Kisgyermekkorunkban rengeteget fantáziálunk arról, vajon honnan érkezhet, és milyen égi rénszarvasokkal száguldhat felénk a télapó, honnan hozza azt a rengeteg ajándékot, és hogy jut ideje minden gyermekre. Azt azonban semmiképp sem gondolnánk, hogy innen, a közeli Csókáról is érkezhet egy ilyen fehérszakállú, pedig a nyolcvanéves Frankó Ferenc már negyven éve minden télen télapóruhát ölt, hogy valóra váltsa a gyermekálmokat. Nem is akárhogyan teszi, a módját is megadja, ugyanis saját készítésű rakétákkal felszerelve érkezik az iskolákba, óvodákba, különböző intézményekbe, és minden olyan helyre, ahová hívják. Az egész környéken ismerik, volt már télapó Zentán, Törökkanizsán, Magyarkanizsán, Bogarasban is. December 6-án, a Mikulás érkezésekor veszi elő az uniformisát, és egészen a pravoszláv újévig tart a megbízatása. Neki mindegy, hogy katolikus vagy pravoszláv ünnep, magyar vagy szerb gyerek, Mikulásnak vagy Télapónak, esetleg Božić Batónak hívják-e az ajándékosztó nagyszakállút. A fontos, hogy örömet szerezzen.
Ferenc azt mondja, Télapónak lenni a világ legjobb dolga, hiszen a gyermeki öröm megfizethetetlen ajándék és éltetőerő:
– Amikor Csókán a szalámigyárban kezdtem dolgozni, egy alkalommal újév meg karácsony előtt a gyár étkezőjében, ahol több százan tartózkodtunk, a hangosbemondóba bemondták, hogy Télapót keresnek, de erre valahogy senki sem reagált. Akkor ott a szerb munkások azt mondták, majd lesz a Frankó télapó, majd szót szó követett, és egyszer már csak azon kaptam magam, hogy az irodában arról tárgyalunk a szakszervezet elnökével, hogyan is kellene ezt csinálni. Öltözetet varrattak nekem és aztán rajtam maradt ez a dolog, mert megszerettem és szívesen csináltam, és habár már 22 éve nyugdíjas vagyok, a máig télapóskodom. Mivel már a télapói pályafutásom elején sem volt elég hó ahhoz, hogy szánnal közlekedhettem volna, kitaláltam, hogy én leszek a rakétával érkező Télapó. Egy csomó rakétát gyártottam, kisebbeket is, nagyobbakat is, mindet a Menta Padéból kapott ötkilós konzervdobozokból. Azokat daraboltam szét, aztán a megfelelő méreteket patentszöggel fogattam össze, majd a kész rakétákat pirosra festettem. A legnagyobb kompozíció 440 kiló lett, és kerekeken lehet mozgatni. A kisebbeket úgy készítettem el, hogy a hátamra is tudtam őket venni, és amikor megérkeztem a gyerekek közé, azok csak ámultak, bámultak, csodálták a rakétákat. Mostanság már segítséggel vállalok télapóskodást, ugyanis annyira fáj a lábam, hogy nem tudom a rakétáimat magammal cipelni, de még így is igényt tartanak rám. A szülők megkeresnek, eljönnek, megbeszéljük, hová és mikor kell menni, és aztán elvisznek a helyszínre, hogy megörvendeztessem gyermeküket, unokájukat. Most az ünnepekben is többször volt felkérésem, meg még megyek a napokban néhány szerb családhoz. Megörvendeztetem a gyermekeiket, meghallgatom a verseiket, énekeiket, aztán átadom nekik az ajándékokat, majd fényképezkedünk is – magyarázza Ferenc örömmel, majd hangsúlyozza, hogy ő ezért soha sem kér pénzt, fizetségként ebédet vagy vacsorát szokott elfogadni:
– Pénzből sosem elég, úgyhogy ezért én sosem kértem az emberektől, enni viszont mindig nagyon szerettem, ezért inkább azt szoktam elfogadni. Ünnepkor a családoknál mindig sok a finom sütemény, azokból is szívesen falatozom, meg a szármát is nagyon szeretem. Értem a tréfát, ezért viccelődnek is velem, hogy nem teszik elém a szármáslábast, mert kiürítem. Az igazi fizetség azonban a gyermekek nevetése, boldogsága, aki igazán szereti a gyermekeket, az nem kérhet pénzt ilyen szolgáltatásért. Én nagyon szeretek Télapó lenni, mennyei boldogság, amikor egy csomagosztás után még sokáig kiabálnak utánam, hogy Télapó bácsi – mondja a csókai télapó.
Frankó Ferenc szinte egész nyáron készül a téli elfoglaltságára, hiszen amikor jó az idő, akkor gyártja az újabb rakétákat. Mindig vannak új ötletei, melyekhez tervrajzot is készít, és aztán lemezből megcsinálja őket. A rakétákat az udvarában tárolja és időnként átfesti őket, mert idővel lekopik róluk a piros szín. Eredeti szakmája egyébként vas- és fémöntő, így kedvtelésből nyaranta leginkább alumíniumból különféle figurákat önt.
