A felsőhegyi Kis Gabriella, aki egy héttel ezelőtt megnyerte a 2017-es Nemzet Szépe-választást, 2013-ban lapunk Strandszépe versenyének első udvarhölgye volt a zsűri szavazatai alapján. Elmondása szerint az akkori siker bizonyította be számára, hogy az igazi szépség belülről fakad, így a Nemzet Szépe-választásra már sokkal magabiztosabban készült. Amióta ő a nemzetünket képviselő királynő, megsokasodtak a feladatai, interjúk, forgatások, fotózások, nyilvános események sűrűjében kell feltalálnia magát. Mivel azóta még haza sem tudott látogatni, mi is telefonon beszélgettünk vele.
(Kép: Fülöp-Pál Ábel)
• Mikor fogalmazódott meg először benned, hogy szépségversenyen indulj?
– Már kislányként is nagyon szerettem öltözködni, ruhákat próbálgatni. Nővéremmel sokszor sminkeltük egymást, frizurákat készítettünk, körmöt festettünk. Ahogy kamaszodtam, egyre inkább érdekeltek ezek a dolgok, így 2010-ben tizenöt évesen vettem részt életem első szépségversenyén, a zentai Tisza Szépén, amelyen első udvarhölgy lettem, majd nővérem ösztönzésére 2013-ban a Magyar Szó Strandszépeválasztására is beneveztem, ahol első udvarhölgy lettem, és most huszonegy évesen éreztem elérkezettnek az időt ahhoz, hogy egy nagyobb versenyen is megmérettessem magam. A Nemzet Szépe-választásra szinte az utolsó pillanatban jelentkeztem, egy ismerősöm hívta fel rá a figyelmemet. Ez valamikor május elején volt, úgyhogy nem sok időm jutott a felkészülésre. Szegeden a sebészeti klinikán dolgozom ápolóként, és akkor készültem, amikor a munkám engedte.
• Hogyan nézett ki a felkészülésed, mit tettél annak érdekében, hogy minél jobb formában legyél?
– Igyekszem folyamatosan odafigyelni magamra, ezért nem kellett drasztikus változásokat eszközölnöm. Korábban is rendszeresen tornáztam a szabadban, és ebben a felkészülési időszakban ezt az időt növeltem meg, igyekeztem eleget pihenni, feltöltődni. Fogyókúráznom sohasem kellett, nem szoktam sanyargatni magam, annak a híve vagyok, hogy mindig törődni kell magunkkal, és az majd meglátszik. A hivalkodó sminkelést és a kozmetikai szerek túlzott használatát nem szeretem, de ügyelek az alapápoltságra. Szerintem az emberből elsősorban a belső harmóniának kell sugároznia.
• A szépségválasztást egy több napos felkészítő tábor előzte meg. Az milyen volt?
Kis Gabriella: A Nemzet Szépeként rengeteg tennivalóm lesz
– Az alsópetényi Prónay-kastélyban volt a felkészülésünk, gyönyörű környezetben. Oda a több száz jelentkező közül 12-en jutottunk be, és minden napunk nagyon elfoglalt volt. Délelőttönként a verseny koreográfiáját gyakoroltunk, délutánonként pedig két csoportra osztva foglalkoztak velünk. Külön mentorunk volt, és különféle feladatokat kellett megoldanunk. Foglalkoztunk a stílusirányzatokkal, szó volt arról, hogyan kell megnyilvánulnunk, beszélnünk, hogyan jár egy modell. Nagyon sok hasznos dolgot tanultunk, és nagyon jól éreztük magunkat. Egyik nap Budapesten is jártunk ruhapróbán, majd a megmérettetés előtti napon mindenkinek elkészítették az alkalmi körmét.
• A nagy eseményre, a Nemzet Szépe kiválasztására a gödöllői királyi kastélyban került sor június 17-én. Mennyire tudtad ezt átélni? Az izgalom vagy az élvezet volt az erősebb?
