A 2300 lelket számláló Maradéknak három temploma is van, református, katolikus meg ortodox. Mindegyikben tartanak szentmisét vagy istentiszteletet. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a település lakosságának a 24 százaléka magyar. Szám szerint 552-en vallották magukat magyarnak. A feljegyzések szerint Maradék magyar lakossága a török hódoltság idején kipusztult, és csak a 19. század közepén érkeztek ide magyar családok, mégpedig református telepesek Kúláról, Cservenkáról, Moholról és Temerinből. Ma is a magyarok nagy része református vallású.
A kis számú magyar és horvát katolikus közösségnek – egy kis túlzással azt is állíthatnánk – két temploma is van. 2014-ben ugyanis elkezdték a meglévő Szent Anna-templom mellett építeni az új templomot, ez azonban még nincs befejezve, így továbbra is a vályogból épült és meglehetősen nedves templomépületben tartják a miséket.
2014-ben tették le az új templom alapjait. Várhatóan még az idén befejezik az építkezést, és akkor elbontják az előtte álló régi, már megroggyant templomot (Fotó: Ótos András)
Heretek Boriska maradéki hívő kérdésünkre elmondta, hogy tavalyelőtt Szent Annára, a templomuk felszentelésének ünnepére, a falu búcsújára volt utoljára magyar mise Maradékon. Erre a napra sokan hazajönnek a szerémségi kis faluba, és ilyenkor a templom is megtelik. Év közben horvát mise van a katolikus templomban. A magyarok is horvát misére járnak. Boriska szerint évről évre fogy a magyarság Maradékon is, nemcsak azért, mert elvándorolnak, hanem azért is, mert a vegyes házasságokban már nem őrzik meg sem az anyanyelvet, sem a vallást.
– Nagyon örülök neki, hogy most húsvétra mégiscsak lesz magyar mise. Ilyenkor 25-30-an is szoktunk lenni a templomban. Valahogy megtelik a lélek, ha magyarul hallgatom a szentmisét. Ilyen nagy ünnepen különösen fontos, hogy a saját nyelvünkön imádkozzunk – mondta Boriska.
Ürge Károly hívő ember. A szentmiséken is mindig ott van. Azt mondta, a nemzet megtartása szempontjából rendkívül fontos volna a magyar mise a katolikusok számára is, de már régen nincs magyar pap a faluban. A horvát plébános jár ki Maradékra, aki Beškán is szolgál, de ő nem tart magyar hittant, s így veszik a magyar katolikus népesség. Károly szerint nagy öröm számukra, amikor a nagyobb ünnepeken és Szent Anna napján magyar misét hallhatnak. Ennek a mostani lehetőségnek is örülnek. Úgy gondolja, jó lenne, ha mindig minden nagyobb ünnepen meg tudnák oldani, hogy legyen magyar pap Maradékon is. Tavaly például Szent Anna napján azért nem volt magyar mise, mert nem találtak olyan magyar katolikus papot, aki ráért volna misézni Maradékon.
Vasárnap reggel nyolc órakor kezdődik a maradéki katolikus templomban az ünnepi szentmise, amelyet Baranyi László plébános celebrál. Ezen részt vesz Nyilas Mihály tartományi kormányalelnök és a szerémségi magyarok a környező településekről is. Mitrovicáról, Dobradóról, Satrincáról és Nyékincéről várnak vendégeket, meg a bejelentések szerint Újvidékről is utaznak majd hívek a szerémségi kis faluba a katolikus húsvéti szentmisére.
