Habár még csak a nyár derekán járunk, már mindenki a fűtési szezonra gondol és igyekszik idejében bekészíteni a tüzelőt, kitisztíttatni a kéményt, ellenőrizteti a kályhákat, fűtőtesteket, és vannak olyanok is, akik úgy döntenek, másféle fűtési módra térnek át, melynek előkészületeit még a nyár folyamán meg kell tenniük, hogy mire beköszöntenek a hideg napok, már minden készen álljon, hogy be tudják melegíteni az otthonukat.
Aki például fával, szénnel tüzel, annak sokkal egyszerűbb dolga van, ha más fűtési módra szeretne áttérni, azonban a gázhálózatról vagy a távfűtésről való lekapcsolódás már némileg körülményesebb, sőt nemrégiben a Szerbiai Távfűtőművek Egyesülete meghozott egy szabályzatot is, melyben meghatározták azokat a feltételeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy valaki lekapcsolódhasson a távfűtő rendszerről. A feltételek között szerepel többek között az, hogy a lekapcsolódáshoz szükség van a többi lakó beleegyezésére, ki kell fizetni az összes számlát és adósságot a távfűtőművek felé, illetve a lekapcsolódás munkálatainak költségeit is a fogyasztó állja.
Ábrahám Attila, a szabadkai Távfűtőművek ellátórendszerének főmérnöke lapunknak elmondta, a kérdéses szabályzatot minden város a saját elbírálása szerint fogadja el és alkalmazza, ha azt a városi képviselő-testület is elfogadja, így a Szerbiai Távfűtőművek Egyesülete által meghozott szabályzat nem kötelező érvényű, s a szabadkai Távfűtőművek a kikapcsolásokat továbbra is a 2015-ben meghozott városi határozat szerint végzi.
– A szabályzat végleges formáját ezidáig nem kaptuk kézhez, azonban korábban a munkatervezetet nekünk is elküldték, melyet láttunk és véleményeztünk is. Annyit elmondhatok az akkor látott tervezettel kapcsolatban, hogy az nagy mértékben megegyezik a szabadkai gyakorlattal, mely 2015 óta van érvényben városunkban, sőt helyenként még szigorúbb is volt néhány javaslat tekintetében, s éppen ezekre reagáltunk a véleményezés során, mert szerintünk egyes részletei kivitelezhetetlenek. Nem hivatalosan megtudtuk, hogy a végleges verziót módosították is, enyhítettek rajta, azonban hogy pontosan mit tartalmaz, arról nincs tudomásunk – mondta Ábrahám Attila.
A főmérnöktől megtudtuk, hogy aki a szabadkai távfűtő rendszerről szeretne lekapcsolódni, annak első lépésben írásban kell erről a Távfűtőműveket értesítenie folyó év augusztus 15-ig, s az egész folyamatot legkésőbb szeptember 15-ig le kell zárni, ugyanis ezt követően a Távfűtőművek már a fűtési idényre való előkészületekkel foglalatoskodik. A kérelem benyújtása után nyolc napon belül a vállalat írásban válaszol a fogyasztónak, melyben ismerteti a további lépéssorrendet. Minden esetben egy műszaki elaborátumot kell készíttetnie a fogyasztónak valamelyik helyi tervezőirodánál, melyet az iroda illetékes mérnöke kell, hogy hitelesítsen. Az elaborátum kidolgozásának költsége a fogyasztót terheli.
– Az elaborátumnak két fontos célja van. Az egyik, hogy meghatározza a kikapcsolás módját és technológiáját, a másik pedig, hogy meghatározza, hogy a kikapcsolás után az adott lakás mennyi hőenergiát tud még a távfűtő rendszerből felvenni, hiszen például a csőhálózat, mely a közös installáció része, keresztülhalad a lakásokon, és nem lehet kivágni vagy kihelyezni, annak ott kell maradnia, hogy az épület többi részében zavartalan maradjon a távfűtés. Az elaborátum ezt a hőenergiát épületgépészeti és hőtechnikai számítások alapján egy mérlegszámmal fejezi ki. Ezzel a mérlegszámmal arányosan a kikapcsolás után is havi szinten egy bizonyos összeget számlázunk a fogyasztónak, ezért az ilyen kikapcsolást csak részleges kikapcsolásnak tekintjük. Persze vannak teljes kikapcsolások is, amikor olyan az adott épület fekvése, hogy a távhőből már semennyi energia sem jut a lakásba, a lekapcsolódás a szomszédokra nincs kihatással, és teljes mértékben leválasztható a rendszerről, de ez az esetek elenyésző százalékát teszi ki, és tulajdonképpen csak egyedi, családi házak esetében lehet ezt megtenni, az összes többi esetben a lekapcsolódás után is jut hőenergia a távfűtő rendszerből a lakásba, amit a lakónak fizetnie kell, de hogy ez az összeg mekkora, ez lakásonként változik, és ez az a rész, amit a korábban említett elaborátum hivatott meghatározni – magyarázta a főmérnök, hangsúlyozva, a lekapcsolódásból a Távfűtőműveknek egy dinár haszna sincs, s ezt a szigorúnak mondható eljárást és a mérlegszám alapján kiszámlázott összeget kizárólag csak a megmaradó fogyasztók érdekében fizettetik meg, hogy a többi lakónak ne emelkedjen meg a fűtésszámlája azért, mert valaki lekapcsolódott a hálózatról, hiszen ezek után a közösen elhasznált energia költségét kevesebb fogyasztóra osztják szét.
