Klíma- és környezetbarát erőmű

A kishegyesi Kollár Ferenc kétségtelenül színes egyéniség, igazi régi vágású polihisztor: újságíró, szerkesztő, kutató, a Magyar Kultúra Emlékívek Kiadó főszerkesztője, a Szerbiai Agrárkamara tiszteletbeli mérnöke, a Nemzetközi Szent György Lovagrend és a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének tagja, neves vállalkozó, s ami kevésbé ismert, de talán mégis a legfontosabb: világhírű feltaláló, az európai alternatív energiaforrások egyik jeles kutatója.

Kollár Ferenc 1992 óta él Szegeden. Áttelepülése előtt a ’60-as évek végén és a ’70-es évek elején a szabadkai Életjel szellemi vezetőjeként, a 7 Nap külső újságíró munkatársaként, a Szabadkai Rádió műsorrendezőjeként vett részt Vajdaság kulturális életében. Gulyás József költővel és Török István festőművésszel Jelen (az első változat szerint Alfa) címmel ifjúsági lapot alapított, melynek megszűnéséig, 1976-ig egyik szerkesztője volt. A szabadkai Ifjúsági Otthon műsoriroda vezetőjeként számos koncert, nagyszabású zenei esemény megrendezése fűződik a nevéhez. Felsorolni is hosszú lenne, mi mindennel foglalkozott még az ifjú Kollár. A vajdasági magyar sajtóban több mint 300 írása jelent meg nyomtatásban. Írásait, verseit közölte a 7 Nap, a Magyar Szó, a Jelen, a Subotica lap, az Üzenet, a Rukovet, a Szabadkai Rádió és az Újvidéki Rádió.

A SIKERES VÁLLALKOZÓ, FELTALÁLÓ

1982–1984 között babtermesztési kísérleteket folytatott, eredményeit tudományos publikációkban adta közre. Elismerésként az Agrárkamara tiszteletbeli mérnöki címmel tüntette ki. Amikor 1989-ben Jugoszláviában lehetőség nyílt magántulajdonú vállalatalapításra, Kollár az elsők között hozott létre saját vállalkozást. Később megválasztották a Vállalkozók Kamarájának elnökévé is. Ezekben az években több mint harminc embert foglalkoztató vállalkozása Svédországba is exportálta minőségi és korszerű termékeit. A háború kiszélesedése és az akkori gazdasági viszonyok megakadályozták abban, hogy magyar nyelvű napilapot indítson, ezért Kollár Ferenc családjával Szegedre költözött, ahol 1992–2008 között áruház-tulajdonosként figyelemreméltó gazdasági eredményeket ért el. Ezzel párhuzamosan a Tisza menti Kereskedelmi Kamara igazgatójaként is tevékenykedett, később pedig a Xerox koncessziós igazgatója lett. 2004-ben fiával megalapította a Magyar Kultúra Emlékívek Kiadót, amely csaknem ezer emlékívet jelentetett meg, valamint több könyvsorozatot adott ki. Újságírói és kiadói munkájának elismeréseként 2005-ben a Nemzetközi Szent-György Lovagrend tagjává avatták.

Kollárt 2002 óta aktívan foglalkoztatja a klímaváltozás és az alternatív energia problematikája. A témával kapcsoltban tanulmányokat készített, és több nagy projekt tanácsadója volt. Intenzíven dolgozott egy olyan alternatív villamos energiát előállító modellen, melynél összekapcsolható a kommunális és ipari hulladékból plazmatechnológiával nyert energia, valamint az alga fotóbioreaktorban tenyésztett algából nyert olaj. Az algák csodálatosak, hisz termőföldet nem igényelnek, olajhozamuk pedig nagyobb a legjobb olajnövényekénél is. Kollár olyan algaolajat előállító egységet tervezett és szabadalmaztatott, amely évszaktól és napszaktól függetlenül állíthat elő bioüzemanyagot. Továbbá nemzetközi szabadalmakat kapott szénerőművek és gázerőművek károsanyag-kibocsájtásának semlegesítésére is.

