2024. november 28., csütörtök

A jelent legyőzni a múltban harcolva

Interjú a magyarországi Mónus József világrekorder távlövő íjásszal

Mónus József sokszoros tradicionális cél- és távlövő íjász világbajnok és világrekorder a közelmúltban Zentán tartott előadást és bemutatót a tradicionális távlövésről és a harci íjászatról. A Fehér Farkasként is ismert íjász a magyarországi Feszty-körkép Alapítvány vándorrendezvényének keretében mutatkozott be a zentai közönségnek. Interjúnk akkor készült vele. A kezdetekről, motivációiról, nyilairól beszélgettünk:

Csakis saját készítésű íjjal és nyílvesszővel lő

Csakis saját készítésű íjjal és nyílvesszővel lő

Tíz évvel ezelőtt, addigi életmódját gyökeresen megváltoztatva az akkor 12 éves fiával együtt kezdett az íjászattal ismerkedni. Mi vitte erre az útra?

– Gépészmérnökként a gazdasági világban, azon belül is a mezőgazdaságban tevékenykedtem, nagyon jól kerestem, mégis egyik percről a másikra szakítottam ezzel az életmóddal. Másként akartam élni, mégpedig szabadon. Ma már nincs bankszámlám, nincs mögöttem pénz, politika és intézmény. Azért váltottam, mert mindennap úgy akartam felkelni és meglátni a napot, hogy senkitől se függjek. Ha nem ebben a harci viseletben vagyok, akkor az én ruhámon csak címerek vannak, hogy senki se szabhassa meg se a jelenemet, se a jövőmet. Úgy akarok ma élni, hogy a múlt tiszteletére hívom fel a figyelmet. Azért harcolok, azért akarok győzni, hogy a győztes jogán a dobogó legmagasabb fokán megmutathassam a világnak a magyar zászlót. Az én szabadságom a múlt szabadsága. Azt akarom, hogy akik ma magyarnak vallják magukat a Kárpát-medencében, azok leszármazottai ezer év múlva is ott legyenek és büszkén elmondhassák magukról, hogy magyarok. Ezért harcolok, ezért lövöm ki minden nyílvesszőmet. Úgy fogalmaznék, hogy tíz évvel ezelőtt vettem fel az íjat, de már ezer évvel ezelőtt is harcoltam, és a múlt emlékképeinek újbóli megélésével a múltban harcolva, a jelenben akarok mindenkit legyőzni.

Tíz év alatt szinte mindent megnyert, amit íjászatban ember megnyerhet, sorra dönti a világrekordokat hagyományos távlövő íjászatban. Hogy lehetséges mindez, mi a titka?

– Nagyon egyszerű ember vagyok és körülöttem mindent a sors generál. Az íjászat számomra sokkal inkább szól harcról, mint sportról. Ha elmegyek egy versenyre, ott mindent megteszek azért, hogy mindenkit legyőzzek a világon. Mivel nincs mögöttem pénz és politika, elvárás csak a tudatomban létezik. A kifáradásig készülök, mindennap ötszázat lövök, versenyek előtt pedig ezret. Ha ott állok a versenyen, és tudom, hogy szinte a lehetetlent is megtettem azért, hogy a világon mindenkit legyőzhessek a zászlónkért, akkor nyugodt a lelkiismeretem, és ebben a nyugalomban harcolok. Azért szükséges minél több világrekord – húsz van most – mert akkor még inkább fel tudom hívni azoknak az embereknek a figyelmét történelmünkre, akik eddig elsiklottak felette. Az által, hogy látják egy lövésem, vagy hallanak valamelyik világrekordomról, arról, hogy miért harcolok, lehet, hogy ők is utánanéznek egy történelmi nagy csatának, amelynek helyszínein a várháborúimat vívom, vagy amely váraknak a bástyáira kiállok és lehetetlennek tűnő lövéseket teszek. A harcaimmal azt akarom elmondani, hogy az én népem büszke lehet a múltjára, és ezért bárki ellen megharcolok. Az akaratot nagyon nehéz megállítani, ha a hited erős.