Miután elkészült az elaborátum, ezt a Távfűtőművek is elbírálja, s ha jóváhagyják, a következő lépésben a fizikai lekapcsolásra kerül sor. Amennyiben a lekapcsolódás tömbházban, kollektív lakóépületben történik, le kell szereltetni a fűtőtesteket a meglévő csőhálózatról, melyet hegesztéssel le is kell zárni. A leszereléshez a fogyasztónak egy fűtésszerelőt kell felkérnie, s a munkadíjat úgyszintén a fogyasztó állja. Amikor ez is megtörténik, a Távfűtőművek munkatársai a helyszínen ellenőrzik, hogy a leszerelést jól végezték-e el, majd hitelesítik az új állapotot.
– Az átadott kérvények mintegy húsz százalékában végül mégsem kerül sor a lekapcsolódásra, mert a fogyasztók valamilyen okból elállnak tőle. Az idén nagyjából ötven kérelem érkezett hozzánk, és bár nem kell feltüntetni az indokot, hogy miért kérik a lekapcsolódást, de a háttérben általában a pénztelenség áll, az emberek, például a kispénzű nyugdíjasok, nem bírják fizetni a fűtésszámlát, ezért próbálnak alternatív és olcsóbb megoldást találni. A legtöbb kikapcsolási kérvény az egyedülálló családi házakban élőktől érkezik, mivel itt igen nagy fűtött felületekről beszélünk, s ezeknek a fogyasztóknak a négyzetméterek alapján megszabott alapdíjazása, melyet tizenkét hónapon át számlázunk, igen nagy teher, s ettől szeretnének megszabadulni. A díjszabásunkat egy kormányerejű rendelet szabja meg, mely egy kéttartifás rendszert irányoz elő, ahol a fix átalánydíj és a variábilis, elfogyasztott energia után fizetendő díj képezi a fűtésszámlát, s ezt nekünk be kell tartanunk. Ez alapján ugyanúgy számoljuk el a négyzetméterenkénti díjat egy tömbházban lévő lakás és egy családi ház esetében is, s a nagy felületek a családi házban nagyobb számlát is eredményeznek, mint egy lakásban. Habár az idén is lesznek lekapcsolódások, a Szabadkai Távfűtőművek az előző fűtésszezon kezdetén közel tízezer fogyasztóval kezdte meg az idényt, s ez a szám a következő szezon kezdetén sem fog csökkenni, ugyanis a Távfűtőművek rendszerére időközben újabb épületek csatlakoznak.
Aki a távfűtőrendszerről szeretne lekapcsolódni, durva számítások alapján az elaborátum elkészíttetéséért 6500–7000 dinárt kell fizetnie, hogy a fűtőtesteket le lehessen szerelni, le kell üríteni a rendszert, ennek költsége nagyjából 2000 dinár, amit a Távfűtőművek felé kell fizetnie a fogyasztónak, s ebbe beletartozik az is, hogy a vállalat emberei a helyszínen tapasztalt állapotokat jegyzőkönyvezik és hitelesítik, a fűtőtestek darabjának leszerelése pedig 10–15 eurót tesz ki.
Ábrahám Attila még hozzátette, habár mindenki önállóan dönt arról, hogy élni kíván-e a Távfűtőművek szolgáltatásával, de mint kiemelte, ez az egyik legkényelmesebb fűtési rendszer, ahol a fogyasztóknak a legkevesebb feladata van az üzemeltetést és a karbantartást illetően. A fogyasztók többségének csak a fűtőtesteken lévő radiátorszelepek működését és használatát kell biztosítania, ami minden esetben elengedhetetlen az energia hatékony fogyasztása érdekében. Azok a fogyasztók, akik költségmegosztókkal felszerelt fűtőtestekkel rendelkeznek, ezenfelül gondot kell, hogy viseljenek ezekről a költségmegosztókról, más néven alokátorokról is. Mivel az első alokátorok közel tíz éve vannak használatban, a bennük lévő elemekre pedig tíz év a garancia, aktuális ezeknek a költségmegosztóknak a cseréje is.