Zsablya központját a mai napig két templom, a Havas Boldogasszony tiszteletére emelt ortodox, és a Szent Miklósnak szentelt római katolikus templom ékesíti, azaz ékesítené, ha különösképp a katolikus templom nem lenne oly megroggyant állapotban, mint amilyenben található.
A zsablyai megroggyant római katolikus templom (Fotó: Ótos András)
A pravoszláv templomot a helybeli hívek ápolják, a katolikus templomot pedig nincs, aki karban tartsa. A németek rég eltűntek a településről, a magyarok közül pedig egyetlen egy család van még Zsablyán. Misét is már nagy ritkán, kizárólag nevesebb egyházi alkalmakkor celebrál Franjo Lulić titeli plébános. Az épület fenntartására pedig helyben már nincs erő.
Három délvidéki magyar ember, Tóth László nyugalmazott újságíró, Jakubec György mozsori születésű, újvidéki lakos és Matuska Márton publicista a zsablyai római katolikus templom megmentését kezdeményező bizottságot alakított, mely alapvető feladatául az épület megmentését tűzte ki. Céljaikról tájékoztatták Zsablya község polgármesterét, valamint Lulić plébánost, akit egyben arra is kértek, értesítse a megyéspüspököt is a szándékról.
– Az idén emlékezünk meg az 1944/45-ös délvidéki vérengzések 70. évfordulójáról. A zsablyai templom ügye pedig alkalom arra, hogy egy kicsit ráirányítsuk a figyelmet a sajkásvidéki történésekre, amely során az egész térség elveszítette magyar jellegét. 1944-ben három, egykoron magyarlakta településen, Zsablyán, Csúrogon és Mozsoron a magyarokat kollektív bűnössé nyilvánították, és ma úgyszólván egyik helységben sincs magyar közösség – mondja felkeresésünkre Matuska Márton publicista. – A délvidéki vérengzések után a csúrogi római katolikus templomot lebontották, iskolát építettek belőle. A mozsori templom sem maradt meg, tégláiból istállókat raktak. Nehogy a harmadik magyartalanított helység, azaz Zsablya temploma is odalegyen! – teszi hozzá.
Matuska Márton (Fotó: Ótos András)
A sajkásvidéken egykoron számottevő magyar közösség élt. Titel magyar központ volt nyolcosztályos iskolával, de akárcsak Csúrogról, Zsablyáról, Sajkáslakról vagy Tündéresről, ott is eltűntek a magyarok. Függetlenül ettől vannak olyan események az 1944/45-ös történésekkel kapcsolatban, amelyek példátlanok –, meséli Matuska. Említhetjük a kaboli esetet, ahol három embernek köszönhetően nem volt razzia. Ez a csodálatos történet nem sokra rá rémtörténetté alakult, mert a három közül, akik megmentették a szerb ajkú lakosságot, kettőt elképesztő módon likvidáltak a partizánok.
Sajkáslakon is történt olyan dolog 1944-ben – folytatja –, ami mai napig példátlan. A helyi lakosság nem akart vérengzést, de a partizánok addig erőszakoskodtak, hogy a végén népszavazásra uszították a tömeget, és bekiáltásokkal eldöntötték, hogy ötven valahány embert agyon kell verni. A hullákat a dögtemetőbe szállították, közülük 34 név ismert. Ugyancsak példaértékű a helybeli Pásztor Antal fémmunkás cselekedete, aki 1990 őszén az egész Délvidéken elsőként állított méltó emlékművet az ottani, sajkáslaki áldozatok számára. A dögtemetőt kibérelte, bekerítette és bárki megkérdezése nélkül állított egy maga ácsolta keresztet. A titeli hatóság a keresztet hamarosan likvidálta, de Pásztor Antal újat készített, de mindeddig az áldozatok nevét sehol sem örökítették meg.
– Most ott tartunk, hogy a bizottság segítségével Pásztor Antal összeszed annyi pénzt, amelyből elkészül egy emléktábla az áldozatok névsorával, amelyet a templom belső falán helyezünk el. Ennek felavatására október 4-én a templombúcsú alkalmával kerülne sor – mondja Matuska.
