Az eget kémlelve

A mezőgazdasági felületek egyik legnagyobb veszélyforrása a jég formájában aláhulló csapadék, amely különösen a nyári hónapokban nagy károkat idézhet elő azáltal, hogy fizikai sérüléseket okoz a növényeken. Sérülhetnek a levelek, a termések, ugyanakkor fiatal, fejlődő növények esetében akár el is pusztíthatja a növénykét. A jég elleni védekezésre több módszer ismert. A leghatékonyabb és egyben a legdrágább módszer a repülőgépes jégelhárítás, amelynek alapja, hogy repülőgép segítségével juttatnak ezüst-jodidot a felhőkbe. Eme módszer kis területen is hatékonyan alkalmazható, ugyanakkor bizonyos veszélyekkel is járhat a pilótára nézve. Több helyen talajgenerátort alkalmaznak, ennek alapja, hogy a reagensanyagot a talaj mentén égetik el, és a felszálló füst fejti ki hatását. Ezen módszer előnye az alacsony költség, ugyanakkor a hatékonysága hagy némi kivetnivalót, hisz egy légáramlat, hirtelen szélirányváltozás eltereli a feláramló anyagot. Vidékünkön mindezekkel szemben a reagensanyag közvetlenül, rakéták segítségével történő injektálását alkalmazzák, és ezt a feladatot Vajdaság-szerte számos kilövőállomás hivatott elvégezni. A kilövőállomásokat különböző központokból irányítják, így Észak-Bácska és Bánát egy részének, Hódságtól és Apatintól kezdve Törökkanizsáig és Kikindáig, összesen 16 község jégvédelmét a bajsai radarközpontban koordinálják, amikor azonban ügyeletben vannak, nagyjából egész Vajdaság területét figyelik.

A bajsai radarközpont 2001 júliusában kezdte meg működését, és azóta biztos pontot nyújt a mezőgazdasági termelőknek, és az április 15-e és október 15-e közötti időszakban az eget kémlelve folyamatos felkészültségben vannak, és ebből a számos kilövőállomás dolgozói is kiveszik a részüket. A radarállomás 156 kilövőállomást koordinál, és ebből 13 van működésben a topolyai község területén.

Miodrag Stojanović diplomás meteorológus, a bajsai radarközpont vezetője elmondta, hogy csak pozitív tapasztalatokról tud beszámolni, mind a helyi önkormányzattal, mind a kilövőállomások személyzetével való együttműködést tekintve. Az idei jégvédelmi idény április tizenötödikén megkezdődött, és az eddig eltelt időszakban nem volt szükség semmiféle intervencióra. Szerencsére, tette hozzá beszélgetőpartnerünk, inkább mi üljünk itt, és nézzük a felhőket, mint hogy lőni kelljen. Stojanovićtól azt is megtudtuk, hogy minden kilövőállomás el van látva rakétával, és a raktárukban is több mint száz darabbal rendelkeznek, tehát felkészültek az esetleges jövőbeli intervenciókra.

A szakember azt is elárulta, hogy a jégvédelem szempontjából a május-június, illetve a július hónap a legkritikusabb, a legtöbb akcióra a nyár közepén van a legnagyobb szükség éppen a magas hőmérsékletek miatt, ugyanakkor a májusi felhők is igen veszélyesek tudnak lenni, hisz ezek alacsonyan szállnak, így csak alapos körültekintéssel tudnak esetükben interveniálni. Ami a hatékonyságot illeti, beszélgetőpartnerünk elmondta, hogy ebből a szempontból hetven százalékot tudnak biztosítani.

Stojanović arról is beszélt, hogy a Központ nem foglalkozik időjárás-előrejelzéssel, az ezzel kapcsolatos adatokat Belgrádból kapják. A radarközpont, amikor érzékeli a felhőt, azok már a puszta tények, és körülbelül  100 százalékos pontossággal meg tudják mondani, hogy az adott felhő merre halad, és milyen veszélyeket hordoz magában. – Ez már nem prognózis, hanem diagnózis – fogalmazott a szakember.

