A múlt hét végén megdőlt a melegrekord: április 16-án melegebb volt, mint az 1956-ban ezen a napon mért legmagasabb hőmérséklet, ugyanis idén 28 Celsius-fokot mértek Szerbiában. Egy nappal később egy fokkal még magasabb volt a levegő hőmérséklete délután négy órakor. Ehhez képest a hét elején már 10 fokkal kevesebbet jeleztek a hőmérők. Ez már nem biztos, hogy belefér a szeszélyes tavaszi időjárás fogalmába. Sokkal inkább nevezhető rendhagyónak, sőt kicsit ijesztőnek is. Mintha eltűnnének az évszakok, mintha nem is lenne tavasz, hanem a tél után mindjárt nyári meleg következne. Pedig az átmenet – a három tavaszi hónap – az év egyik legváltozatosabb, legtitokzatosabb, legszebb és legszeszélyesebb időszaka.
Fotó: Gergely József
A néphit szerint a tavasz ma, Szent György napján kezdődik. Pásztorünnepnek is tarják ezt napot. Az állattartók ezen a napon hajtották ki az állatokat első alkalommal a legelőre. Mégpedig úgy, hogy az istálló küszöbére ágakat, gallyakat tettek, vagy fokhagymával kenték be az ajtófélfát, az ajtóra meg keresztet rajzoltak a fokhagymával, mert úgy hitték, ez megvédi a jószágot a rontástól. A hagyományok szerint még a harmat felszáradása előtt ki kellett hajtani a nyájat, mert a Szent György-napi harmat gyógyító erejű, illetve védelmezi a jószágot a betegségtől. Az asszonyok Szent György napjának éjszakáján fehér lepedőben harmatot szedtek, és a tejesfazékba facsarták, hogy sok vaj legyen, vagy pogácsát sütöttek vele, és azt odaadták a tehénnek, hogy jobban tejeljen. Más termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak Szent Györgyhöz, a katonák és a földművelők védőszentjének napjához.
Szent György napja a pásztorok felfogadásának, szegődtetésének napja is. Szent György-naptól Szent Mihályig szegődtek el a pásztorok, s ekkor egyeztek meg a gazdával a járandóságról. Ez volt a „juhmérés” napja, azaz ekkor beszélték meg, hogy a pásztorok mennyi tejet adnak megbízatásuk idején a gazdának. A béreseket is ekkor szerződtették. Az idény a számukra is Szent Mihályig, azaz szeptember 29-ig tartott. A gazdasági év fordulója tehát az áprilisi 24-e és Szent Mihály napja is. Ez utóbbi napon számoltatták el a pásztorokat, ekkor hajtották ugyanis vissza az állatokat a faluba. A pásztorok kiválasztása nagyon fontos dolog volt. Csak megbízható emberekre bízták az életet jelentő állatokat. A becsületesség alapvető követelmény volt az egyik oldalon, a másik oldalon meg a bizalom.
Szent György a tizennégy segítőszent egyike. Leggyakrabban sárkányölő ifjúként ábrázolják az egykori római katonát. Diokletianus császár idejében hadiszolgálatot teljesített. S mivel igen jó kardforgató volt, gyorsan haladt a ranglétrán. Ám amikor a császár elkezdte üldözni a keresztényeket, ellene fordult. Börtönbe zárva, kegyetlen kínzások után, 303-ban kivégezték. Hitéről nem tudták eltéríteni.
Szent György legendája azt viszi tovább, hogy hittel a démonok uralma és a gonosz is minden formájában legyőzhető. Ennek megfelelően sok ország és város választotta védőszentjének. Így például Szerbia, Anglia, Portugália, Katalónia, Litvánia, Etiópia, Görögország és Grúzia. A városok közül pedig Barcelona, Ljubljana, Isztambul, Bejrút, Moszkva, London és mások.
Szent György nevét viselik sok helyütt a templomok. A Szent György Lovagrend pedig a legrégebbi alapítású világi lovagrend. Károly Róbert alapította 1326. április 24-én. A magyarországi alapítású lovagrendnek 50 tagja lehetett. Külön követelményeknek kellett eleget tenni, hogy valakit lovaggá üssenek. A második világháború után a körülmények nem tették lehetővé a lovagrend működését, ezért anélkül, hogy betiltották, megszüntették volna, egyszerűen csak szünetelt a működése. 1990-ben Visegrádon, a rend megalapításának helyszínén, újra életre keltették. Lényegi változtatásokat nem végeztek a Rendi Alkotmányon, csak korszerűsítették. Ma az lehet a Szent György Lovagrend tagja, aki feddhetetlen életet él és elkötelezett a rend értékei és felvállalt feladatai iránt. Ezek pedig „ a magyar szellemi és tárgyi értékek védelme, a tudományok ápolása, a középkori katonai hagyományok feltárása, ápolása és közkinccsé tétele, az elesettek és gyengék támogatása, a magyar közélet tisztaságának előmozdítása, a lovagi erények korunknak megfelelő gyakorlása és a nemzetek megbékélésének előmozdítása.”
2004-ben avatták az első vajdasági Szent György-lovagot. Majd 2005-ben újabb négy vajdasági tagja lett a Lovagrendnek. Ma már számuk 23-ra nőtt és szombaton újabb négy vajdasági személyt ötnek lovaggá a visegrádi várpalotában.Vajdaságban egy nagypriorátus működik, amelynek székhelye Zombor, nagypriorja pedig Cirkl Zsuzsa újságíró. Az óbecsei, nagybecskereki és szabadkai központtal működő priorátusok tartoznak a zombori nagypriorátus alá.Az óbecsei prior ft. Fuderer László, a nagybecskereki Konrád Emma, a szabadkai pedig dr. Bogner István.
A néphitben az ünnepek amolyan tájékozódási pontok, útjelző táblák az élet folyamában. Szent György napja is az. A tavasz kezdete, a magok elvetésének ideje. A beruházásé, amit, ha jól végzünk el, akkor őszre jó termés várható.
Szerbia Szent György oltalma alatt áll, és véletlenül éppen ezen a napon vannak a választások. Az a nap, amikor a demokrácia elveinek megfelelően minden jogosult polgár voksolhat, beleszólhat, hogyan alakuljon a jövőben az ország sorsa.
