ennél is magasabb. Tudom, az összegek kecsegtetőek, a pályázat maga mégsem olyan szimpatikus az embereknek egyelőre. Pedig hozzá kell szoknunk, mert ez az elfogadott uniós rendszer, s a jövőben minden pályázat így néz majd ki. Jobb lenne, ha már most gyakorlatra tennénk szert, megkönnyítenénk a későbbiekben a boldogulásunkat a pályázatok labirintusában.
