Tavaly a migránsáradat miatt igen sok dolga akadt a zentai szabálysértési bíróságnak az elfogott határsértőkkel, a Zentai Alapfokú Bíróságon (ide tartozik Magyarkanizsa és Ada község is) pedig az embercsempészekkel szemben folytattak le büntető eljárásokat.
A tavalyi kép ismétlődik Horgosnál (Fotó: Gergely Árpád és József)
Volt olyan nap, amikor a magyar határnál begyűjtött hetven határsértő felett ítélkezett az éppen ügyeletes szabálysértési bíró Magyarkanizsán. Egymást váltva dolgoztak túlórában, futószalagon születtek az ítéletek. A bírók munkáját miden esetben tolmács, arabul és angolul tudó fordító segíti. Tavaly a zentai szabálysértési bíróság öt bírája – a hatodik felmondott – összesen 6435 határsértő migráns ügyét tárgyalta, ők megsértették a határvédelmi törvényt. Magyarul, megfelelő dokumentumok nélkül próbáltak átjutni Magyarországra, a megváltást jelentő Európai Unióba. Legtöbb migránst horgos környékén tartóztatta fel a határrendőrség, az őket szállító embercsempészekből már kevesebb akadt horogra.
A Zentai Alapfokú Bíróságtól kapott nem hivatalos információk szerint tavaly hatvan személy ellen indult bűnvádi eljárás embercsempészés alapos gyanújával. Voltak köztük külföldiek is, akiket kiutasítottak az országból. A vád alá helyezettek közül három személyt bizonyíték hiányában vagy más okok miatt felmentettek. Tizenegy embercsempész fél évtől egy évig terjedő, tíz pedig hat hónapig terjedő, letöltendő börtönbüntetést kapott. Természetesen pénzbüntetést és az eljárás költségeit is fizetniük kellett. A legtöbb perbe fogott embercsempész, szám szerint 36 fő, a pénzbüntetés mellett megúszta feltételes börtönbüntetéssel. Ott folytathatta, ahol lebukása előtt abbahagyta. Információink szerint a szomszédos Magyarországon, ahova tízezrével igyekeztek a migránsok, a szerbiainál szigorúbb börtön- és pénzbüntetés vár az embercsempészekre.
MAGYARKANIZSÁN 361 ESETET TÁRGYALTAK
Amíg Macedónia hermetikusan le nem zárta a Görögországgal közös határát, a migránsáradat Szerbián keresztül folyt az Európai Unió irányába, a magyarországi határzár után pedig Horvátország vált tranzitcélponttá. Amíg, úgymond szabad volt az út Magyarországra, jó néhány migráns, háborús menekültként Szerbiába érkező személy megpróbált az EU-ba jutni legális úton is, ehhez azonban illegális, azaz hamis útlevelet használt. A horgosi határátkelőn minden bizonnyal sokan átjutottak hamisított, főleg Törökországban gyártott hamis szír útlevéllel. Az országból kilépésre jelentkezők közül 17 iráni, iraki, afganisztáni és szíriai személy bukott le a horgosi határátkelőn hamis útlevéllel. Ezeknek az embereknek az ügyét is a Zentai Alapfokú Bíróság tárgyalta, és hozott ítéletet az ügyükben.
Napjainkban a migránsok kisebb-nagyobb csoportjai, főleg azok, akik a balkáni útvonal lezárása miatt Szerbiában rekedtek, megjelentek a tavaly szeptember 16-a óta lezárt, drótkerítéssel védett magyar–szerb zöldhatáron. Sokan át is jutnak, átvágják a kerítést, de nagy részüket a magyar hatóság őrizetbe veszi. A szerb oldalon tevékenykedő határrendőrség idén már ugyancsak több száz személyt tartóztatott fel. A zentai szabálysértési bíróság bírái Magyarkanizsán idén április 11-éig 361 migráns ügyét tárgyalta, most is ugyanaz a vád ellenük, a határvédelmi törvény megsértése, illegális határátlépési kísérlet. A törvényes előírások alapján még a határzónában sem tartózkodhatna senki érvényes úti okmányok nélkül. Nem beszélve arról, hogy a Közel-Keletről érkezőknek érvényes, az Európai Unióba belépést biztosító vízumra is szükségük lenne.
5000 DINÁROS BÜNTETÉS
A zentai szabálysértési bíróság bírái legutóbb hétfőn, április 11-én tárgyalták tíz elfogott migráns ügyét Magyarkanizsán. A szabálysértési bíróság elnökétől, Snežana Zveki
Ez a fiatal család még átjutott a tavaly szeptemberi röszkei határzár előtti pillanatban (Fotó: Gergely Árpád és József)
bírónőtől kértünk hivatalos tájékoztatót arra vonatkozóan, hogy hogyan is zajlanak a szabálysértési perek, és általában milyen ítéletek születnek, és egyáltalán, hogyan győzik a munkát, amikor az eltelt bő két esztendőben körülbelül tízezer határsértő, zömében közel-keleti országból érkező migráns ügyét kellett tárgyalni és ügyükben ítéletet mondani. Az ítélet általában pénzbírság, amely 5000-től 50 000 dinárig terjedhet, vagy/plusz 3-tól 10-napig terjedő börtönbüntetés.