KOMMUNÁLIS ÉS IPARI HULLADÉKBÓL ENERGIA

A világon léteznek plazmaerőművek, melyek hulladékot semmisítenek meg és pirogázt állítanak elő. A keletkezett gázt elégetik, és az így keletkezett hővel gőzt generálnak. Vannak olyan változatai is, melyek a pirogázból nem hőenergiát állítanak elő, hanem földgáz vagy kőolaj hozzáadásával gázturbinát üzemeltetnek, és elektromos energiát termelnek, valamint hasznosítják a gázturbina hulladékhőjét. A világon már több felé is állítanak elő biodízelt algából. Ezek a technológiák olyanok, hogy tóban vagy csőrendszerben algát szaporítanak – keringetik, táplálékot és CO2-t adagolnak növekedésük elősegítése érdekében –, majd a leszűrt algamasszából különböző módon (préseléssel vagy ultrahangos módszerrel) kivonják az olajat, és azt észterezve biodízelt állítanak elő. A fenti két technológiát eddig még senki nem vonta össze – vagyis az elektromos energia termeléséhez a gázturbina meghajtására a pirogáz mellé még nem alkalmaztak algából előállított olajat vagy biodízelt – magyarázza a bonyolult eljárást Kollár. A gázturbináknál, melyek elektromos energiát termelnek, melléktermékként keletkezik egy úgynevezett kipufogógáz is, mely CO2-t tartalmaz, és a légkörbe jutva nagymértékben károsítja a környezetet. Az új megoldás szerint ezt a keletkező CO2-t nem engedik a légkörbe, hanem a gázturbinák szomszédságában működő algaüzembe vezetik, és keverőrendszeren keresztül táplálékként az algaszuszpenzióba adagolják. A fenti eljárás a termelt elektromos energiát 100%-ban „zöld” energiaként biztosítja – egyrészt azért, mert a pirogáz mellé nem kőolajszármazékokat adagolnak a gázturbina meghajtásához, másrészt azért is, mert a károsanyag-kibocsátás zéró. Mivel a plazmakemence akár az atomreaktorokból származó sugárzó anyag, kórházi veszélyes hulladék, ipari hulladék megsemmisítésére is alkalmas, így azok sem okoznak környezeti terhelést: magyarán, káros következmények nélkül hasznosulnak. Nem kell sokmilliárdos költséggel hulladéktárolókat kialakítani, mert a káros anyag megsemmisítésre kerül, méghozzá úgy, hogy közben energiát is nyerünk belőle, vázolja az új technológia lényegét Kollár.

A VILÁGSZABADALOM

2004-ben az Európai Bizottság elhatározta, hogy pályázatot ír ki olyan projektek támogatására, amelyek a nap és a szél energiája mellett egy harmadik, környezetbarát energiafajta előállításán dolgoznak. A pályázat kiírása időbe telt, így az infók birtokában Kolláréknak idejük volt nemzetközi partnerek után nézni, és alaposan felkészülve megfelelni a szigorú követelményeknek. A kutatások főcsapása mentén az évek során keletkeztek olyan felfedezések, amelyek az atomipar és a hadiipar érdeklődését is felkeltették, le is csaptak rá a partnerek. A klíma- és környezetbarát erőmű szabadalom tulajdonosa és bejelentője Kollár Ferenc egy személyben. Az európai követelményeknek megfelelően az erőmű minimum 12 megawatt/óra elektromos áramot kell, hogy termeljen és értékesítsen, így lett a Kollárék prototípusa 17 megawatt. Ebből az erőmű 4–4,5 megawattot felhasznál saját működtetésére. Ez volt Európában az első alternatív erőmű, amely szabadalmat kapott, s ténylegesen zéró kibocsájtású. Feltalálója természetesen büszke rá, hogy magyarként, sőt vajdasági magyarként sikerült ezt elérnie. Kollár 2009 óta részt vesz  Magyarország energetikai programjának kidolgozásában. Az általa kidolgozott, az ipari szilárd, valamint a kommunális hulladékot feldolgozó, magas hőmérsékletű plazmakemencés és kombinált ciklusú elektromos energiát előállító komplexum – az algatechnológia alkalmazásával – magas gazdasági mutatóval rendelkezik, úgy, hogy közben károsanyag-kibocsájtása zéró. Hamarosan Budapestnek is megoldást kell találnia a hulladékproblémájára – ezért felmerült egy ilyen erőmű létesítése a fővárosban. Az utóbbi években több ország megvásárolta a találmány jogát, többek között Szerbia is érdeklődik egy ilyen erőmű megépítése iránt. Hasonló erőműről eddig csak álmodtunk…