Négy, nyolc, tizenhat, huszonnégy, negyvennégy – akár az ötöslottó nyerőszámai is lehetnének ezek, de nem azok. Az első négy szám a labdarúgó Európa-bajnokság résztvevőinek a számát jelzi: 1960-tól 1976-ig négy, 1980-tól 1992-ig nyolc, 1996-tól 2012-ig tizenhat, az idei kontinensbajnokságtól kezdve pedig huszonnégy csapat vesz részt a tornán. Igaz az is, ha az első, a harmadik és a negyedik számot összeadjuk, akkor végeredményként megkapjuk az ötödiket, azonban mielőtt elvesznénk a számmisztika útvesztőiben, egyszerűsítsünk. Az ötödik szám a magyar labdarúgó-válogatott utolsó Eb részvétele óta eltelt évek számát jelzi. Utoljára 1972-ben szerepelt az akkor még négycsapatos kontinensbajnokságon a magyar nemzeti tizenegy, amikor is a harmadik helyért lejátszott mérkőzésen 2:1-re veszített Belgiumtól. A magyar válogatott gólját az a Kű Lajos lőtte, aki több mint egy évtizeddel ezelőtt megálmodta és létre is hozta a Kárpát-medencei Összmagyar Diákbajnokságot, amelyen a délvidéki fiatalok évről évre bizonyítják sportrátermettségüket.
„Aki focizott, vagy aki valódi drukker, az tudja, a futball a győzteseké. Idegen a játék szellemétől például azt mondani, hogy inkább játsszunk jól, szépen, és veszítsünk, mint rossz játékkal nyerjünk. Nem. Nyerni kell. És ha nyerünk, azt úgyse lehet mindig rossz játékkal.” – Az író Esterházy Péter mondatai ezek, s aki csak egyszer is pályára lépett egy mérkőzésen, az pontosan tudja, hogy valóban így van. Az pedig nemcsak a labdarúgást, hanem a többi sportágat is a figyelem középpontjába helyezi, ha a kicsi legyőzi a nagyot. A Dávid a Góliátot, a gyenge az erőset, az esélytelen a főesélyes(eke)t, a szegény a milliomost. A mai labdarúgás egyik legszínesebb egyénisége, a német Jürgen Klopp, a Liverpool jelenlegi edzője, amikor a Mainz-cal a másodosztályból feljutott a Bundesligába, a sajtótájékoztatón azt mondta: „Bajnokok Ligája-meccseket kell néznem. Fontos feltérképezni a leendő ellenfeleket.” Még ő maga is mosolygott a kijelentésén, de bizonyította, nem a levegőbe beszélt, hiszen a Mainz az európai kupaporondon is bemutatkozhatott, Klopp pedig évekkel később BL-döntőt játszott a dortmundi Borussiával, német bajnokságot és kupát nyert. De említhetjük az 1992-es Európa-bajnokságot is, amikor Jugoszlávia az embargó miatt nem vehetett részt a tornán, s a helyére a dán játékosok alkotta együttes „ugrott be”. A tévhittel ellentétben, a dánokat nem a strandról „szedték össze”, hanem az edzésről, mert sok válogatott ellenük szeretett volna pályára lépni a felkészülés során. Barátságos meccsen nem, de a csapatoknak az Eb-n volt alkalmuk erre, de nem sok sikerrel jártak, mert Dánia aranyérmes lett. Azóta egyszer sem sikerült bejutniuk a négy közé, a franciaországi Eb-re pedig ki sem jutottak. Tizenkét évvel a dánok sikere után a görögök vittek véghez olyan haditettet, amire nem sokan számítottak: a csoportban a több lőtt góljuknak köszönhetően megelőzték és kiejtették a spanyolokat, utána pedig három mérkőzést nyertek 1:0-ra, így az athéni olimpia évében Görögország Európa-bajnok lett. A csapat német nemzetiségű szövetségi kapitánya, Otto Rehhagel az olimpia alatt elmondta, a görögök annyira tisztelik a sikerért, hogy ő az egyetlen ember a földön, aki az ötkarikás játékok idején a buszsávban is közlekedhet... A legfrissebb példa pedig Angliából származik, ahol a tavaly még a kiesés ellen az utolsó kilenc fordulóban nyújtott remeklésének köszönhetően megmenekült Leicester City megnyerte a bajnokságot. Összehasonlításképpen, a görögök Eb-győzelmére fogadók 150-szeres pénzösszeget vihettek haza, míg a Leicester győzelme 5000-szeres pénzt hozott a konyhára annak, aki a bajnokság kezdete előtt a Claudio Ranieri vezette csapatot tette meg végső győztesként.
Hogy a magyar válogatott milyen esélyekkel rajtol a pénteken kezdődött Európa-bajnokságon, azt a fogadóirodák szorzóiból könnyű kikövetkeztetni: a magyar Eb-győzelem 350-szeres pénzt ér, ennél csak az albánok (500) és az észak-írek (400) sikere fizet jobban. Az esélyesség terhe nem nyomja a játékosok – köztük a zentai Nemanja Nikolić – vállát sem a világranglista nyolcadik helyén álló portugálok, sem a tizedik helyezett osztrákok ellen, míg a harmincnegyedik helyen álló izlandiak ellen a három pont megszerzését tűzte ki célul a Bernd Storck vezette együttes. Maradva a számoknál: a magyar csapat értéke a transfermarkt.de honlap szerint 27,3 millió euró, míg a portugálok sztárja, Cristiano Ronaldo egyedül ennek az összegnek a négyszeresét, 110 millió eurót ér... Összegezve: semmi esélyük sincs, azt viszont jól ki kell használniuk.
Az utóbbi napok, hetek, hónapok történései miatt sajnos nem lehet szó nélkül hagyni a terrorveszélyt: a tavaly novemberi, Párizsban történt merényletek óta fokozott a készültség, s az Eb idejére még nagyobb biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a házigazdák, de a félsz mindenkiben ott motoszkál. Nagyon nehéz lesz minden helyszínt (meg)védeni. Európának a terror ellen vívott harcában ez lesz az első nagyon komoly erőpróbája, amelynek végén az egyetlen elfogadható osztályzat a jeles lenne. Minden más érdemjegy azt jelentené, hogy nem sikerült megakadályozni, hogy a 2016-os Európa-bajnokság csak a labdarúgásról szóljon.
Végszóként talán annyit, hogy június 14-én, 18-án és 22-én úgy ülhetünk le a televízió képernyője elé, hogy az adott napon a magyar labdarúgó-válogatott is pályára lép majd. És ha Hajdú B. István, az egyik legjobb magyarországi sportkommentátor azt mondta a férfivízilabda olimpiai döntője után, hogy „sosem hittem volna, hogy 13 fürdőgatyás férfitól még elsírom magam”, akkor nekünk sem kell szégyellni, ha a Kölcsey Ferenc által 1823-ban írt és Erkel Ferenc 1844-ben megzenésített mű hallatán elérzékenyülünk. Háromszor biztosan megtehetjük, ha pedig sikerülne a haditett, a csoportból való továbbjutás, akkor nyugodtan mondhatnánk: három a magyaré és egy a ráadás!