– Az esetek nagy többségében a minimális, ötezer dináros pénzbírságot szabtuk ki, és legfeljebb tíznapos elzárást róttunk ki a határsértőkre. Nem tartozik a hatáskörünkbe az országunkba való belépés megtiltása, szabálysértési eljárásban nem tilthatunk ki senkit Szerbiából. Amikor a migránsok beléptek az ország déli részén, mondjuk Prševónál, kaptak egy, ideiglenes tartózkodásról szóló papírt, de ezek a migránsok szinte kivétel nélkül tovább akartak és mentek is ezrével az EU-ba, senki sem adott be menedékjogi kérelmet Szerbiában.
A magyarkanizsai részlegünkben alig győztük a munkát, ide szállították a rendőrök éjjel-nappal a határsértésen kapott migránsokat, a Szabadkától Horgosig terjedő határszakasz volt a legforgalmasabb, és mind a mai napig itt próbálkoznak a legtöbben átjutni a lezárt magyar határon. Észak-Bánátban kevesebb dolga akadt a Nagykikindához tartozó törökkanizsai vagy akár a szabadkai szabálysértési bíróknak, még mi heti váltásban sokszor éjjel is dolgoztunk. Sokat túlóráztunk, de a túlóráknak csak a harminc százalékát fizeti ki a minisztérium.
Ha külföldi állampolgár követ el szabálysértésbe ütköző cselekményt, azonnal le kell folytatni vele szemben a szabálysértési eljárást, legyen az közlekedési vétség, rendzavarás, például verekedésben való részvétel, vagy éppen illegális határátlépési kísérlet. Megtörtént, hogy a hozzánk került és megbüntetett migránsokat néhány nap múlva már a magyar határrendészet fordította vissza és adta át a szerb hatóságoknak, és újból elébünk kerültek.
A visszaesők esetében már magasabb a bírság, és a férfiak esetében több napi elzárás is esedékes, bár a szabadkai körzeti börtön túlzsúfolt, ezért inkább a pénzbírság kerül előtérbe. A nőkkel szemben a szabálysértési eljárásokban kevés kivétellel pénzbírságot szabtunk ki, hiszen őket Požarevacra kellene szállítani, hogy ott töltsék le a legfeljebb tíz napig terjedő szabadságvesztést. Az asszonyokkal gyakran kiskorú gyermek is utazik, amit ugyancsak mérlegelni kell a szabálysértési ítélet, a bírság kiszabása alkalmával. A családokat nem lett volna humánus szétválasztani.
SZÉLNEK ERESZTIK ŐKET
Tavalyelőtt mintegy 2500 határsértővel szemben folytattuk le a szabálysértési eljárást, 1704 pénzbüntetést szabtunk ki és 747 esetben 3-tól tíz napig terjedő elzárást. Mintegy száz kiskorú részesült megrovásban.
A kisgyermekes anyákkal szemben kegyes volt a szabálysértési bíróság (Fotó: Gergely Árpád és József)
Szinte minden esetben a legalacsonyabb, ötezer dináros pénzbírságot szabták ki bíráink. Tavaly 6435 szabálysértési eljárásban 5491 pénzbírságot és 588 börtönbüntetést szabtunk ki a határsértőkre. Tavaly az első félév volt a legkritikusabb. Arányaiban már kevesebb volt a 3–10 napos elzárás, egyszerűen nem volt hely az elítéltek számára. Ötször több kiskorú delikvens került hozzánk, 481 nevelési intézkedést, megrovást szabtunk ki, mindez inkább jelképes, mint hatékony – foglalta össze a határsértőkkel szembeni eljárásokat Snežana Zvekić.
A szabálysértésért kirótt büntetés kifizetése után szélnek eresztik a migránsokat, akik kikerülnek a hatóság látóköréből, meghúzzák magukat valahol, de már másnap újra próbálkoznak. Ha nem sikerül, és elkapják őket, jöhet a következő kör, a szabálysértési eljárás, majd a bírság és az újabb próbálkozás. Ha nincs elég pénzük élelemre, néhány napot „töltődnek” az ideiglenes menekültszállásokon, majd újra nekimennek az EU határának.
