Piros

A falu Újvidéktől mintegy 8 kilométerre fekszik, északnyugati irányban. Lakossága az utóbbi évtizedekben robbanásszerűen növekedett. Jelenleg 8000 ember él itt, ebből mintegy 650 magyar.

– A pirosi református egyház 1688-ban alakult meg, 1788-tól anyakönyvet vezetett. A temploma 175 éves, három harang lakik benne. Érdekes megemlíteni, hogy két harangot már az I. világháború után öntöttek ki. A Nagy Háború ideje alatt ugyanis a pirosi református egyház önként adományozta a „haza védelmére” a nagy- és kisharangot, hallottuk Sípos Sándortól, a pirosi református egyház gondnokától.

– A magyarságot 225 évvel ezelőtt telepítették ide a Tiszahátról, mintegy 200 családot. A 19. és 20. század fordulóján sok pirosi áttelepült a monarchia más részére, pontosabban Krassó-Szörény megyébe, ahol földet ígértek nekik, mert a faluban agrártúltelepedés volt észlelhető. Sokan csalódtak, vissza is jöttek, mert akkor a Lugas és Bodófalva területére áttelepültek bozótos, erdős területet találtak, nem pedig szántókat. A faluban a napóleoni háborúk alatt kórházat létesítettek, ekkor pestisjárvány volt, sok helyi is megbetegedett, elhunyt. A II. világháborúig a falut nyolc utca képezte, négy szerb és négy magyar utca, az úgynevezett „magyar és szerb oldal”.

Pirosra 70 éve folyamatosan tart a betelepülés. Már a múlt század 60-as éveiben a koszovói szerbeket telepítették ide, szervezetten, majd pedig a volt Jugoszlávia háborúi alatt folytatódott a betelepülés. A pirosi magyarság megsínylette mind a két világháborút. Már az első világháború után sokan elmentek innen. 1944-ben újabb csapás, több, mint 40 magyart hurcoltak el és végeztek ki.

Ha az asszimilációról kérdeznek, az bizony nagy, kivált a vegyes házasságú családokban. Ezzel egy időben azonban el kell mondani azt is, hogy sok vegyes házasságú családban a gyermekek sokkal jobban beszélnek magyarul, mint ahol mind a két szülő magyar. Miért vonakodnak a szülők, hogy a gyermek megtanuljon magyarul? Sajnos, mindinkább olyan az érzésem, hogy mi magyarok „önpusztító” nemzet vagyunk. És én sem vagyok kivétel, nincs családom, gyermekem… – mondta Sípos Sándor.

Nézzük, mi a helyzet az óvodában, iskolában. A pirosi óvodában két magyar ajkú óvónő is van. Fáin Brigitta és Rebacsek Ilonka, tehát adott a lehetőség, hogy már az iskoláskor előtti korosztály anyanyelvén tanulhasson. Az említett két tanítónő 20 tagú „vegyes” csoportot vezet, ahol a gyermekek szerbül és magyarul tanulnak párhuzamosan. Ebben a csoportban (3–6 éves korig) hat olyan gyermek van, akinek mindkét szülője magyar. Radujkov Maja főóvónő különös eredménynek minősíti azt, hogy egy ilyen vegyes csoport működik. A gyermekek párhuzamosan tanulnak énekeket, verseket magyar és szerb nyelven. Itt mondjuk el, hogy az óvoda új épülete 2001-ben épült fel, 308 gyerek jár ide. Az eredményes munka elismeréséül 2012-ben ez az óvoda nyerte el a Szent Száva-oklevelet.

