A bácskossuthfalvi Tóth Bagi Tünde egy belevaló nemzetközi kamionsofőr, aki öt éve rója az utakat, és nem mellesleg két szép lánya van. Amikor hazaérve kiszáll a kamionból, akkor háziasszony lesz, édesanya. Vágya, hogy a nagyapjától örökölt házukat felújítsa és a gyerekeit kitaníttassa. Nem titok, leginkább a jó fizetés miatt vállalta a férfiak számára sem egyszerű munkát, bár gyerekkori álma valósult meg ezzel.
Tünde és a negyventonnás nyergesvontató (kép: Herceg Elizabetta)
Tündét arról faggattuk, hogyan lett hivatásos nemzetközi kamionsofőr, s hogy nőként nehéz-e helytállnia egy olyan szakmában, ahol általában férfiak dolgoznak. Néhány napos pihenője alkalmával találkoztunk, amikor éppen Görögországból érkezett, majd Magyarországra vitt árut, majd onnan egy dél-szerbiai állomáshelyen kellett jelentkeznie.
– Gyermekkori álmom volt ez. Hét-nyolc éves lehettem, amikor láttam a Konvoj című amerikai kamionos akciófilmet, már akkor elhatároztam, hogy én kamionos leszek, és erről az álmomról nem tettem le. A válásom után arra jöttem rá, hogy ez az, amit anyagilag is érdemes csinálni, a lányaimat így tudom iskoláztatni, ezért döntöttem úgy, hogy lerakom a szükséges vizsgákat. Eredetileg mezőgazdasági technikus vagyok, de nagyon keveset dolgoztam a mezőgazdaságban. Huszonöt évesen mentem férjhez, tíz év házasság után volt a válás és a nagy váltás – meséli, miután leülünk a takaros házban, ahol nagy becsben tartják a régi, megörökölt bútorokat.
• Mit szóltak a szüleid az ötlethez?
– Anyukám tudta, hogy mindig ez volt a vágyam, de amikor elmentem a tanfolyamra, akkor nem szóltam még senkinek. Topolyán vizsgáztam, és sokan láttak a falumból, attól féltem, hogy esetleg mástól tudják meg, így megmondtam. Normális dolog, hogy féltettek, hiszen nem egyszerű, nem könnyű élet ez.
• Milyen volt az első utad?
– Hét és fél tonnás kiskamionon kezdtem, hogy szokjam a közlekedést, az utakat. Az első utam Lengyelországba vezetett, nem volt mindegy, de megoldottam. Sokat segít a navigáció, de azért oda kell figyelni. Most egy modern Euro 6-os DAF-ot hajtok, a nyergesvontató negyven tonnás jármű, kényelmes, biztonságos a sofőr számára.
• Mi a legnehezebb a kamionozásban?
– Nekem a legnehezebb, hogy itt kell hagynom a lányaimat, hogy nem lehetek mindig velük. A többi nem, erős testalkatú nő vagyok, tehát nem jelent gondot, hogy kinyissam, vagy félrehúzzam a ponyvát, megszoktam a munkát, egy kerékcsere sem jelent megoldhatatlan feladatot. A várakozás, ami még nehéz néha.
• Hol szeretsz legjobban vezetni? Merre jártál?
– Görögországban szeretek, ott az emberek közvetlenek, az angol nyelvet beszélem, megértjük egymást. Az utak is jók, de viszont, mikor az autópályáról letérünk, akkor már nagyon szűk helyeken kell megközelíteni a célt. Összeszámoltam, 16 országban jártam, köztük Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Luxemburgban, Belgiumban, Hollandiában, Lengyelországban…
A kérdésre, hogy nőként hogyan találja fel a férfias közegben magát, nevetve meséli, hogy minden úton van valami érdekesség. Jópofa történetek is megesnek, például, amikor Surdulicára várták, s telefonon bemutatkozott, a nevéből nem tudták megítélni, hogy nő, és a kapunál nagyon meglepődtek.
