A szerb állam öt egyházat és két felekezetet ismer el. Ezek között található a Református Egyház is. Szerbiában a reformátusok szerény számban vannak jelen, megközelítőleg 15 ezer hívőt tartanak nyilván, amely az országos Református Egyházra, a bácskai és a bánáti egyházmegyére oszlik szét. A Református Egyház helyzetéről Móricz Árpád lelkipásztor, ötgyermekes családapa, a 2500 lelket számláló bácskossuthfalvi gyülekezet tiszteletese számolt be.
Móricz Árpád tiszteletes
A Református Egyházban minden gyülekezett önálló, így jogi személyként is önálló. A világszemléletük az alulról felfelé építkezés, ami azt jelenti, hogy egy adott közösség maga gazdálkodik, önmagát tartja fent, saját maga építi meg templomát, parókiáját, és lelkipásztort fogad magának, hiszen a közösség igényli, hogy a saját hitének megfelelő lelkipásztora, tanítója legyen, aki majd a gyermekeiket is tanítja, miközben őket is hitben erősíti. A gyülekezet általában pályázatot ír ki egy adott lelkipásztori helyre, de megtörténik, hogy egy adott személyt kiválaszt, és azt meghívja. A pályáztatáskor díjlevelet írnak meg, amelyben feltüntetik, mi az, amit a közösség a lelkipásztor számára nyújtani tud (készpénz, természetbeni és nem természetbeni juttatások), valamint a követelményeket, hogy ennek fejében mit kérnek (vasárnapi istentiszteletek, sákramentumok, lelki segély, lelki gondozás stb.).
Amikor egy adott lelkipásztor nyugdíjba megy, előfordul, hogy a gyülekezetnél marad és folytatja szolgálatát, vagy egy kisebb gyülekezethez kerül, illetve civilként valóban nyugdíjba vonul. Ilyenkor, ha van, saját ingatlanba, házba vonul, ha pedig nem rendelkezik saját ingatlannal, akkor a külföldi testvéregyházak segítik ki, akár úgy is, hogy lakást bérelnek számára.
Mivel egy adott gyülekezet saját magának választ egy lelkipásztort, a megegyezés szerint ezáltal bizonyos juttatásokat is áll. Ezek a készpénzfizetés mellett más juttatások is lehetnek, mint például a nyugdíj- és a betegbiztosítás is. A biztosítás befizetése a gyülekezet erejétől függ. A nyugdíjalapot, mivel a gyülekezet jogi személynek számít, az egyéni tevékenységet folytató személyek (többek között sportolók, független művészek és egyházi személyek) kategóriája alapján fizetik be a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapnak.
– Amelyik gyülekezet tudja állni a juttatásokat, azok általában az alapbefizetéseket állják, de van olyan kollégám, akinek azt sem tudják befizetni. Vannak olyan kisebb közösségek is, amelyek nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, és messze a minimálbér alatt tudnak csak juttatásokat biztosítani lelkipásztoruk számára. Ilyen esetekben egyéb, akár világi forrásokból igyekszünk megélni, vagy a külföldi testvéregyházaktól kérünk támogatást, de előfordul olyan eset is, amikor a világi foglalkozású házastársra hárul a család megélhetésének fenntartása – mondta Móricz Árpád.
A bácskossuthfalvi református templom
A lelkipásztor szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a bácskossuthfalvi gyülekezet Szerbia egyik legnagyobb református gyülekezete. Mint megjegyezte, a fizetése jóval az országos átlag alatt van, de ugyanakkor biztosítva van a parókia, a szolgálati lakás és a rezsi. A parókia saját konyhakerttel is rendelkezik, amelyben megtermesztheti magának a konyhára való zöldségeket és gyümölcsöt, sőt baromfitartásra is van lehetőség, mindezzel pedig jelentős megtakarítást érhet el.
– Mindez nagy segítség, hiszen a megspórolhatjuk a piacra valót – érvelt a tiszteletes.
