Napjainkban csak nagy terülten érdemes mezőgazdasággal foglalkozni, s ez automatikusan azt jelenti, hogy ipari módszereket kell alkalmazni a termelés során. Ezek, az esetek túlnyomó többségében, nem környezetbarátok, sőt, egyenesen tönkreteszik a talajt és a talajvizet. A topolyai székhellyel rendelkező Krivaja Kft. mezőgazdasági vállalat most egy olyan módszerrel próbálkozik, amely segítségével hosszú távon kiválthatja a műtrágyát, rövid távon pedig megoldja a hígtrágya tárolásának problémáját.
A vállalat biotrágya projektumáért Rakk Tamás, a Krivaja Kft. termelésvezetője felelős, aki arról számolt be lapunknak, hogy esetünkben egy előnye van annak, hogy le vagyunk maradva a Nyugattól.
– A rosszban a jó, hogy 30 évvel el vagyunk maradva a nyugati államoktól, és tudunk tanulni a hibáikból. Ők az iparszerű mezőgazdaságot a ’70-es évek óta intenzíven művelik, és náluk már megmutatkoztak azok a hibák, amelyek még nálunk nem. Talajaik már túl sósak, illetve savasak, és a szervesanyag-tartalmuk nagyban csökkent, mivel régóta és nagyon intenzíven használják a műtrágyát. Ez odáig fajult, hogy egyes országokban nitrogénkvótákkal kell hogy dolgozzanak. Nálunk még nincsenek ilyen szinten veszélyeztetve a termőföldek, de a kémiai hatásuk már itt is a savas felé húz. Problémát okoz a talaj sóssága is, amikor a kalcium és a magnézium oldott vegyületei jelentkeznek a termőföldben. Az intenzív műtrágya-felhasználás mindezeket a mutatókat negatív irányba mozdítja. Egy idő után a termelők hiába juttatnak ki nagy mennyiségű műtrágyát, nem tudják megvalósítani a várt termést, mert a növény olyan kémiai, biológiai és fizikai közegben lesz, amit nem tud elviselni. Ezenkívül ott vannak még a műtrágya vivőanyagai, a káros nitritek és nitrátok, amelyek a bomlás során visszamaradnak, és felhalmozódnak a talajvízben.
Önök most egy új módszerrel próbálkoznak. Miről is van szó?
– Nem mi találtuk ki ezt a módszert, de vidékünkön még sehol sem alkalmazzák. Gyakorlatilag szalmatrágyát állítunk elő oly módon, hogy a szalmát híg sertéstrágyával keverjük, amely a sertéstelepünkről származik. Vajdaságban és egész Szerbiában hosszú ideje problémát okoz, hogy a hígtrágyatárolók megteltek, és a gazdák nem tudnak vele mit kezdeni. A nagyobb farmok 90 százaléka hígtrágyatartásos rendszerben épült fel még a szocializmus idején, és a hígtrágya azóta ott halmozódik. A hígtrágya belemosódik a talajvízbe, így gondot jelent a vízkészletek szempontjából, és környezetterhelő is. Mi ezt a problémát oly módon oldjuk meg, hogy egy hasznos masszát kapunk belőle. Maga a módszer úgy működik, hogy gépek segítségével ástunk egy 30 × 50 méteres gödröt, aminek kb. 1 méter a mélysége. Ebbe szalmaágyat készítettünk kb. 100 tonna szalmából, ezt lepermetezzük cellulózbontó baktériumokkal, majd egy a kettő arányban hígtrágyát szórunk rá. Több ilyen réteget készítünk, közben folyamatosan tapossuk traktorral, és végül 20 centi vastag földréteggel lefedjük, hogy anaerob erjedés is végbemenjen benne. Számításaink szerint így egy homogén, humuszban gazdag, szervesanyag-masszát, biotrágyát kapunk, ez nagyon sokat fog segíteni a talaj fizikai, biológiai és kémiai háztartásának. Az általunk bekevert massza mintegy 100 hektárra lesz elegendő.
A biotrágyával teljesen kiváltható a műtrágya?
– Ki tudja váltani, ha hosszabb időre, 5–10 évre előre gondolkozunk. Úgy tervezzük, hogy vetésforgószerűen fogjuk váltogatni a parcellákat, amelyekre kijuttatjuk a biotrágyát. Nem tudunk akkora mennyiséget előállítani, hogy egy év alatt az összes területünket beszórjuk vele, ezért minden évben más földeket jelölünk ki, ahová erős dózisban juttatjuk ki. A szerves trágyának a lebomlása úgy néz ki, hogy első évben 40–50 százalék, második évben 30–40 százalék, harmadik évben pedig 5–10 százalék bomlik le. Az ideális tehát, ha háromévente forgatjuk ezeket a ciklusokat, mert addig jelen van a talajban. Fontos tudni, hogy az anaerob erjedés végtermékeiben jelen lesz a nitrogén, a foszfor és a kálium, mint makroelemek, de megtalálható lesz benne számos mikro- és mezoelem is. Mindez olyan molekuláris formában lesz jelen, amit a növény képes felvenni, viszont nincsenek vivő és káros visszamaradt anyagok, amelyek kitolják a talaj pH-értékét savas irányba.
A biotrágya előállítása vagy a műtrágya az olcsóbb?
– Sokkal gazdaságosabb a meglévő anyagokból biotrágyát előállítani, mint megvásárolni a műtrágyát, és azt kijuttatni. Nagy dimenziókban, több ezer hektárnál a biotrágya több tízezer eurós megtakarítást jelent, ha a tiszta hatóanyagra, a nitrogénra vetítjük ki. Ezenkívül nem terheljük vele a talajt és a talajvizet sem. A termőföldek 30 év múlva jobb kondícióban lesznek, mint most, ahelyett, hogy negatív tendenciát mutatnának, mint a nyugati államokban.
