A közjegyzői törvény egyértelmű

Március elsejétől csak közjegyzőnél lehet hitelesíteni az aláírásokat, a kéziratokat és a fénymásolatokat Szerbiában. A bíróságok és a községi szervek csak ott végezhetik továbbra is a hitelesítést, ahol még nem neveztek ki közjegyzőt. A szerbiai közjegyzői törvény egyértelműen rendelkezik a nyelvhasználatot illetően, és szabályozza ezt a kérdéskört. A törvényi előírásnak megfelelően azokban a helyi önkormányzatokban, ahol a szerb nyelv mellett valamely nemzeti kisebbség nyelve is hivatalos használatban van, a közjegyző a közjegyzői okiratokat szerb nyelven, cirill írásmóddal vagy a nemzeti kisebbség nyelven és írásmódjával vagy mindkét nyelven és írásmóddal készíti el az ügyfél kérésének megfelelően. A közjegyző az ügyfél kérésnek megfelelően köteles biztosítani a fordítást, illetve olyan nyelven kiadni az okiratot, amilyen nyelven azt igényelték. A többnyelvű bélyegzőt is rendelkezés szabályozza.

– A kisebbségi jogoknak ebben a kérdéskörben is meg kell valósulniuk. A törvény is így szabályozza, az alkotmány is előírja. Abban az esetben, ha a közjegyző nem ismeri a hivatalos nyelvhasználatban levő kisebbségi nyelvet, akkor ez némi nehézségekbe ütközik, és ilyenkor fordítót kell alkalmazni. A Közjegyzői Kamarával zajló egyeztetések tárgyát képezi az, hogy anyagi szempontból ez ne károsítsa az ügyfelet, ha ilyen módon szeretne élni a kisebbségi jogaival. Mindenképpen nehéz az áttérés, ami nem csak a hivatalos nyelvhasználat kérdéskörére vonatkozik. Ez az átállás a hitelesítés rendszerének megváltoztatására irányul, ami nem egyszerű feladat – magyarázta Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár.

A tartományi titkár véleménye szerint ez a rendszer fél, vagy egy éven belül bejáródik, főleg, ha a kinevezett közjegyzői helyekre közjegyzői vizsgával rendelkező személyek kerülnek, szavatolva a többnyelvűséget is.

– Valós helyzet, hogy vannak betöltetlen közjegyzői helyek Vajdaságban, ugyanis nincsen elegendő számú szerb anyanyelvű jogász, aki letette volna a közjegyzői vizsgát. Ugyanez vonatkozik a kisebbséghez tartozó okleveles jogászokra is. Mi azt szeretnénk, ha minél többen letennék ezt a vizsgát, és akkor betöltenék a közjegyzői pozíciókat, főleg azokon a vidékeken, ahol magyarok élnek, és erre szükség mutatkozik – fejtette ki Nyilas Mihály.

Miavecz Béla temerini közjegyző rámutatott arra, hogy Zentán, Magyarkanizsán, Temerinben, Pancsován és Zomborban van magyar közjegyző. A közjegyző köteles biztosítani a nyelvhasználati jogot, attól függetlenül, hogy érti-e vagy sem a hivatalos használatban levő kisebbségi nyelvet. Azt is hozzátette, hogy a közjegyzői vizsga egy komoly írásbeli és szóbeli részből áll, tehát igen alapos felkészülést igényel, tekintettel a kiválasztott személyek későbbi nagy felelősségére.

– Én mindenkit arra biztatok, hogy aki csak teheti, menjen ki a közjegyzői vizsgára. Amennyiben lenne elegendő számú magyar közjegyző, aki már lerakta a vizsgát, akkor azokban a helyi önkormányzatokban, ahol a magyar nyelv is hivatalos használatban van, feltehetően kineveznék őket. Ez a törvényben benne van, azaz a Közjegyzői Kamarának, illetve az Igazságügyi Minisztériumnak külön oda kell figyelnie erre – mondta Miavecz Béla.

A közjegyzőt a hivatalos használatban levő kisebbségi nyelven történő hitelesítés gyakorlatáról, és azokról a kérdéskörökről is kérdeztük, amelyekkel az ügyfelek leginkább felkeresik. Elmondása szerint azokban a községekben, ahol a szerb nyelv mellett valamely kisebbségi nyelv is hivatalos használatban van, a közjegyzők már kinevezésükkor kötelesek voltak mellékelni a hivatalos bírósági fordítóval megkötött szerződést. Amennyiben az ügyfelek Szabadkán magyar vagy horvát nyelvű eljárást igényelnek, akkor a közjegyző köteles a fordítást biztosítani, és olyan nyelven kiadni az okiratot, amilyen nyelven azt kérik. Tehát ez egyértelmű rendelkezés.