– Reggel még egyáltalán nem izgultam, de ahogy elkezdődtek a főpróbák, egyre feszültebb lettebb, amit igyekeztem kezelni. Az ebéd utáni készülődés során annyira elöntött az izgalom, hogy csak nehezen tudtam megnyugodni. A felkészítő táborban tanultunk egy olyan légzőgyakorlatot, mellyel enyhíteni lehet a feszültséget, és azt alkalmazva tudtam valamennyire ellazulni. A színpadon is éreztem a feszültséget, de ahogy haladtunk a programmal, egyre inkább feloldódtam. Az eredményhirdetésre szinte már megkönnyebbülést éreztem, pedig még csak akkor hirdették ki a végeredményt. Akkorra nagyon fáradt voltam, és már a lábam is fájt a cipőben, de gondolom, ezzel mindannyian így voltunk. Az, hogy engem választottak a Nemzet Szépének, még mindig szinte felfoghatatlan, én a fejemben egészen más felállásra gondoltam. Ilyen határtalan örömöt nem sokszor éltem át. Nagyon meglepődtem, de ezt igyekeztem kendőzni. Az első gondolataim között szerepelt az, hogyan fogom ezt összeegyeztetni a munkámmal, hogy jut majd ennyi mindenre időm. Hogyan leszek egyszerre ápolónő és királynő is.
• Hogyan fogadták a hírt a munkahelyeden, mit szóltak az ismerősök, mennyire változott meg az életed azóta?
A koronázás pillanata
– Én úgy tapasztaltam, hogy mindenki őszintén örült a sikeremnek, elsősorban a családom, de mások is. A klinikán a munkatársaim mindvégig biztattak. Lehet, hogy attól tartanak, hogy sokat fogok hiányozni, de semmiképp sem szeretném cserben hagyni őket, hiszen nagyon jó a munkaközösségünk. Az életem azóta, amióta megválasztottak a Nemzet Szépének, hatalmasat fordult, a monotonitásból teljes pörgésbe csapott át. Még én sem tudom, mennyi minden vár rám, de jótékonysági eseményeken kell majd részt vennem, utazások is lesznek, világversenyen kell képviselnem a nemzetünket, és máris vannak fotózások, videofelvétel-készítések, interjúk. Minden nagy izgalommal tölt el, hiszen kivételes dolgok történnek velem.
• Mikor látogatsz haza Felsőhegyre?
– Már nagyon hiányoznak az otthoniak, és amint tehetem, hazalátogatok, hiszen az a nyugalom, amit otthon tapasztalok, sehol a világon nincs. Ha igazán fel akarok töltődni, ki akarok kapcsolódni, akkor hazamegyek a szüleimhez.
• Ha meg kellene nevezned egy személyt, aki a legtöbb támogatást nyújtotta számodra ebben a versenyben, ki lenne az?
A kifutón Gabriella még sokat izgult
– Mindenképp a nővérem, Edina. Ezúttal is, és a Magyar Szó Strandszépeválasztása alkalmával is ő biztatott, támogatott. A jutalomnyaralásra akkor is őt vittem magammal, és most is ő utazik velem. Nagyon jó a kapcsolatunk, egész életem során nagyon sok jót kaptam tőle, nem is volt kérdés, hogy ki jöjjön velem.
• Megkerülhetetlen téma, hogy néhány évvel ezelőtt daganatos betegséggel küzdöttél meg, vagyis abszolút győztes vagy minden téren. Mennyire van ez hatással az életedre?
– Betegségem óta mindent mélyebben élek meg. Most, hogy megnyertem a Nemzet Szépe-választást, egy olyan határtalan öröm töltött el, mint akkor, amikor kimondták, egészséges vagyok megint. 2013-ban egyébként a Strandszépén úgy lettem első udvarhölgy, hogy előző évben estem át a betegségen, ami nagyon megviselt, mégis a legjobbak közé kerültem. Akkor még a hajam sem volt hosszú, a zsűri is biztos azt látta meg, ami belülről jön belőlem. Már akkor is úgy gondoltam, hogy egy betegség után is lehet valaki szép, ha a belsője azt sugározza. Én úgy érzem, a kudarcokból sikerült építkeznem, és nem elsüllyednem.
• Ha be kellene mutatkoznod, mit mondanál magadról?
– Gondoskodó típus vagyok, szívesen segítek másoknak, valószínűleg azért választottam ezt a munkát. Kitartó is vagyok, hiszen miután Zentán elvégeztem az egészségügyi középiskolát, én választottam azt az utat, hogy átjövök Szegedre és itt vállalok munkát. Bármiféle ismeretség nélkül nem volt épp egyszerű, és az önéletrajzommal sorra jártam a klinikákat, és végül sikerült állást kapnom. Elejében segédápoló voltam, majd a fizetésemből összegyűjtöttem a pénzt a diplomám honosítására, hogy ápolóként dolgozhassak. Az életben egyébként kicsit visszahúzódó vagyok, de nagyon szeretek viccelődni, ezt viszont csak az látja, aki jobban megismer.