A régi zsablyai katolikus temető kálváriadombján elhelyezett kereszt (Fotó: Ótos András)
– A sajkáslaki történésekről a közvélemény keveset tud. Ezért kerestük fel Zsablya község elnökét, hogy templommentési kísérletünkkel szimbolizáltassuk, hogy a szerb államnak is érdeke, hogy a harmadik magyartalanított falu temploma megmaradjon. A szerb államnak végül is kötelessége lenne a korábbi mulasztásokat helyrehozni. Egy templomot megmenteni, annak szimbolikus ereje van, mely sokat hozna a szerb állam magatartásának kinyilvánítása érdekében. Másrészt pedig, ha híre kel a nagyvilágban a megmentési kísérletnek – amely mögött az állam áll –, akkor arról a külföldre sodródott egykori zsablyaiak is értesülnek, és minden bizonnyal anyagiakban is hozzájárulnak majd a munka mielőbbi és sikeresebb elvégzéséhez – mondja.
Zsablyán még mindig nincs méltó emlékműve az 1944/45-ben likvidált magyar áldozatoknak, azonkívül, hogy több mint egy évtizede a néhai Bakos Pál segítségével a régi katolikus temető volt kálváriadombján felállítottak egy keresztet, ami azóta tönkrement. A hívek és hozzátartozók segítségével újabb kereszt került ki a temetőbe, de a környéket rendbe kellene tenni.
A zsablya községet érinti a mozsori magyar áldozatok emlékére kihelyezett betonból öntött emléklap is, mert noha Mozsor Titel községhez tartozik, a dögtemető – ahova hantolták az áldozatokat –, telekkönyvileg Sajkásgyörgye falu, vagyis Zsablya községhez tartozik. Az emléklapot facsemetékkel ültették körül, de az a gond, hogy oda jár ki a falu csordája, és félő, hogy lelegelik.
Čedomir Božić (Fotó: Ótos András)
– Készséggel fogadtuk, hogy akadt egy lelkes csapat, amely kezdeményezi a helyi római katolikus templom megmentésének ügyét – mondta ottjártunkkor Čedomir Božić, Zsablya község polgármestere – Az épület kimondottan rossz állapotban van, ami szégyen nem csupán a helybéli lakosokra, az önkormányzatra, hanem a tartományra és az országra nézve is. A templom felújítására rengeteg pénzre lesz szükség, de a község minden bizonnyal kiveszi a részét. A község elnökeként teljes mértékben támogatom a kezdeményezést, mert eddig a szóbeszéden túl kevés történt. Tavaly végeztünk egy kényszer-beavatkozást, ugyanis a templom keresztje „megindult”, és életveszélyes volt a sétálókra nézve. A község építőipari vállalatot alkalmazott, amely visszaállította a keresztet – mondta.
A zsablyai római katolikus templom megmentését kezdeményező bizottság, amelyhez immár a polgármester, és szeretnék, ha Franjo Lulić plébános is társulna, már a napokban körlevelet küld ki valamennyi ügyben illetékes tartományi és köztársasági intézetnek és intézménynek, amelyek anyagiakban és egyéb téren támogatni tudnák a templomfelújítást. Tervben van egy donátori est megszervezése, és külön bankszámla nyitása, melyre adakozhatnak mindazok a hazai és külföldi magánszemélyek, akik szívügyüknek tekintik a templom sorsát.
– Személy szerint bizakodó vagyok, és hiszem, hogy már jövőre az első eredmények szemmel láthatók lesznek – mondja Božić.
A községben tapasztalható már az előrelépés a múlt eseményeinek elsimítása érdekében, ugyanis tavaly Csúrogon Szerbia és Magyarország államfői együtt hajtottak fejet az 1944/45-ös magyar áldozatok emlékére szentelt emlékmű előtt, a zsablyai templom felújítása pedig csak logikus folytatása lehet az ügynek.
– Minden egyes község annyira gazdag, amennyi műemlék van a területén. A római katolikus templom is egy azok közül, tehát a megmentésére kétségtelenül szükség van. Ha az épületnek nem viseljük gondját, hamarosan összedől, ez pedig egy rendezett társadalomban, amelyre törekszünk, nem történhet meg. A zsablyai római katolikus templom megmentésére alakult kezdeményezőbizottsággal még egy dolgot megbeszéltünk, mégpedig azt, hogy mindszentek és halottak napjáig a zsablyai régi katolikus temető kálváriadombján elhelyezett keresztig tisztességes lépcsőzetet alakítunk ki, és rendezzük a temető egy részét. A mozsori magyar áldozatok emlékére kihelyezett emlékmű köré pedig kerítést húzunk – ígérte a polgármester.
