Ifjabb Somogyi János a Prosperitati Alapítvány pályázatán már második alkalommal nyert támogatást. Először a múlt év áprilisában ötszázhúsz, az idén áprilisban pedig hétszáz cseresznyefa vásárlását segítette az alapítvány.
A gazda magyarázza, hogyan kell kialakítani a termőágakat (Gergely Árpád felvétele)
A Somogyi család már négy generáción keresztül gyümölcsészettel foglalkozik, ifj. Somogyi János dédszülei az első, János pedig a negyedik generáció. A hajdújárási fiatal gazda különböző fajtájú cseresznyékkel telepítette be gyümölcsösének egy részét. Összesen ezerkilencszáz cseresznyefája van. A támogatás kapcsán ellátogattunk a családhoz. Otthonukban célokról, tervekről beszélgettünk ifj. Somogyi Jánossal.
– Habár a szüleim főként almatermesztéssel foglalkoznak, én más gyümölcsöt szerettem volna termeszteni, ugyanis az almát akár harminc alkalommal is kell permetezni, a haszon pedig mindig a felvásárlási ártól függ, ami elég változó tud lenni. Két évvel ezelőtt elkezdtem az interneten kutatni, mi lehetne az a többéves gyümölcs, amit újdonságként termeszthetnénk ezen a vidéken. A cseresznyére esett a választás, az olasz partnertől megrendeltük az ötszázhúsz facsemetét tizenegy eurós áron, ugyanis ők kétéves facsemetéket árusítanak, amelyek drágábbak, de az ültetéstől számítva a következő évben legalább fél kilogramm cseresznye már terem rajtuk. Amikor viszont már ötéves lesz a fa, ennél sokkal nagyobb mennyiségű termésre számíthatunk. Miután megrendeltük a fákat, csak azután figyeltünk fel a Prosperitati Alapítvány pályázatára, pályáztunk és megkaptuk a támogatást. Az idei évben hétszáz cseresznyefa vásárlására kaptunk támogatást, jelenleg a közraktárban vannak a fák, a dokumentáció aláírását majd a pénz folyósítását követően már telepíthetjük őket. A jövő héten előkészítem a talajt, hogy amint megérkeznek a fák, elültethessük őket. Az első támogatási pénzből vásárolt fákon már nagyon sok virág van, a csepegtetőrendszer által már a tápoldatot is adagoljuk a fáknak – mondta János.
A múlt évben elültetett fák az idén már termést is hoznak (Gergely Árpád felvétele)
A gazda legnagyobb gondja a gyümölcstermesztéssel kapcsolatban mindig az, hogy lesz-e elég munkás, aki segédkezik a termelésben és leszüreteli a gyümölcsöt, ugyanis nagyon nehéz munkást találni. Tavaly idényben Csantavérről szállították napi szinten a gyümölcsszedőket.
– Négy állandó munkásunk van, akik januárban heti három-négy napot dolgoztak, de most már hetente öt nap is akad tennivalójuk. A húsvéti ünnepek után már hat állandó munkást alkalmazunk, akiknek decemberig, a tormaszedésig lesz állandó munkájuk. Szinte egész évben folyamatosan van tennivaló: év elején a torma palántálása, majd gondozása, május derekától a meggy- és cseresznyeszedés, majd a nyári alma szedése, júniusban és júliusban a burgonyaszedés, a szilva szeptember elejétől októberig szedhető, októberben és novemberben pedig szőlőt szüretelünk, és az évet tormaszedéssel zárjuk – sorolta a munkaprogramot Somogyi gazda.
Két lánc cseresznyésük van, ehhez még fél holdon új fákat telepítettek. Fél holdon szilva, egy holdon szőlőültetvények vannak. Tormát két hektáron termesztenek, ha esős volt az idő, hektáronként három-három és fél tonna torma lett, ha száraz idő volt, akkor csupán két tonna terem. Árpát tizenöt holdon termesztenek, burgonyát pedig egy hold földterületen. A tormát nyersen és savanyítva is értékesítik a Belgrádi és az Újvidéki nagybani piacon, de viszonteladók is értékesítenek belőle Zentán, Adán, Csantavéren és Topolyán.
A múlt évben vásárolt cseresznyefákat János az otthonuk mellett ültette el, hogy már virágzástól kezdve gyönyörködhessenek benne, meg természetesen a gondozásuk is ezáltal sokkal egyszerűbb. Összesen ezerkilencszáz, többfajta cseresznyefa van Jánosék tulajdonában. Az egészen korai fajta már májusban terem, a legkésőbbi pedig július elején érik be, ezáltal hatékonyabbá tették a gyümölcsszedést és az értékesítést is, mert így folyamatosan érik a gyümölcs.
A Somogyi család: Tímea, Dorka és János (Gergely Árpád felvétele)
– Nagyon fontos a minőségi permetezőanyag, ugyanis a cseresznyét is tíz-tizenkét alkalommal kell permetezni, de a minőségi permetezőanyagnak az az előnye, hogy két nappal a permetezést követően már lehet enni a gyümölcsöt, ez nagyon fontos, hiszen a családom is a gyümölcsösünkből fogyasztja a gyümölcsöket. A jég jelenti a legnagyobb veszélyt a cseresznyére. A következő idényre szeretnénk kiépíteni a jégvédelmi támrendszert, majd a jégvédelmi hálót felállítani. Ez a beruházás hektáronként tizenötezer euró, nekünk ezt két hektárra kell kiépítenünk. A gazdasághoz mindig kell valami, egy korszerű traktor, kabinnal, levegőszűrővel ellátva nagyon jól jönne, mert ezáltal kevesebb permetet kellene belélegeznem. Egy ilyen gép ára viszont húszezer euró. A legközelebbi pályázaton is szeretnénk részt venni – magyarázta a gazda, majd hozzátette:
– Kertészmérnök vagyok, nyáron reggel négytől este tízig dolgozom a hét minden napján. Most harminckét éves vagyok, negyvenéves koromig szeretnék megteremteni mindent, ugyanis nagyon kevés időt tudok együtt tölteni a családommal. Nyaraláskor és teleléskor van együtt a család, valamint a gyümölcsszedést követően néhány napos közös programot szervezünk, amikor elmegyünk wellnessezni. A cseresznyét majd az olasz partner révén, akitől vásároltuk a facsemetéket, lesz lehetőségünk a nyugati piacon értékesíteni, és ennek köszönhetően több időt tudok a családdal tölteni, mert nem kell a belgrádi és az újvidéki nagybani piacra vinni – mondta boldogan János.
Tímea, a feleség, kozmetikus, Adán van kozmetikai szalonja, ahol piacnapokon délután fogadja a vendégeket, ugyanis ezeken a napokon délelőtt besegít a piacon értékesíteni termékeiket. Jelenleg torma, alma, házi bor és likőrök szerepelnek a kínálatban, majd a gyümölcsszezonban a gyümölcsöket árulja. Dorka, a kislányuk, négyéves, csodaszép, mosolygós kislány, aki nagyon szeret rajzolni és puzzle kirakóssal játszani, de annál kevésbé szeret napközibe menni.
