Több mint tíz éve beszélünk a legalizációról. Egyik törvényt követte a másik, szinte mindegyikről azt lehetett hallani, hogy ez az utolsó, s egyben a végső lehetőség is, hogy a még illegális objektumunkat törvényesítsük. Aki megtette az előző években, vagy mérges, mert sokkal több pénzt kidobott az ablakon, mint az, aki most fog neki a bejegyeztetésnek, vagy éppen szerencsés. El is mondjuk miért. Mindenesetre továbbra sem lehetünk biztosak abban, hogy ez valóban az utolsó törvény-e, amely tényleg rendet tesz ezen a területen.
Zoran Ćopić (Molnár Edvárd felvétele)
Arra teszünk most kísérletet, hogy néhány lépésben ismertessük a múlt héten hatályba lépő, Az épületek törvényesítéséről szóló törvény lényegét, vagyis utánanéztünk, hogy valóban mindössze 5000 dinárba kerül-e a törvényesítés, vagy ez az összeg sokkal magasabbra is rúghat a végére? Utánanéztünk annak is, mit is kell tennünk, ha ezúttal úgy döntünk, mindenképp végigcsináljuk a procedúrát. A törvény ezúttal ugyanis igen szigorú: mindenkinek legalizálnia kell, egyébként lebontásra ítélik az épületét.
– A törvény hatályba lépését követően négy nappal kaptuk meg a hivatalos lapot, ahhoz, hogy alkalmazni tudjuk a törvényt, előbb át kell tanulmányoznunk, átolvasnunk, felkészülnünk – magyarázza Zoran Ćopić,Szabadka építési szolgálatának vezetője. – Jelenleg a tanulmányozásnál tartunk, próbáljuk megérteni a logikusnak nem mondható rendelkezéseket, el kell készítenünk a különböző dokumentumokat, amelyeket majd a polgároknak ki kell tölteniük, jövő héten szemináriumra mennek az alkalmazottaink, amelyeket a minisztérium szakemberei tartanak. Mi eddig is minden törvényt végrehajtottunk, az előzőket is, ezt is végrehajtjuk. Bízom abban, hogy ez a törvény jobb, mint az előzőek, a végső ítéletet úgyis a polgárok hozzák majd meg. Ez a törvény kötelezővé teszi a törvényesítést, hiszen azok az épületek, amelyeket nem jelentettek eddig be, azokat a tulajdonosok akaratától függetlenül a felügyelőség jegyzékbe veszi. Ami nem lesz egyszerű munka, hiszen szatellitfelvételek alapján kell majd ezeket jegyzékbe venni, ki kell menni terepre, megtudni ki a tulajdonos és a többi. Kevesen vannak a felügyelők, nem tudom, hogy a gyakorlatban ez majd hogyan fog működni. A nem törvényes törvényesítése mindig hosszadalmas és nehéz folyamat – magyarázta Zoran Ćopić.
Az épületek törvényesítéséről szóló törvény alapján több kategóriára bontható a jelenlegi helyzet, ettől is függ, hogy valakinek párezer, vagy több tízezer dinárjába kerül-e a legalizációs folyamat. Hiszen aki az előző legalizációs folyamat során valamennyi dokumentumot összegyűjtött, most már kevesebb dolga lesz.
Műholdas felvételen ellenőrzik, melyik épület van bejegyezve és melyik épült illegálisan (Molnár Edvárd felvétele)
ÖT KATEGÓRIA
1. kategória
Azok, akik soha sem kezdték meg a legalizációs folyamatokat. Őket a felügyelőség értesíti majd, kapnak egy végzést az objektum ledöntéséről, s ezzel tudják tulajdonképpen elindítani a törvényesítés folyamatát. Tehát nem kell megijedniük azoknak, akik efféle dokumentumot kapnak, ez az első lépés a legalizáció felé. Azok, akik nem akarják megvárni, hogy sorra kerüljenek, hanem önként szeretnék beindítani a folyamatokat és megkapni ugyanezt a végzést, megtehetik a felügyelőségen, azonban a szakszolgálat arra kéri a polgárokat, hogy ezt a lépést se siessék el, várják meg, amíg áttanulmányozzák a törvényt és a gyakorlatban is megindul annak alkalmazása.
