Hónapokkal ezelőtt Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter beharangozta, hogy hamarosan meghozzák az idénymunkások foglalkoztatásáról szóló törvényt, mely egy újabb lépés a szürkegazdaság felszámolása felé. A törvény alapján a termelőknek ezentúl be kell majd jelenteniük a náluk idénymunkásként dolgozó személyeket, akik után adózni fognak, így az államkasszába is több bevétel folyna be és az idénymunkát vállalók is megvalósíthatnák mindazokat a jogokat, melyek egy bejelentett munkahellyel járnak.
A mezőgazdaságban nagy a munkaerőhiány, ez az idénymunka idején látszik leginkább (kép: Ótos András)
Vannak azonban, akik úgy vélik, a kistermelők nem fogják tudni kifizetni a plusz költségeket, és náluk szinte biztosan marad a feketézés, ami továbbra is megfelel azoknak, akik egyéb szociális juttatásban részesülnek, de a megnövekedett költségek miatt akár a termény ára is növekedhet.
A felmérések szerint Szerbiában évente mintegy 300 ezer ember vállal feketén szezonmunkát a mezőgazdaságban. Magyarországon már egy jól bejáródott rendszer alapján tudják a termelők bejelenteni az idénymunkásaikat, akik így jogosultak lesznek a nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra is. Egy személy évente legfeljebb 120 napig vállalhat idénymunkát, illetve 90 napig dolgozhat alkalmi munkásként ugyanannál a munkaadónál, aki idénymunkásonként 500 forintot, alkalmi munkás foglalkoztatása esetén 1000 forintot fizet napjára az államnak, ezen felül pedig kifizeti a munkásnak a bérét is, és hogy megkönnyítsék az ügyintézést, a munkaadó az interneten keresztül is be tudja jelenteni az alkalmi vagy idénymunkásait. Horvátországban is évek óta működik egy rendszer, melynek keretében a termelő vagy munkaadó előre megveszi azokat a kis bélyegeket, melyeket aztán beragaszt az idénymunkát vállalók könyvecskéjébe.
A könyvecske ezen kívül tartalmazza az összes olyan adatot, mely ahhoz szükséges, hogy elismerjék azt az időt, amit az idénymunkásként dolgozó személy ily módon ledolgozott. A bélyeg kiváltásával a munkaadó egyben az adók, járulékok összegét is kifizeti minden alkalmazni kívánt munkás után, s mindennap annyi bélyeget válthat ki, ahány munkást aznap foglalkoztatni szeretne, illetve több napra előre is megvásárolhatja a bilétákat.
Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke szerint az idénymunkások foglalkoztatására vonatkozó törvény előnyökkel és hátrányokkal is járna. Egyrészt a kistermelőket tovább terhelik az idénymunkások után fizetendő adókkal, járulékokkal, ugyanakkor a szezonmunkások munkaévei a Nyugdíjbiztosító Alapnál is bejegyzésre kerülnek.
Nagy Miklós
– A kistermelők számára ez mindenképpen plusz költséget jelent majd, és kérdés, hogy az általuk megtermelt termék értékesítési árára mennyire fog az kihatni, mert ha nem tudják bevállalni saját költségük terhére, akkor kénytelenek lesznek emelni az árakat. Ez azoknál a termékeknél fog megjelenni, ahol nagyobb fokú a kétkézi munka. Ahol gépesített a munka, ott inkább már szaktudással rendelkező munkaerőre van szükség állandó jelleggel, s azt az idénymunkás nem is tudja elvégezni. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a törvénnyel legalizálódik ez a jellegű munka, s ha haladni akarunk az unió felé, akkor el kell fogadni, hogy ez az egyetlen járható út, s végső soron ha az idénymunkások foglalkoztatása rendeződik, maguk a termelők is nyugodtabbak lesznek, s nem kell tartaniuk az ellenőrzésektől, büntetésektől, mert minden legálisan zajlik. Bízom benne, hogy nem fognak olyan törvényt hozni, amely anyagilag ellehetetlenítené azokat a termelőket, akiknek kétkezi munkásokra van szükségük – mondta Nagy Miklós.
Hozzátette, jelenleg igen bonyolult procedúrát kell végigcsinálnia annak a termelőnek, aki fél vagy egy napra akar bejelenteni valakit idénymunkára, ezért a törvény megalkotásakor arra is oda kell figyelni, hogy minél könnyebbé tegyék a termelők számára a szezonmunkások alkalmazását, hiszen ők az adminisztrációs munkában kevésbé jártasak. Az agrárszövetség által működtetett falugazdászi hálózat egyik feladata ezért éppen az, hogy a termelőket segítsék az adminisztráció intézésében. Nagy Miklós szerint a törvény meghozásával legálisan és lekövethetően történik a szezonmunkások alkalmazása, ugyanakkor sokan közülük szociális segélyt, özvegyi nyugdíjat vagy egyéb szociális juttatásokat kapnak az államtól, melyeket nem szeretnének elveszíteni pár napi munka miatt.
Hamarosan itt az ideje a meggyszüretnek. Vajon lesz-e, aki leszedje a termést?