– Az aláírások, a fénymásolatok hitelesítése véleményem szerint maradhatott volna a bíróságok és az önkormányzatok hatáskörében. Ez most megterhelést jelent a közjegyzőknek. Emiatt közjegyzői gyakornokot kellett alkalmazni, akinek joga van ezeket a hitelesítéseket kiadni. Ez azt jelenti, hogy külön személyzetre és egy erre a célra kialakított helyiségre volt szükség. Az ügyfelek ilyen jellegű igényekkel általában 9-től 12 óráig fordulnak hozzánk, ilyenkor 10–15 perces várakozási időre kell számítani. Valamennyivel több munkánk van, amikor a diákok csoportosan utaznak valahova, kirándulásokra, sporttalálkozókra. Ilyenkor a szülőnek jóvá kell hagynia, hogy a gyermeke külföldre utazhat. Ilyen esetekben is van egy bizonyos időtartamú várakozás, ami szintén nem haladja meg a 10–15 percet. Mindig napra készen dolgozunk, a jövetel sorrendjében végezzük az aláírás-hitelesítéseket. Az igazán közjegyzői munka az az ingatlanforgalomra vonatkozó hitelesítés, az adásvételi szerződések hitelesítése, valamint a jelzálogjog-bejegyzés. Ez mind külön okirat formájában készül el. Ez a közjegyzői hitelesítésnek a legfontosabb része.

Elsősorban mi már látjuk, hogyha valaki magyarul ad be egy adásvételi szerződést, akkor feltételezendő, hogy magyarul kéri a hitelesítést is. Van aki azonban magyarul adja be, és a hitelesítést szerb nyelven kéri, még pedig azért, hogy a későbbiekben ne legyen gondja az ügyintézés során. A közjegyzőknél a gyakorlatban a többnyelvű hitelesítéssel nincs gond, de esetleg probléma lehet másmilyen szerveknél. A közjegyző köteles kiadni olyan nyelven a dokumentumot, amilyen nyelv hivatalos használatban van, és ezt nem fizettetheti meg. A kétnyelvűség az alkotmánnyal biztosított jog. Mi nem vagyunk állami szervek, viszont állami közjogi funkciónk van, és a törvény így rendelkezett, hogy nekünk a nyelvhasználati törvényt feltétel nélkül alkalmaznunk kell – mondta Miavecz Béla.

A közjegyzői törvény egyértelmű, de, hogy hova, kihez fordulhat a polgár, az ügyfél, amennyiben valamelyik közjegyző nem az előírások értelmében jár el, ezzel kapcsolatban a tartományi ombudsmannál érdeklődtünk. Azt a választ kaptuk, hogy a feltett kérdés ugyan a tartományi polgári jogvédő intézményének hatáskörébe tartozik, ezzel kapcsolatban azonban még nem nyilatkozhatnak, mivel a kérdéskör rendezése folyamatban van.  

A jegyző szó a latin notarius szóból ered, ami írnokot jelent. A közjegyző jogi szakember, aki különböző dokumentumokat, okiratokat hitelesít, nyilatkozatokat állít össze és vagyonjogi kérdésekkel foglalkozik. Ide tartoznak az iskolai és egyetemi iratkozáshoz, valamint a rokkantsági nyugdíj igényléséhez és a munkahelyekre való jelentkezéshez szükséges dokumentumok, továbbá a gyermek külföldi utazására vonatkozó szülői engedély, illetve az adásvételi és bérlési ügyletek alkalmával szükséges dokumentumok. Az ügyfelek ezeket a dokumentumokat kizárólag a közjegyzői hivatalokban hitelesíthetik. Az ingatlan adásvételi, ajándékozási szerződések esetében egy külön időpontban olvassák fel az ügyfeleknek a szerződést, figyelmeztetik a szerződéskötés jelentőségére, és minden jogi következményére. Az újvidéki Alapbíróság területén működő közjegyzők törvény szerint vezethetik a hagyatéki eljárásokat. Ide tartozik Újvidék, Temerin, Zsablya, Petrőc és Titel. Az újvidéki Alapbíróság elnökétől kapják meg azokat a hagyatéki ügyiratokat, amelyek esetében az örökhagyó tavaly május hónap után halt meg. Március 1-jétől az aláírások, a kéziratok és a fénymásolatok hitelesítése is a közjegyzőknél történik. Helyi önkormányzattól függően közjegyzőnél a hitelesítés ára oldalanként átlagban 360–400 dinárnál kezdődik. Az aláírás hitelesítése 360 dinár, míg a fénymásolat-hitelesítés oldalankénti ára 360 dinár.