A tervek szerint hat kis teljesítményű vízi erőmű épül majd a Duna–Tisza–Duna-csatornán. Már elkészült az a szakértői elemzés, amely a kiépítésük feltételeit, valamint hatékonyságát taglalja. Már korábban is szó volt arról, hogy ki kellene használni az egyedülálló csatornarendszert megújuló energiaforrásként, most azonban a tartományi kormány februári ülésén elfogadták a Duna–Tisza–Duna-csatorna vízenergiájáról szóló tájékoztatást, s ezzel új lendületet vett az elképzelés.
A csatorna bezdáni szakasza. A DTD-csatornából 50 000 hektárt lehetne öntözni
A Duna–Tisza–Duna-csatornarendszer első része, azaz a Ferenc-csatorna kiépítése az Osztrák–Magyar Monarchia idején kezdődött. Ezt a korabeli Európa legköltségesebb és legnagyobb vállalkozásának mondták. Egyes elemzések szerint tulajdonképpen a csatornahálózat kiépítésével vált Vajdaság azzá, ami most. Ugyanis a mocsaras, lápos vidék lecsapolása után 150 000 hektár termőföldhöz jutott a lakosság. Ma a teljes csatornarendszer 700 ezer hektár termőföldről képes elvezetni a vizet, és 50 000 hektárnyi területet lehetne öntözni belőle.
A Duna–Tisza–Duna-csatorna természetes és részben felújított tápcsatornáival együtt 960 kilométer hosszú. Ebből 664 kilométer hajózható. Összesen 80 vajdasági települést érint, köt össze. 86 híd van rajta: 64 közúti, 21 vasúti és egy a gyalogosok számára megépített híd.
A Duna–Tisza–Duna-csatornahálózat bővítésén 1957-től 1977-ig dolgoztak. Ennek a csatornarendszernek a része lett a korábban kiépült Ferenc-csatorna és a Ferenc József-csatorna is. Hogy milyen hatalmas vállalkozás volt ez, az is példázza, hogy a Panama-csatorna megépítésekor 179 millió köbméter földet kellett megmozgatni, a DTD-csatorna építésekor pedig 130 millió köbmétert. A húszéves építkezésen 400 mérnök dolgozott, 1300 tanulmány készült és félmillió köbméter betont használtak el.
A DTD-csatornán összesen 86 híd van, ebből 21 vasúti. A felvételen a bácsföldvári vasúti híd.
A csatornaépítés célja egyfelől a lecsapolás volt, de nagy jelentősége volt az áruszállításnak is. A 664 kilométeres hajózható szakaszon 14 kikötő van.
Sok év után most újabb fejlesztéseket terveznek a csatornarendszeren. Az elképzelések szerint a köz- és a magánszféra projektjeként épülnek majd meg a kis vízerőművek. Hogy hol tart ez a projekt, arra a Vajdaság Vizei Közvállalattól kértünk bővebb felvilágosítást. Kérdéseinkre írásban érkezett válasz a közvállalat sajtóosztályáról.
A közvállalat 2017. évi üzleti programjának közbeszerzési tervében már előirányozta a projektum megkezdéséhez szükséges tanácsadói szolgáltatásokat nyújtó szervezet kiválasztását. Mivel a Szerb Köztársaság tulajdonában lévő vízi létesítményekről van szó, az állam jóváhagyására vár a közvállalat – tudtuk meg a Vajdaság Vizei Közvállalattól.
A megújuló energiaforrás kiépítésére a Duna–Tisza–Duna-csatorna bánáti és bácskai oldalán egyaránt van lehetőség. A tanulmány adatai szerint a legjelentősebb építmény Törökbecsénél lenne. A tiszai gátnál létesíthető vízerőmű 11 megawatt erejű volna, és ez évente 50 millió kilowattóra áram termelését tenné lehetővé. Ezenkívül a bánsági oldalon a Fehértemplomhoz tartozó Kajtasovo nevű falunál 1,3 megawatt erősségű és évi 8 millió kilowattóra áram termelésére alkalmas erőmű építhető, Óécskánál és Tamáslakánál jóval kisebb erőműveket terveznek. A számítások szerint Óécskánál évi 2 160 000, Tamáslakánál pedig 1 700 000 kilowattóra áramot termelnének.
Marina Šćiban, az Újvidéki Egyetem Technológiai karának tanára szerint a DTD-csatorna Európa legszennyezettebb vízfolyama (Gergely Árpád felvétele)
A bácskai oldalon szakértői elemzések szerint három jelentősebb lokáció emelhető ki: Újvidék, Óbecse és Bezdán. Bezdánnál van a csatornarendszer bácskai részének legfontosabb zsilipje. Itt hat szivattyú-turbina építésére van lehetőség, amelyek másodpercenként 45 köbméteres kapacitással működnének. A Dunán megjelenő magasabb vízszint időszakaiban generátorok helyettesítenék a turbinát, az alacsonyabb vízszint esetében pedig a generátor szivattyúként működhetne. A bezdáni részre a tanulmány javasolja a vízi erőmű eszmei tervének kidolgozását – áll a Vajdaság Vizei Közvállalat írásos válaszában.
A szóban forgó kis vízi erőművek megépítésének kezdetét még nem tudjuk, egyelőre a Vajdaság Vizei Közvállalat a szerb kormány jóváhagyására vár, hogy kiírják a közbeszerzést a konzultációs szolgáltatásokra, viszont az elképzelés, hogy akár koncessziós megoldással, akár más módon létesüljenek erőművek, hogy kihasználják a meglévő kapacitásokat, biztató.
Az óbecsei zsilip: Európában az első elektromos árammal működő, vaskonstrukciós, hajóátemelő zsilip
A monarchiabeli zsilip Bezdánnál. Itt alkalmaztak először a világon víz alatti betonozást