• Az országhatáron előzékenyek-e a férfi sofőrök?
– Igen, amikor már a papírokkal állunk sorba, van, hogy előre engednének, de ez kellemetlen, nem igénylem, kolléga vagyok, aki történetesen nő.
• Mi mindent szállítottál?
– Ami az árut illeti, az mindig változik, sokszor vasat, sört, rizst, tisztálkodási cikket fuvarozok, de van veszélyes anyagok szállítására szóló engedélyem is, az is előfordult már, hogy olyasmit szállítottam.
• Hova szeretnél eljutni, nem sofőrként, hanem pihenésképpen, turistaként?
– Ha pihenek, nem vágyom utazgatni, bár a lányokkal szeretnénk majd egy hétre elmenni valahová a tengerre, azt tervezgetjük. Amikor itthon vagyok, akkor élvezem a kertet, a házat, a konyhát, a lányaim közelségét.
• A család hogyan reagál a sok távollétre? Hogy tervezed a jövőt?
Lányaival, Kingával és Otíliával
– Szeretném a lányaimat kitaníttatni. A nagyobbik most fejezi be a nyolcadikat, a kisebbik a harmadik osztályt. Elfogadták a helyzetet, a világháló segítségével kapcsolatban vagyunk. Az édesanyám sokat segít, gondoskodik a lányokról, amikor nem vagyok itthon. Nagyon szeretem a munkám, de nem szeretnék nyugdíjba menni mint kamionsofőr, bár azt mondják az idősebb kollégák, hogy nem lehet könnyen kiszállni.
• A kamionfülkében tartózkodsz nagyon sok időt, ott alszol, ott is főzöl?
– A tisztaság nagyon fontos, egy hétből öt napot ott vagyok a kabinban, szőnyeg van bent, rend és tisztaság. Nagyon nem szeretem, ha valakit elviszek egy darabig, és nem veszi le a cipőjét. Stopposokat nem veszek fel, de, ha az irányítóból szólnak, hogy kolléga jönne haza, akkor természetesen vállalom az útitársat. A kabin és a pótkocsi között van egy kis hely, van gázpalackom, és ott főzök. Ez egy új kamion, az illatán is érződik, nem szeretnék bent ételszagot érezni. Az ágy kényelmes, jó matraccal. Az ajtókat bezárom, a kétesebb helyeken a biztonsági övvel is megerősítem. Egyszer próbálkoztak, de nem sikerült bejutniuk, és én is csak reggel vettem észre. Egyébként kilenc órát hajtunk naponta, de hetente kétszer lehet tíz óra, utána kötelező a 11 órás pihenés. Ezt nagyon ellenőrzik.
• Ezek szerint van kinti meg benti cipőd?
– Mezítláb hajtok, így jobban érzem a talpammal, sokan így hajtunk, van egy ADR vasorrú cipőm, ha szükséges ebben vagyok, de ha nem, akkor mezítláb. Azt mondják egyesek, hogy ez szabálytalan, de még nem találtam rá leírva, hogy ezt tiltanák.
Tünde végül azt is elmondta, hogy jelenlegi cégében, az oromhegyesi Bata Transnál harmadik éve dolgozik, ahol több mint száz sofőr van, és jól kijönnek egymással. Nyugaton több női sofőrrel találkozik, Magyarországon sem ennyire ritka, mint nálunk. A negyvenéves, életvidám anyuka nem bánja, hogy a férfiak világában kell élnie. S bár még mindig erős az előítélet, a sztereotípiák nehezen halványodnak, mind könnyebben elfogadják a nőket a cégek és a kollégák is. Vallja, a női sofőrök ugyanúgy meg tudják oldani a feladatokat, mint a férfiak. A hatalmas kamion vezetésével könnyen elboldogulnak, az előzés, a tolatás és a kerékcsere sem jelent problémát, és minden – a hosszú úton felmerülő – helyzetre van megoldás!