EGY GYERMEK-EGY OSZTÁLY

Gyülvészi Zsolt a helybeli általános iskola igazgatója, immár két éve:

– Két váltásban dolgozunk. Most 542 tanulónk van,– ebből 12 magyar! Az általános iskolát, amelyet egykor a falu felszabadulásának napjáról neveztek el (Október 22-nek hívtak), 1991-ben keresztelték át, a Szent Száva nevet kapta. Iskolánkban mindig volt magyar nyelvű oktatás az „alsó” osztályokban, de csak 1978-ban kezdődött a magyar nyelvű oktatás a „felső” tagozatokon. Meg kell említeni, hogy a faluban 1874 óta zajlott magyar nyelvű tanítás, a református iskolában. Manapság ennek az iskolának az egyik szárnyában van az iskolások napközije, délután 4 óráig foglalkoznak velük oktatóink, a másik szárnyában a Fehér Ferenc MME működik…

– A magyar tagozatok létszámával 1989-ig nem volt probléma. Ekkor fordulat következett be – 1990-ben megszüntették a felső osztályokat. Ez a szünet 2002-2003-ig tartott, ekkor újra összeállt a szükséges szám. A minimum 5 fős osztály. Akkor a köztársasági oktatásügyi minisztériumtól kérelmezte az iskola a magyar osztály beindítását, jóvá is hagyta a kérelmet. A magyar ajkú oktatás fénykora 2008-ban volt, ekkor összesen 27 magyar ajkú diákot tartottak számon. A 2014/15-ös tanévben azonban mindössze 12 diákra zsugorodott a szám, ők négy osztályban tanulnak – hangoztatta az igazgató, majd folytatta: – Fontos megemlíteni, hogy a köztársasági oktatásügyi minisztérium folyamatosan korrekt volt, mindvégig engedélyezték a magyar osztályok fenntartását, még akkor is, ha egy tanuló képezett egy osztályt, mert erre is volt példa. Szerintem a magyar nyelvű oktatást nem szabad elhanyagolni, ezt a lehetőséget nem lenne szabad elszalasztani, hiszen ha egyszer megvonják az engedélyt, akkor nagyon nehéz lesz újra kérelmezni, megkapni…

INKÁBB ÚJVIDÉKRE ÍRATJÁK GYEMEKEIKET

– Ha a magyar ajkú tanuló-létszám csökkenésének okát kutatjuk, akkor elsősorban az elvándorlást kell említenem. A múlt század 90-es éveiben zajlott háborúk és gazdasági válság miatt mentek el innen a fiatalok.

Csak egy példát említenék: az én korosztályomból, akik 1984-ben fejezték be az általános iskolát, csak négyen maradtunk a faluban. A másik ok: vannak magyar családok, akik újabban a városba viszik a gyermekiket, mert állítólag nem akarják Piroson kis létszámú osztályba íratni őket. Hangsúlyozom azonban, az utóbbi időben az általános iskolában választott tantárgyként nagyon sok gyermek a magyar nyelv ápolására iratkozik be. Az idén mintegy 60 gyermek iratkozott be anyanyelvápolásra! Szerintem a magyar nyelvű oktatást nem szabad elhanyagolni, nem szabad önként megvonni ezt a lehetőséget magunktól, hiszen ha egyszer visszavonják az engedélyt, akkor nagyon nehéz lesz újra megszerezni.

A pirosi magyarság identitásának megőrzése szempontjából kiemelkedő szerepe van a Fehér Ferenc Magyar Művelődési Egyesületnek. Elnöke Gyülvészi Géza:

– Egyesületünk 2000. december 5-én alakult meg. Az egyesület vezetését 6 évvel ezelőtt vettem át, akkor 66 tagja volt, ma viszont 133. Több szakcsoport működik: gyermek és vegyes kórus, kézimunkacsoport, hagyomány- és anyanyelvápoló csoport. Rendkívül látogatott a kártyacsoportunk. Minden hétfőn 15–20-an jönnek el, bajnokságot is szervezünk. A művelődési egyesület, a pirosi magyarság és nemcsak az idősekre gondolok, egyedüli szervezett szórakozási lehetőséget nyújtja. Minden évben több bált szervezünk, és azt külön kiemelném, hogy családi ünnepélyek megtartását is vállaljuk, hiszen a felújított épületünkben 100 személyre van minden kellék, ami egy ünnepi rendezvény megtartásához szükséges.