A POLGÁRMESTER A JÉGELHÁRÍTÓ KÖZPONTBAN

A köztársasági költségvetés sajnos csak meghatározott számú jégvédelmi rakéta vásárlását teszi lehetővé, illetve a kilövőállomások dolgozóinak, akik az idény folyamán folyamatos készültségben vannak, négyezer dináros havi fizetést biztosít. Éppen ezért a jégvédelem hatékonyabbá tétele céljából a helyi önkormányzatok is támogatják a tevékenységüket, rakéták vásárlásával, illetve a dolgozók fizetésének megemelésével. Így van ez a topolyai községben is. A minap Kislinder Gábor, Topolya polgármestere látogatott ki a bajsai radarközpontba, annak apropóján, hogy a helyi önkormányzat csakúgy mint   2016-ban, az idén is 50 Trayal gyártmányú rakétát vásárolt, összesen 1 920 000 dinár értékben. Ugyanakkor az önkormányzat hatezer dinárral támogatja a kilövőállomások dolgozóit is, vagyis évente 1 500 000 dinárral.

– A községi költségvetésben már az előző években is támogattuk a jégvédelmi rakéták beszerzését. A közbeszerzési pályázat lezárult, és minden kilövőállomásra jut három rakéta, amit bármikor ki lehet lőni, de olyan időszak még nem volt, hogy egyszerre mindhármat ki kellett volna lőni. Ugyanakkor azt is el lehet mondani, hogy a tavalyi rakétákból még maradt, ami számunkra nagy öröm, nem azért, hogy kevesebb a költség, hanem azért, mert semmi kár nem ért bennünket, és nem kellett használni. Én azt szeretném, ha ebből az ötven rakétából az idén se kelljen kilőni egyet sem. A községünkben a 14 állomásból 13 működik, és azt is meg kell néznünk, hogy a tizennegyediket, ami a Dózsa birtok körül található, hogyan tudnánk működőképessé tenni. Ami a lövészeknek juttatott támogatásokat illeti, azokat a jövőben is folytatni fogjuk, egy oknál fogva, hisz a polgárok, mindannyiunk érdeke, hogy a vagyonuk minden téren védve legyen – fogalmazott a községi elnök.

SZABADKÁN ELEGENDŐ RAKÉTA VAN

A Szabadka területére vonatkozó jégvédelemmel kapcsolatosan Osztrogonác Simon, a városi tanács mezőgazdasági ügyekkel megbízott tanácsosa elmondta, hogy elegendő mennyiségű rakéta áll rendelkezésükre, a helyi költségvetésből hárommillió dinárt irányoztak elő a jégvédelemre. Június elején még kilenc állomást sikerült fizikailag működőképessé tenni, így tizenhét jégvédelmi kilövőállomás működőképes Szabadka területén. A jégvédelemmel kapcsolatosan a legnagyobb gond az emberi erőforrás volt, ugyanis, a napi 24 órás ügyeletért ezeknek a személyeknek a havi bére csupán nyolcezer dinárt tett ki, mivel szerződéses megbízásról van szó.

– Az egymillió dinárból pótolni tudjuk a rakétakilövők munkadíját, de ez az összeg havi szinten nem haladhatja meg az alapbért, azaz legfeljebb plusz nyolcezer dinárt tudunk kifizetni egy összegben az idény végén. A tizenhét kilövőállomás elegendő lenne, de a határ menti sávban tilos lőni, és sajnos a viharok többnyire nyugat-északnyugati irányból érkeznek. Az idén Szabadka területén nem jegyeztek komolyabb jégkárokat. Jelenleg háromszáz rakéta áll a város területén lévő rakétakilövő állomások rendelkezésére, ami elegendő kell, hogy legyen erre az idényre – mondta a mezőgazdasági tanácsos. (P.E.)

ZOMBOR 3,5 MILLIÓ DINÁRT FORDÍT JÉGVÉDELEMRE

Zombor város a közelmúltban 50 jégelhárító rakétát adományozott a Köztársasági Hidrometeorológiai Központ keretében működő bajsai radarállomásnak. Ezek az ingyenesen átadott rakéták Zombor területének jégvédelmét szolgálják.

A város az idén bruttó 3,5 millió dinárt fordít jégvédelemre. A meglévő 23 kilövőállomásból 22 funkcióban áll, a doroszlói állomás meghibásodott, de folyamatban van a javítása. Az állomásokon 2-2 személy teljesít szolgálatot, így jelenleg 44-en, a javítást követően pedig 46-an kémlelik az eget és igyekeznek megelőzni a jégkárokat.

Zombor környékén is előfordul, hogy megrongálják a kilövőállomások épületét, például ellopják a vasajtót, de szerencsére ilyesmi ritkán fordul elő. (J.J.)