A diplomák honosítása a református egyház számára is problémás. Minden lelkész, függetlenül attól, hogy Kolozsvárott, Debrecenben vagy Budapesten végezte el felsőfokú tanulmányait, mind egyetemi végzettségű személy, ám az állam még mindig nem ismeri el diplomáikat.
– A diplomák elismerése abból a szempontból lenne fontos, hogy a végzettségünk hatással lehetne a nyugdíjbiztosításra. A lelkipásztoraink legnagyobb részének csak a középiskolai végzettség van beírva a munkakönyvbe, de van olyan erdélyi kollégám, akinek csak a nyolc osztályt ismerték el – mondta a lelkipásztor.
Az állam 2012-ben kiadott egy rendeletet, amely kimondja, hogy az állam fogja állni a lelkipásztorok és a papi személyek alap nyugdíj-, egészségügyi- és rokkantbiztosítását, ez a Református Egyháznál is gondokat okozott.
– A rendeletből semmi sem valósult meg. Most abban a szerencsétlen helyzetben, vagyok, hogy 2013-ra egyetlen dinár sincs befizetve utánam, hiszen kijött a rendelet, és a gyülekezettel úgy döntöttünk, hogy leállítjuk ezt az alapellátási kötelezettségét. Legutóbb gyermekem az iskolával rendszeres orvosi vizsgálaton vett részt, és kellemetlenségbe is keveredtünk, hogy miért nincs lepecsételve az egészségügyi könyvecském, holott erről semmit sem tehetek – hangsúlyozta a lelkipásztor.
Hogy miért nem élhet az állam által előírt jogaival, maga sem tudja, egyszerűen nem érkezik meg a nyugdíjalaphoz a biztosítottakat megillető összeg. A problémával kapcsolatban felkeresték a topolyai adóügyosztályt, de ők sem tudtak segíteni, hanem azt tanácsolták, hogy forduljanak a belgrádi adóközponthoz.
A tervezett ingatlanadóval kapcsolatban a tiszteletes megjegyezte, hogy a parókiát, a templomot a gyülekezet tagjai önkéntesen tartják fent, és adománynak minősülnek. Az önkéntes adományok megadóztatása pedig furcsa gyakorlat. Hozzátette, hogy az unió egyes országaiban is megadóztatják az ingatlanokat, azokban az országokban azonban az állam is több kötelezettséget vállal magára. Ilyen például, hogy a polgárok az adójuk 1 százalékát felajánlhatják az egyházak részére, vagy hogy az állam szed be egyházi adót, amelyből fedezi a juttatásokat, de van, ahol az állam az egyházi személyek számára nemcsak az alapjuttatásokat vállalja magára, hanem az alapfizetést is.
– Felvidéken a kollégák gyakorlatilag állami alkalmazásban vannak – mondta Móricz Árpád.
A lelkipásztor ugyanakkor nagyon fontosnak nevezte, hogy a Református Egyház a történelmi egyházi státuszát meg tudta őrizni, hiszen az államilag elismert egyházak többek között részt vehetnek az iskolai hitoktatásban. A református egyház habitusához hozzátartozik a különböző intézmények, iskolák, szociális intézmények fenntartása és működtetése, erre azonban nincs lehetőség Szerbiában. Magyarországon erre lehetőség van, rengeteg egyházi iskola működik, és mivel közfeladat az oktatás, a közpénzekből is adott arányban részesülhetnek. Szavai szerint Szerbia az Európai Unió felé haladva lehetővé tehetné ezt a gyakorlatot is.
Az egyéni tevékenységet folytató személy kategóriáját, mint biztosítási alapot, 1992-től lehet bejelenteni. Egyéni tevékenységet folytató személyek többek között a Kft.-k, a részvénytársaságok tagjai, vállalkozók, alapítók, a szabadművészek, sportolók, valamint az egyházi személyek.
