Éveken keresztül arra vártunk, hogy megkezdődjön a Palicsi-tó iszaptalanítása, mert azzal hitegettek bennünket, hogy az menti majd meg a tavat. Aztán elkészült egy tanulmány a víz szanálásáról és az iszaptalanításról, amely hangsúlyozta, az iszaptalanítást meg kell hogy előzzék bizonyos lépések, mert egyébként annak pozitív hatása nem lesz érezhető. Ennek ellenére három évvel ezelőtt kiírták az iszaptalanítás első fázisának végrehajtására a közbeszerzési pályázatot, amelyet végül megsemmisítettek, megismételtek, majd semmissé nyilvánítottak.
Fotó: Molnár Edvárd
Ma ott tartunk, hogy a Palicsi-tó öntisztulásnak indult, mert a négy éve Szabadkán tartózkodó német hidrobiológus javaslatai, s végül is a négy évvel ezelőtt elkészített tanulmány irányvonalai mentén haladtak az illetékesek. Hogy közben mennyi közpénzt tapsoltunk el, sikerült-e ezeket a csatornákat végig szem előtt tartani, esetleg a milliók ellenőrizetlenül magánkézbe kerültek-e, csak találgatni lehet. A hivatalos válaszok kérdéseinkre ugyanis mind úgy szólnak, hogy a pénzek vagy meg sem érkeztek, bár előirányozták őket, vagy nem költötték el őket.
A belgrádi Jaroslav Černi Intézet 2009-től folyamatosan figyelte, tanulmányozta a Palicsi-tó állapotát, majd 2011-ben elkészítette a tó szanálásának és az iszap remediációjának a projektumát, amelyre 24,7 millió dinárt költöttek a köztársasági költségvetésből. Mindent papírra vetettek, majd ezt követően az akkori energetikai, fejlesztési és környezetvédelmi minisztérium 2012-ben kidolgozott egy, A Palicsi-tó tisztítása és iszaptalanítása elnevezésű projektumot, amelyet a Park Palics Kft. koordinált volna. Ennek a projektumnak az összértéke 25 200 000 euró lett volna, az akkori minisztériumban azonban hozzátették, hogy a megvalósításhoz szükséges pénzeszközök forrása nincs meghatározva. Vagyis elképzelés volt, pénz nem.
2011-ben elkészült a város új szennyvíztisztítója is, amely azóta bizonyítottan látványosan javított a tó állapotán.
A Jaroslav Černi Intézet által elkészített tanulmány úgy szólt, hogy a Palicsi-tóból 1,3 millió köbméter, a Ludasi-tóból pedig 2 millió köbméter iszapot kellene eltávolítani, amelynek összetétele hetven százalékban homok, ami pedig a káros anyagokat illeti, egyik érték sem haladta meg a határértékeket. Viszont a tanulmányban hangsúlyozták, az iszaptalanítást meg kell hogy előzze több lépés, amelyek a vízforrások ellenőrzését, azok tisztítását illetik, vagyis Palics település szennyvízkérdésének megoldása, a nyitott csatornák szanálása, csövezése, amelyek ellenőrizetlenül folynak a tóba, védőzóna kialakítása a tó körül, hogy megakadályozzák a mezőgazdasági földterületekről származó anyagok tóba kerülését – mindezt meg kellene oldani.
Ehhez képest az illetékesek 2012 tavaszán megkezdték a tó próbaiszaptalanítását, majd kiírták a munka első fázisának elvégzéséhez a versenypályázatot, ehhez pedig hatvanmillió dinárt biztosított a tartomány, további tizenötöt pedig a város. A versenypályázatra végül nem jelentkezett megfelelő ajánlat, a kivitelezők mindegyike magasabb árat kínált ugyanis, mint amennyit a megrendelő ki tudott volna fizetni. A nyarat követően viszont megszűnt a Köztársasági Környezetvédelmi Alap, ahonnan a további pénzeszközöket biztosították volna, az új környezetvédelmi minisztérium pedig akkor még nem alakult meg. Ezért az egész iszaptalanítási projektum leállt, erről akkor nyilatkozott is lapunknak a Park Palics Kft. igazgatója. Végül egyetlen közbeszerzési eljárás sem folytatódott le, így a pénzt sem fizették ki.
2012 nyarán a Park Palics Kft. szakemberekből álló csoportja szakmai kiránduláson járt a Bodeni-tónál. Azt követően, hogy ott tapasztalatokat gyűjtöttek, már senki sem beszél a tó iszaptalanításának elsődleges fontosságáról, hanem a szennyező források megszüntetéséről, ez most az elsődleges feladat.
Fotó: Molnár Edvárd
A felújított víztisztító negyedik éve működik, és ennek eredményei már látszanak a Palicsi-tó kettes és hármas szektorában is. Egyelőre még csak a negyedikben, a turisták által leglátogatottabb szektorban nem látványosak az eredmények. A kettes és hármas szektorban viszont már hetven centiméter a víz átláthatósága, mindez pedig a természetes biodiverzitás helyreállításának köszönhető.
A víztisztítónak köszönhetően tiszta víz folyt a tóba, így erre a területre visszatértek a halászó madarak, azok kiritkították az ezüstkárászokat, amelyek eddig az összes zooplanktont megették. A zooplanktonok ennek köszönhetően elszaporodtak, s ők pedig algákkal táplálkoznak. Most már csak azt kell elérni, hogy ez megtörténjen a négyes szektorban is.
2014-ben Szabadka polgármestere újabb munkacsoportot alapított, a Palicsi-tó és környékének állapotjavítására meghoztak egy alaptervet, amelynek mentén haladtak a megvalósításban.
A négyes szektorban lévő nagyszámú ezüstkárász lehalászásához most keresik a partnereket külföldön, mert nincs hazai szakember, aki ezt el tudná végezni. Ezzel párhuzamosan megindul a védőövezetek kialakítása is.
Ami a legfontosabb azonban az, hogy van pénzforrás, amelyből ezt a hatmillió eurós projektumot megvalósítják. Az elkészített terveknek köszönhetően a németországi fejlesztési bank – KfW hatmillió euró vissza nem térítendő támogatást biztosít, így jövőre megkezdődhet Palics település szennyvízhálózatának kiépítése, a csatornák csövezése, a víztisztító további fejlesztése, a védőzónák kialakítása. Amikor pedig mindez megtörténik, megtisztul a tó, negyedik lépésként sor kerülhet a tavak iszaptalanítására is.
Hogy akkor szükség lesz-e egy újabb tanulmány, újabb munkacsoport megalakítására, majd kiderül. Most csak bízzunk abban, hogy a német támogató elnyert bizalmát nem játsszuk el, s néhány éven belül valóban gyönyörködhetünk a Palicsi-tó vizében.
