Május végére elkészül a háromágú torony, augusztusig kerítést építenek köré, parkosítják a templomudvart, járdákat építenek, a templom elé gyülekezőteret alakítanak ki, készül a szentély, a kóruskorlát. Ötszáz új összekapcsolható, térdeplővel ellátott szék is lesz, és befejezik a gyóntatószobákat. Az emléktemplom felszentelését a városnapi rendezvénysorozat idejére, szeptember 10-ére tervezik.
Húszéves álom válik valóra Zentán azzal, hogy augusztusra végre befejezik az 1997-ben elkezdett Lisieux-i Kis Szent Teréz millenniumi emléktemplomot. Az alapkövet a város szorgalmazására tették le a zentai csata 300. évfordulója alakalmából, de az építkezés nagyon lassan haladt. Különféle támogatások itthonról és külföldről időről időre érkeztek, az önkormányzat is mindig hozzátette a magáét, és már több mint két éve miséznek is a templomban, de egy nagyobb összeg még mindig hiányzott a befejezéshez. A tartományi Nagyberuházási Igazgatóságtól kétszer kaptak ígéretet a támogatásra, de csak egyszer folyósították az előirányzott összeg egynegyedét, a többit azóta sem, aztán egy európai uniós projekttől reméltek pénzt, majd a Bethlen Gábor Alapban reménykedtek, és nem hiába. Az alapon keresztül a magyar kormány jóvoltából december és január folyamán két részletben összesen 110 millió forint érkezett a templom teljes befejezésére.
Ft. Nagy József plébános elmondta, hogy határtalan az örömük, hiszen több évtizedes álmuk válik valóra azzal, hogy be tudják fejezni az építkezést és végre felszentelhetik a templomot:
– Nagyon hosszú folyamat volt ez, nagyon sokszor reménykedtünk, sokszor csalódtunk, de végül csak elkészül. Hétezer hívő tartozik hozzánk, nálunk még mindig sok a hittanos, csaknem háromszázan vannak, egy szombat délutáni diákmisén 100–150 diák gyűlik össze, néha még kétszázan is vannak, a vasárnapi két szentmisén körülbelül négyszázan jelennek meg, tehát a magyar kormány támogatása a legmegfelelőbb helyre érkezett.
– A támogatásból a templom és környékének teljes befejezését tervezzük, természetesen mindig lesz, ami még hiányozni fog, de a legfontosabb dolgok most mind elkészülnek. Az építkezés március elején kezdődött, és most az egyik leglátványosabb dolog, a három ágú torony készül, melynek legmagasabb pontja több mint harminc méter magas lesz. A torony első emeletén egy ifjúsági terem lesz, ahol fiatalok, cserkészek gyülekezhetnek majd. A terem berendezésére és felszerelésére most nem jut pénz, csak ki lesz meszelve, de előbb-utóbb azt is megoldjuk. A tornyok tetejére egy külföldi támogató révén prokronból készült keresztek kerülnek, és felszereljük a már meglévő közepes méretű harangunkat. A templom szigetelése már elkészült, most a dísztöltés következik, és belülre is készülnek a hiányzó dolgok. Mivel mindenféle szedett-vedett, innen-onnan kapott székeken ülnek a hívők, ötszáz darab térdeplővel ellátott összekapcsolható széket rendeltünk, készül a szentély, a sekrestyés szekrény, a kóruskorlát, befejezik a gyóntatószobákat. Remélhetőleg az összegbe belefér a nagy méretű oltárkép, az a két rekeszfal meg az a két rozetta, melyekkel a két oldalsó kupola alatti nagy teret szükség esetén le lehet választani. Hangosítás nélkül nehezen boldogulunk, így hangosítási kellékek is kellenek, és két nagy kivetítő, ahová az énekszövegeket és egyebeket vetíthetnénk ki.
A támogatásból a templomudvart is rendezzük. Parkosítunk, járdákat építünk, az oldalajtóktól is járdák vezetnek majd az oldalsó kapukhoz és kerítés is készül körül. A járdák az önkormányzattól kapott gránitkövekből készülnek majd, melyek már évek óta az udvarban hevernek. Önkéntesek egy ideje már azzal foglalkoznak, hogy termelik ki a földből a bele süppedt gránitköveket, amik valamikor a Tornyosi út burkolatát képzeték. A kerítés betonból készül és vasráccsal lesz díszítve. Nem mondom, hogy kovácsolt vas lesz, mert azt ma már alig csinálnak, de valami arra emlékeztető lesz. A templom előtt egy ovális alakú gyülekezőhely készül, szintén gránitkockából. Itt a mi építkezésünknél sok minden nem abban a sorrendben megy, amint ahogyan annak haladnia kellene egy biztos költségvetésű építkezésénél. Mi mindig azt csináltattuk meg, azt a részt fejeztük be, amire éppen támogatást kaptunk. Így pl. a színes ablakok már régen be lettek építve, mert valaki konkrétan arra adott pénzt, pedig egy építkezésnél az az utolsó fázisban szerepel, megvannak továbbá a csillárok is, melyeket vancouveri családok fizettek – én többször is jártam kint lelki gyakorlaton –, és sok más dolog is így került a templomunkba, és mindenért hálásak voltunk. Sokszor kérdezik tőlem, hogy most akkor ezzel a támogatással már tényleg kész lesz-e a templom. Én erre azt tudom válaszolni, hogy felszentelhető lesz, mert még ezek után is fel tudok sorolni jó néhány dolgot, amit az elkövetkező években majd meg kell teremtenünk, de mindennek eljön az ideje. Az egy szál közepes méretű harangunkat, amellyel eddig itt az udvarban harangoztunk, most feltesszük a toronyba, de ekkora és ilyen jellegű templomhoz legalább még három kellene, egy jóval nagyobb, egy kicsit nagyobb, meg egy kicsi és ez messze nincs benne ebben a költségvetésben. Toronyóra is kellene majd a toronyra, hiszen a helyét most megcsinálják, Betlehem és szentsír is kellene a templom méretéhez és jellegéhez legalább 30–40 centiméteres szoborcsoporttal, és bízom benne, hogy szépen lassan minden meglesz – összegezte a plébános.
A templomban most, az építkezés idején is miséznek, a hívők megkerülve az építkezési területet járnak be a templomba. Ft. Nagy József plébános azt is elmondta, hogy a torony aljában az egyik oldalon egy emléktáblán fogják feltüntetni a nagyobb támogatók nevét, a másik oldalon pedig hirdetőtábla kap helyet. A felszentelésről részleteket még nem lehet tudni, annyi biztos, hogy szeptember tizedikén tartják.