– Vannak olyanok, akiknek megfelel, hogy feketén dolgoznak és ennek nincs sehol nyoma, maradhatnak a munkaközvetítő terhén vagy „betegszabadságon”, s közben pénzt keresnek. Ők biztosan nem örülnének egy ilyen törvénynek, mert nem kerülhetik meg a rendszert, s kétlem, hogy a törvényhozó engedné, hogy a juttatásra való joguk továbbra is megmaradjon, ha idénymunkát vállalnak, azaz vagy az egyik vagy a másik mellett kell dönteni. Ez akár azt is eredményezheti, hogy ezek az emberek nem vállalnak a jövőben szezonmunkát, ami tovább nehezítheti a helyzetet, hiszen egyébként is egyre kevesebb idénymunkás van, és idővel még kevesebb lesz. Az is nagyban meghatározza, hogy hány idénymunkás jelentkezik, hogy a termelő mekkora órabért tud neki fizetni, de az is előfordulhat, hogy ha nincs elég ember az időszaki munkák elvégzésére, akkor a termelők a jövőben kénytelenek néhány állandó munkást alkalmazni és gépesíteni.
Fogas Vilmos, a királyhalmi Prima Hűtőház igazgatója lapunknak elmondta, a nagyobb cégek, termelők szempontjából mindenképpen előnyös lesz, ha életbe lépne egy ilyen előfizetési rendszer, és legálisan tudnák foglalkoztatni az idénymunkásokat, de a kisebb termelőknek megnehezíti majd az életét a plusz költség.
Szabadka környékére évek óta távolabbi falvakból hozzák az almaszedőket
– A munkavállalók szempontjából az államnak oda kell figyelnie, hogy ha az a valaki, aki kap valamilyen állami segélyt, ne veszítse el ezt a juttatást ha szezonmunkát vállal, de tudni kell, hogy a munkások között vannak olyanok, akiknek nincs se egészségügyi se nyugdíjbiztosítása, úgyhogy nekik viszont nagyon jól jönne, ha legálisan dolgozhatnának. Arról se feledkezzünk meg, hogy ha ilyen ütemben folyik az elvándorlás, nem marad szezonmunkás. Évről évre egyre nagyobb problémát jelent ez, hiszen eleve egyre kevesebben vagyunk, egy része az idénymunkát vállalóknak átjár a magyarországi határ menti településekre dolgozni, mert ott nagyobb órabért kap, akik pedig tudnak dolgozni, azok kiöregszenek a munkából és nincs utánpótlás, vagy más falvakból érkeznek olyan munkások, akik szántóföldi munkákat végeztek eddig, de az almaszedéshez nincs érzékük. Mivel egyre kevesebb idénymunkás van, ez azt is magával vonja, hogy az eddigi 180–200 dináros órabér 250–300 dinár is lesz, mire eljön az almaszedés ideje, hiszen a gazdák túllicitálják egymást, hogy mihamarabb betakarítsák a termést. A törvény elsősorban a munkást fogja segíteni azáltal, hogy nyoma marad annak, hogy dolgozott, de mivel ezáltal hivatalossá válik a munkaviszony, akkor valószínűleg bankszámlára kell befizetni a napszámot, és a termelőket megint csak leterhelik az adminisztrációval, a legnagyobb munka közepén be kell jönniük a városba, hogy intézzék a bélyegeket, befizetéseket, éppen ezért a legjobb lenne, ha helyben, például a helyi közösségeken keresztül is ki tudnák váltani a bélyegeket.
Az építőiparban is sok az idénymunkás
A törökkanizsai Dobó Gábor is arra panaszkodott, hogy nincs elég idénymunkás. Mint mondta, a jelenleg ismert részletekből nehéz megjósolni, hogy mit hoz az új törvény, de annyi bizonyos, hogy a jelenlegi helyzet hosszú távon nem tartható fent.
– Én is kénytelen voltam felhagyni a sok kézimunkát igénylő kultúrák, például a fűszerpaprika termesztésével, mert egyrészt egyszerűen nem volt elég munkás ősszel, betakarításkor, vagyis amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, másrészt mivel benne vagyok az áfa-rendszerben, a bérüket nem tudtam elszámolni költségként. Olyan sokan elmentek külföldre, hogy helyben már nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű munkaerő, de a más helységekből érkező kb. 30 munkást is 4-5 településről sikerült csak összeszedni. Úgy gondolom, a mezőgazdaságban előforduló munkaerőhiány egyik oka az elvándorlás, a másik, hogy gyakorlatilag lehetetlen az idénymunkások legális alkalmazása. Azok a nyugdíjasok, akik bevételeiket szeretnék kiegészíteni, és még bírják az ezzel járó fizikai megterhelést, talán még könnyebben eltekintenek a járulékok megfizetésétől. A munkakorúak közül viszont sokan és teljesen jogosan, igényt tartanak arra, hogy szaporodjanak a munkaéveik, ezért inkább elhelyezkednek főállásban minimálbérért.
Mint még Dobó Gábor hozzátette, tavasszal, amikor kevesebb volt a szezonális munka, 150 dinár körül alakult az órabér, ez a szezon végéig felment 200 dinárig, vagy a fölé, ezért az éves szinten megkereshető pénz nem, vagy nem sokkal marad el a minimálbértől, így betegbiztosítással és nyugdíjalappal együtt versenyképesebb munkalehetőség lehetne. Persze ez nagymértékben függ attól, hogy mekkora mértékű járulékok és adminisztrációs terhek társulnak majd hozzá.
