A tóthfalui Csikós Árpád 1998 őszén vette át a családi gazdaság vezetését, melyben szülei hagyományos szántőföldi kultúrákat termesztettek. A fiatalember a zöldségfélék termesztésének irányába terelte a gazdaságát, annak is az organikus változata felé, és mára a feleségével egy húsz hektáron elterülő ökogazdaságot vezetnek. Több mint harminc zöldségfélét termesztenek, legnagyobb mennyiségben sárgarépát, céklát, hagymát, csicsókát és fejes káposztát, és néhány alapvető gabonafélét. Termékeiket üzletláncok polcain kínálják, a feldolgozóipar is vásárol tőlük, és házhoz szállítással körülbelül 100 családot látnak el hetente ökozöldséggel.
Csikós Árpád a 100 családot ellátó házhoz szállítási rendszerükre a legbüszkébb
– Mindig foglalkoztatott a kérdés, vajon meddig szennyezhetjük még az anyaföldet büntetlenül – kezdte Csikós Árpád a beszélgetésünket – és amikor tizenkét évvel ezelőtt megszületett az idősebb fiunk, akkor végleg a biotermesztés mellett döntöttünk. Azt akartuk, hogy olyan vegyszermentes étel kerüljön az asztalra, melynek ismerjük az eredetét, és mivel akkor már néhány kultúra esetében próbálkoztunk az organikus termesztéssel, eldöntöttük, hogy az egész gazdaságunkat átalakítjuk. Ez 2004-ben volt, akkor 4,3 hektár földterületen gazdálkodtunk, és ez a terület mára 20 hektárosra gyarapodott. Kezdetben nagyon tudatlanok és képzetlenek voltunk, viszont rengeteg segítséget kaptunk a fülöpjakabi Nemes Mátyás, valamint a magyarkanizsai Bödő Kálmán biogazdálkodóktól.
Gazdaságunkban évről évre nőtt az organikusan megtermesztett kultúrák száma, és odáig fejlődtünk, hogy mára már hazai és EU-s tanúsítvánnyal is rendelkező ökogazdaság vagyunk és „Bio Bašta Čikoš“ néven ismernek bennünket.
Arról kérdezem a fiatal gazdát, hogy a konvencionális termesztésről a biotermesztésre való átállásnál mik jelentenek nehézséget, hogyan találtak maguknak piacot, és mekkora a kereslet Szerbiában a biotermények iránt:
A zöldségeket igény szerint konyhakészre mosva és tisztítva szállítják
– Az átállás egy-egy kultúra esetében két évig tart, és habár már rögtön vegyszermentesen termelünk, a terményt még csak konvencionális áron tudjuk értékesíteni, holott sokkal nagyobbak a kiadásaink. A konvencionális termesztésnél szinte minden gépesítve történik, organikus termesztésnél viszont rengeteg a kézi munka, és azt meg kell fizetni. Egy biozöldségféle árának 80–90 százalékát az emberi munka megfizetése teszi ki. Mi mindent kézzel takarítunk be, nem engedhetjük meg, hogy a nagy odafigyeléssel megtermesztett zöldségfélénkben kárt tegyen bármilyen gép. Bioterményként már csak akkor árulhatjuk, ha van rá tanúsítványunk. A gazdaságunkban egyébként négy éve történt meg a teljes átállás, azóta minden organikus. Az üzletláncokban körülbelül öt éve árulják a terményeinket. Üzletkötők kerestek fel bennünket, így találhatók meg a termékeink az Univerexport, a Mercator és az Idea üzletláncok polcain, továbbá tucatnyi viszonteladóval is dolgozunk, így különféle bioboltokban, egészséges élelmiszereket árusító üzletekben is megtalálhatók a terményeink. A feldolgozóipar számára is termelünk, és részt veszünk a szabadkai és magyarkanizsai óvodai bioétkeztetési programban. Tény, hogy terményeink 90 százalékban Belgrádban találnak gazdára, viszont nagyon büszkék vagyunk arra, hogy van egy körülbelül 100 családot magába ölelő direkt értékesítési bázisunk. Ez azt jelenti, hogy ezekhez a családokhoz heti egy alkalommal konyhakészen házhoz visszük az ökozöldségeket. A családok java része szabadkai és palicsi, de szállítunk Horgosra és Magyarkanizsára is. Egész évben van árunk, szezonban több mint harmincféle zöldség, télen pedig ennek körülbelül fele. A zöldségfélék mellett gabonafélét is termesztünk, mégpedig tönkölybúzát, napraforgót, némi kukoricát, áttelelő zabot, árpát. Én azt tapasztalom, hogy erre Szerbiában tényleg van igény, megfelelő minőséggel meg lehet találni a piacot, hiszen egyre többen igyekeznek odafigyelni arra, milyen élelmiszer kerüljön az asztalra – magyarázza Árpád.
A vegyszermentességre is visszatérünk, és Árpád hangsúlyozza, hogy semmilyen műtrágyát nem használ, kizárólag istállótrágyát:
– Semmilyen olyan anyagot nem használunk, ami a természetben nem létezik. Bányászott, természetes műtrágyát lehetne, de az istállótrágya mindennél többet ér, természetesen csak olyan helyről, ahol az állatokat megfelelően etetik és nincsenek antibiotikummal kezelve. Van egy tanyánk, ahol mi is próbálkozunk az állattartással pont azért, hogy megfelelő trágyát biztosítsunk a gazdaságunknak. Baromfit, nyulat, birkát és kecskét már tartunk, de szeretnénk mangalicát, szarvasmarhát és lovat is, mert a vegyes trágya a legjobb – mondja meggyőződéssel.
A fiatal gazda arról is beszámol, hogy munkájukat folyamatosan négy munkatárs segíti az év minden munkanapján, szezonban májustól decemberig napi szinten 7–20 személyt foglalkoztatnak, és 2012-ben a szabadkai Biofesztiválon a megtisztelő „Az év biotermelője” címmel tüntették ki őket.