A szabálysértési eljárásban legtöbb volt a szíriai, a pakisztáni és az afganisztáni migráns, illetve érkeztek Indiából, Bangladesből és Nigériából is. Amikor a szabálysértési bíró feltette a szokványos kérdést, hogy hová való az előállított határsértő, egyikük azt felelte, hogy a Kókusz-szigetekről érkezett. (Az indiai-óceáni, Ausztráliához tartozó két tucat korallszigeten legfeljebb ha félezer ember él.)
SZABADKÁN KEVÉS AZ ELJÁRÁS
Elenyésző azoknak az illegális határátlépéseknek a száma, amelyeket Szabadka határövezetében követtek el az idei év első három hónapjában, legalábbis a tavalyi adatokhoz képest. 2015-ben a szabadkai szabálysértési bíróság nem kevesebb mint hétezer ügyet kezelt, az idén eddig alig több mint kétszázat. A határsértők kétharmada szíriai, afgán vagy más afrikai országból származó állampolgár, a többiek viszont szerb állampolgársággal rendelkeznek, a legtöbben Koszovóról menekülnének.
Pengés drót, innen már nincs tovább (Fotó: Gergely Árpád és József)
Jelenleg egyetlen egy menekült sincs a szabadkai körzeti börtönben, és a Kolevka Gyermekotthon ideiglenes szállásán sincs kiskorú befogadott személy. Habár a magyarországi oldalról olyan hírek érkeznek, hogy hétvégente akár háromszáz illegális határátlépőt is letartóztatnak a magyar hatóságok, ez a szabadkai szabálysértési bírósághoz nem jut el, vagyis ezeket az eseteket nem jegyzi.
– Hogy hányan próbáltak még határt átlépni, illetve hányan jártak sikerrel, erről nincs hivatalos adatunk, de a civil szervezetek és más állami szervek adatai alapján ez a szám a tízszerese is lehet az általunk vezetett hétezernek – mondja Ljubo Simić, a szabadkai szabálysértési bíróság elnöke.
A büntetések a börtönbüntetéstől, a kisebb pénzbüntetésig, illetve figyelmeztetésig terjednek. A börtönbüntetést azért sem alkalmazták, mert a szabadkai körzeti börtönben nincs hely, illetve ezeknek az embereknek a státusa, állapota sem tette ezt lehetővé. Ezek a szankciók, teszi hozzá Ljubo Simić, semmilyen eredménnyel nem jártak. Előbb-utóbb megjelentek ismét nálunk, vagy Magyarkanizsán, Zomborban.
A tavalyi év második felétől a migránsok legálisan léptek be az országba, dokumentumokat kaptak, amelyekkel tulajdonképpen menedéket kértek. S az előírásokkal összhangban ezek a személyek nem büntethetőek. Amennyiben jelzik, hogy menedéket szeretnének kérni, bárhol, nem feltétlenül Szerbiában, nem indul ellenük eljárás, nem kapnak pénzbüntetést – mondja a bíróság elnöke.
Március 31-ével bezárólag 229 személy ellen indult eljárás illegális határátlépés miatt, ezek az esetek közül viszont csak 139 külföldi állampolgár, a többiek Koszovóról jöttek.
– Az idén 227 esetet oldottunk meg, húsz pénzbüntetést róttunk ki. A legtöbben csak figyelmeztetést kaptak, mert Szíriából, a háború sújtotta afrikai országokból érkeztek. A magyarországi, horvátországi híradásokból hallom, hogy több százan is átlépik a határt, de hogy hogyan, miként, én erről nem tudok, mert hozzánk nem jutnak el ezek az esetek. Néhány személy pénzbüntetést kapott, ami általában 5000 dinár, de 20 000 dinár is lehet, elenyésző számukat pedig börtönbüntetéssel sújtottunk. A bíróság számára technikai kérdés, hogy pénz- vagy börtönbüntetést ró ki, a végrehajtás a nagyobb probléma, mert itt a börtönben nincs hely – mondta a szabadkai szabálysértési bíróság elnöke, s hozzátette:
– Most átlagban napi két esetről beszélhetünk. Ami azt jelenti, hogy gyorsított eljárásban, könnyedén oldjuk meg őket.
Az embercsempészet felderítésében a határrendőrség és a belügy közös fellépésének köszönhetően az idén márciusban két esetben is eljártak. Embercsempészet alapos gyanújával indítottak eljárást három szabadkai, egy királyhalmi, egy palicsi, egy aranđelováci, egy inđijai és egy kragujevaci személy ellen, akik török és szíriai állampolgárokat próbáltak átcsempészni Magyarországra, és ezért 5250 eurót kértek. A másik esetben egy afgán állampolgár három szabadkai közreműködésével 18 afgán migráns számára biztosított szállást, ellátást és utaztatást valamelyik nyugat-európai országba. A gyanúsítottakat akkor előzetes letartóztatásba helyezték, az ügyet még tárgyalják.
