A két települést mintegy húsz percnyi autókázás választja el egymástól, ha a nyári utat használják, ám a rossz idő beköszöntével körülményes és hosszadalmas az eljutás A-ból B-be, esetükben Oromról Csantavérre vagy visszafelé. A Szabadka felé vezető autóúton kell átrobogni ahhoz, több kilométeres kitérővel, hogy az utas célba érkezzen. Ezt kiküszöbölendő fognak össze a gazdák tavasszal, hogy mintegy tizenöt traktor segítségével elegyengessék el a földes utat, hogy aztán a vásáridény kezdetével zavartalanul és percek alatt érjenek át az egyik faluból a másikba. A távoli időkre nyúlik vissza az, hogy az oromiak Csantavért előnyben részesítik. Valamikor sokat jártak oda, akár vásárra, akár beszerző körútra, de még templomba is. Tavaly felismerték a vezetők, hogy papírformában is nyomatékot kell adniuk a jó viszonynak, éppen ezért novemberben, az oromi falunap alkalmával együttműködési szerződést írt alá a két helyi közösség elnöke. Lékó Róbert, Orom helyi közösségének elnöke, az egyik aláíró fél, fontos lépésnek ítélte meg akkor is és most azt, hogy a falujától karnyújtásnyira lévő Csantavérrel jó és gyümölcsöző kapcsolatot ápoljanak továbbra is, és ezért minden lehetőséget meg is ragad.
Miben merül ki ez az együttműködési szerződés, amit idestova fél éve, hogy aláírtak?
– A szerződésünk mindenre kitér, ami a két település együttműködését érinti. Kulturális téren az egymás rendezvényein való részvétel, szervezés, egymásnak való segítségnyújtás az, ami elsősorban az együttműködést képezi. Gazdasági téren a vállalkozóink összekötése, együttműködése az, amire törekszünk. Ebben a helyi közösségeknek segítő, koordináló szerepe van. Megkönnyíti a dolgunkat az, ha figyelembe vesszük a lakosság összetételét, hisz ismerjük egymást, már csak abból kifolyólag is, hogy sokan vannak, akik Csantavérről jöttek Oromra és fordítva, például oda házasodtak, sokan földszomszédok is, de a vásár és a piac is alkalmat adott és ad az ismeretségek kialakulására. A hétezres lélekszámú Csantavér vonzáskörzetéhez tartozunk, joggal mondhatjuk, a kisebb településeket, mint amilyen a miénk is, csábítja az ottani kínálat. Az ott lévő gazdasági szférában is dolgoztak oromiak, de a terményt is értékesítik ott, sőt nem ritka az se, hogy fatelepre oda mennek, de a vásár még a mai napig elsődleges szerepet tölt be.
Tavasszal már könnyű átjutni, ellenben ezért is tenni kell. A gazdák a helyi közösségek irányításával, toborzásával a jó idő eljöttével rendbe teszik a nyári utat, hogy megkönnyítsék az átjutást.
– Idestova négy éve, hogy erre az összefogásra sor kerül minden tavasszal, idén ezen a héten ejtettük meg a szokásos munkát. Földes úton tíz kilométerre vagyunk Csantavértől, ugyanannyira, mint az autópályától, amitől aztán még további utazásra van szükség, hogy célba érjünk, ha a műúton megyünk. A nyári utat éppen ezért fontos, hogy legalább amikor lehet, gond nélkül tudjuk használni. Az oromiak, akiknek errefelé van földjük, és a csantavériek együttes erővel munkálkodnak azon, hogy megkönnyítsék a közlekedést. Mi a helybelieknek, akik részt vesznek a munkában mezőgépeikkel, üzemanyaggal tudunk segíteni. Mintegy 15, de alkalomadtán 20 traktor is be van kapcsolva a munkába, először fölszántják, majd talajlazítókkal mennek egymás után folyamatosan végig, lazítják és döngölik a talajt. Ez azt eredményezi, hogy van egy olyan út, ami egyenes, nem porol, mivel domborúra csinálják, az esővíz is lefolyik róla, így akár 80–100 km/órás sebességgel is lehet haladni rajta. Ebből a rendbetételre váró szakaszból Orom területére mindössze 600 méter írható, de az a legkritikusabb. Egyelőre így tudjuk megkönnyíteni az arra haladók közlekedését, komolyabb munkához félmillió dinárra lenne szükség, a lyukak feltöltésére és gréderezésre. Erre eddig nem mutatkozott keret, de van, ami okot ad a reménykedésre.
A tervek szerint augusztusban kerül működőképes állapotba a közelben lévő hulladéktároló. Ez milyen hatással lehet például az utak rendezésére?
– Nem új keletű téma az út elkészítése, de mindig kicsik voltunk hozzá. A hulladéklerakóba való szállítást nagyban megkönnyítené egy kiépült aszfaltút, főleg a topolyai és a kishegyesi útvonalakra gondolok itt, ami szintén lerövidülhetne egy Csantavér–Orom közti aszfalt használatával. Zenta, Csóka oldala le van fedve, ám ez kritikus, ezért reménykedünk abban, hogy másoknak is érdekük és létszükségletük lesz ennek az útvonalnak a használhatósága.