Saját készítésű íjjal és nyílvesszővel lő és kétszer ugyanazt az íjat nem használja. Ennek technikai okai vannak, vagy valami más?

– Ha egy íjjal világrekordot lőttem, azzal soha többé nem lövök. Ezt azért teszem, mert megadom az íjnak a legyőzhetetlenség reményét. Otthon a dicsőségfalon több mint háromszáz íjam van. Ha az íjam értem életre-halálra harcol, és általam a nemzetünkért, a zászlónkért, és legyőz mindenkit a világon, nem kell többé harcba szállnia, vagyis megadom neki a legyőzhetetlenség reményét. Helyette készítek egy másikat, beleépítve a győztes íj tulajdonságait, meg még azon túlmutatóakat is, hogy holnap még nagyobbat, még jobbat lőjek. Nálam minden íjnak és nyílvesszőnek neve van, több mint háromszáz íjam van és több mint nyolcezer nyílvesszőm, közülük 7–8 legyőzhetetlen.

Zentán diákoknak tartott bemutatót

Zentán diákoknak tartott bemutatót

Mely népek nagyon erősek a tradicionális íjászatban?

– A keletiek: kínaiak, mongolok, japánok, koreaiak, törökök, ők a legnagyobbak. Vannak nyugaton is nagy lövők, de csapatjátékban a keletiek az erősek.

Hol versenyez legszívesebben?

– Bárhol, ahol megmérkőzhetek bárkivel. Lényeg, hogy minél többen legyenek, és számít az is, hogy a résztvevők jól lőjenek és történelmi háttérrel bírjanak. Rengeteg barátom van, de én a harcaimmal elégtételt szeretnék venni a múlt sérelmeiért, a magyar zászló becsületéért. Zászló zászló ellen harcol, én nem látok személyeket.

Magyarországon mennyire népszerű az íjászat?

– Szerintem bárhol népszerű. Egy biztos, én nem vagyok sportember, és nem is sportként kezelem. Bennem ez a meghatározó. Úgy érzem, a sport magunkért való harc, és én már nem magamért harcolok. Kezdetben azt tettem, gyűjtögettem az érmeimet, és önző módon csak az számított, hogy minél többször győzzek, de 2008 óta tényleg csak a magyar zászlóért cselekszem. Attól fogva a sors átvette az irányítást, és generált mindent körülöttem. Ezért is lett ennyi ember érdek nélkül barátom. A sors tette, nem én, én csak a nyílvesszőket lőttem ki.

Október elején Törökországban megszerezte a negyedik eurázsiai bajnoki címet is

Október elején Törökországban megszerezte a negyedik eurázsiai bajnoki címet is

Igen sok sérülése volt, többször nyílvessző fúródott a kezébe!

– Az íjász sokszor átlövi a kezét, de ezt vállalnia kell. Ha nincs rajtam a védő, sokszor megtörténik. Hogy legyőzzek mindenkit a világon, a legveszélyesebb módon kell lőnöm, a világ legjobb íjait kell elkészítenem és ahhoz a legminőségesebb anyagokat kell használnom. Kísérleteznem kell, úttörőnek kell lennem, és mindent be kell vállalnom. Az íjaim a legjobb anyagokból készülnek, az üvegszál Finnországból, a ragasztó Amerikából, az alapanyag, vagyis a bambusz Kínából, és ezekből a legjobbakat hozom ki.

Fehér Farkasnak is nevezik, miért?

– Kínától Mongóliáig, Törökországtól Amerikáig Farkasnak hívnak. Kezdetben érzésből kezdtem használni ezt a nevet, aztán pedig egy versenyen a mongolok is így neveztek, miután látták, hogyan harcolok. Minden állat tud életre-halára harcolni, de a farkas minden állatnál különb módon teszi ezt. A farkas csapatjátékos, egy falkában egy nemzetet képvisel, de amikor egyedül marad, egészen másként harcol életre-halálra, utolsó leheletéig küzd és ezt az én sorsom is mutatja. A farkas esetében a közösségért, a nemzetért való harcot látni, ugyanakkor számomra a magányosságot is jelképezi.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás