Bácsfeketehegyről rögtön a híres „feketicsi” meggy a Prima és a jófajta borok jutnak eszünkbe, viszont egy nagy hagyománnyal rendelkező méhészet is létezik ebben a közép-bácskai faluban. A Török Méhészet Török Attila és felesége, Erzsébet családi vállalkozásaként működik, immáron 21 éve. Termékeik közé nemcsak a különböző mézek tartoznak, hanem propolisz, virágpor, mézpálinka és az igazi különlegességnek számító, hársmézből készülő mézbor is.
Méhészkedéssel még Attila édesapja kezdett foglalkozni, és szenvedélye fiára és menyére is átragadt.
– Korábban csak futólag hallottam a méhekről, viszont az évek során annyira megszerettem őket, hogy ennél szebb foglalkozást el sem tudnék elképzelni. A méhészkedés apósoméktól indult és szinte az egész család folytatja ezt a szép hivatást. A családban is sokszor ez a téma. Termékeink változatos palettája úgy alakult ki, hogy vándoroltatjuk a méheket egy kb. száz kilométeres körzetben. Tavasztól őszig legelőn vannak és az adott évszaktól függően vannak mézfajtáink. A méz mellett készítünk mézbort is, ami vidékünkön elég különleges terméknek számít – kezdte el a történetet Erzsébet. A családi méhészet az évek során sokat változott, hiszen ma már a méhek vándoroltatása nélkül nem igazán kifizetődő méztermeléssel foglalkozni.
– Nálunk vándorlás nélkül nem lehet elképzelni a méhészkedést, mert a környezetünkben intenzív mezőgazdasági termelés folyik és innen el kell vinni a méheket természetes legelőkre. Több helyszínt keresünk fel méheinkkel, mondhatni, hogy egész évben körúton vagyunk. A Duna menti ártéri területeken kezdjük velük az évet, majd átmegyünk a Fruška Gorára. Hárserdőbe és különböző rétekre visszük őket legeltetni, hogy több fajta mézet tudjunk készíteni és érdemes legyen folytatni a méhészkedést – mondta el Attila, aki szerint a vándoroltatás mellett az is fontos, hogy mennyi kaptárral dolgozik az ember. Úgy véli, hogy száz kaptár felett már jövedelmező lehet a méhészet, viszont ha csak erre akar támaszkodni az ember, akkor jó, ha legalább 200 termelő méhcsaládot beállít. Természetesen a méhészkedés sem kockázatmentes vállalkozás, ennek is megvannak a maga veszélyei.
– A méhek mérgezése és a vegyszerek szakszerűtlen használata ma is problémát jelent a méhészek számára. Sok mezőgazdasági termelő abban látja a jobb termés esélyét, hogy egyre több vegyszert használ. Mi ez ellen úgy próbálunk védekezni, hogy természetes környezetbe visszük a méheinket – számolt be Attila.
A méhekre leselkedő veszélyek mellett a méz, mint termék értékesítése is problémát okozhat a méhészeknek. Amint kiderült, ma már ezt is viszonteladók vásárolják fel.
– A mézet el lehet adni, mert vannak nagybani felvásárlók, akik hordószámra vásárolják a mézet, amit aztán továbbvisznek az Európai Unióba, ahova vámmentesen lehet szállítani. Mi nem ezt az utat választottuk, hanem magunk csomagoljuk és értékesítjük a mézet és más termékeinket. Rendezvényekre, piacokra járunk velük, valamint háztól is árulunk. Igyekszünk közvetlenebb viszonyt kialakítani a vevőinkkel, ami a bizalmon alapul és cserébe változatlan minőségű termékeket kapnak. Az jó lenne, ha a kistermelők is esélyt kapnának, hogy üzletekben vagy bevásárlóközpontokban értékesítsék termékeiket. Sajnos nálunk ez még nem működik a gyakorlatban – tudtuk meg Erzsébettől, aki szerint az utóbbi időben a környékünkön is megnőtt a méz iránti igény és a vevőkör is megváltozott.
– Azelőtt az volt a jellemző, hogy nyugdíjas nénik vettek mézet, ma viszont inkább a fiatalok vásárolják. Az egészséges életmód népszerűsége miatt a fiatal családok is egyre több mézet fogyasztanak, mondhatni, fellendülőben van a mézfogyasztás kultúrája – mondta el Erzsébet.
A fogyasztóknak természetesen az sem mindegy, hogy milyen mézet vesznek. Az akácméznek mondhatni kultusza van, de Törökék mégsem erre esküsznek.
– Az akácméz és az erdei- vagy édes harmatméz a legértékesebb mézek közé tartozik, de szerintünk a hársméz és a vegyes virágméz ezeknél sokkal értékesebb. Elsősorban azért, mert magasabb a virágportartalmuk, a vegyes virágmézet pedig többfajta virágról gyűjtik a méhek és ezért magasabb a beltartalmi értéke – mondta el Attila.