2. kategória
Akik bejelentették, vagyis elindították valamikor a legalizációt. Nekik pillanatnyilag semmi teendőjük nincs, rájuk a jelenlegi törvény automatikusan vonatkozik. Vagyis attól függően, hogy mennyi dokumentumot gyűjtöttek össze az előző időszakban, döntenek majd a szakszolgálatok a további lépésekről és erről értesítik is őket levélben. Vannak olyan tárgyak, amelyek majdnem teljesek, de vannak olyanok is, ahol semmilyen dokumentumot nem adtak be annak idején, csak bejelentették a legalizációs szándékot. Azoknak, akiknek tulajdonképpen minden dokumentációjuk meg van, csak a rájuk vonatkozó illetéket kell kifizetniük. Az erről szóló értesítést postán kapják majd meg a polgárok.
3. kategória
Ide tartoznak azok, akik az úgynevezett Velja törvény alapján bejelentették ingatlanjukat a kataszterben, azzal a megjegyzéssel jegyezték be őket, hogy az épület illegálisan épült. Amennyiben szeretnék ezt törvényesíteni, márpedig biztosan szeretnék, akkor hat hónapon belül kötelesek bejelenteni az ingatlant nekünk, ezzel megindítván a törvényesítést. Az ő esetükben nincs szükség további tervek elkészítésére, ami a későbbiekben okozhat majd gondot nekik, hiszen az ő objektumukról nem lesz építési terv, így például problémájuk adódhat majd a bankoknál hitelügyintézésnél, de ez már nem a szakszolgálat hatásköre. A törvény jelen esetben így rendelkezik, hogy ennek a kategóriának csak át kell jelentkezni és illetéket fizetni.
Az új törvény szerint a melléképületeket: garázsokat, ólakat, pajtákat is legalizálni kell (Molnár Edvárd felvétele)
4. kategória
Ide tartoznak azok is, akiknek objektumait a fenn említett törvény alkalmazásának időszakában a kataszterben időhiány miatt nem jegyezték be, ugyanis mi minden dokumentum fénymásolatát kötelesek voltunk átküldeni nekik. Tehát, azok a tárgyak, amelyek nem kerültek sorra, visszakerülnek hozzánk és a jelenlegi törvény szerint folytatódik a legalizációs folyamatuk, nem szükséges, hogy újra bejelentsék a szándékukat. A dokumentumok teljessége érdekében azonban az ebbe a kategóriába tartozókat keresni fogjuk.
5. kategória
Ide tartoznak a tárgyak, amelyeket az előző időszakban visszautasítottunk. Azokra az épületekre vonatkozik ez, amelyeket valami miatt nem lehetett legalizálni. Itt is vannak kivételek, esetleg azóta megváltozott a rendezési terv, mást irányoz elő, több lehetőséget nyújt. Tehát ezek a személyek is újra kérvényezhetik a legalizációt.
MIT KELL ÖSSZEGYŰJTENÜNK?
Amennyiben abba a kategóriába tartozunk, akik még be sem jelentették, illetve bejelentették a szándékot, ám semmilyen szükséges dokumentumot nem adtak át a szakszolgálatnak, azok a polgárok kötelesek egy úgynevezett jelentést készíttetni a jelenlegi fennálló helyzetről egy magánépítésszel, vagyis egy tervezőirodával, amennyiben még nem készítettek hasonló tervet az előző időszakban. Ez most annyiban egyszerűbb, hogy nem kell részletes építési terv, hanem jelentésnek hívják. Ezt a tervezőirodák megfizettetik, feltételezhetően egy közösen meghatározott áron. (Az előző törvény idején a tervekért 1-1,5 eurót kértek négyzetméterenként, most előfordulhat, hogy ez olcsóbb lesz, ugyanis nem kell részletes tervet készíteni).
Emellett szükség van egy bizonylatra a tulajdoni viszonyról. Továbbá egy geodéziai felvétel, ami azt bizonyítja, hol is található az épület, e nélkül ugyanis nem is tudjuk, hogy mit legalizálunk. Ez kerül az állam számításai alapján 9000 dinárba, a tapasztalat, vagyis a gyakorlat majd megmutatja, hogy valójában mennyit kérnek ezért el a hivatásos geodéták – a piaci árak ugyanis 15 és 20 еzer dinár körül is járnak.
Szerbiában több mint másfél millió ingatlan vár legalizálásra (Molnár Edvárd felvétele)
Az utolsó tétel pedig az a bizonyos illeték, amelyről mindenki beszél, és a sajtó is ezt emelte ki, miszerint csupán 5000 dinárba kerül majd az egész legalizálás. Természetesen ez az épület nagyságától függ. Vagyis a 100 négyzetméternél kisebb épületek törvényesítése esetében lesz az illeték ötezer dinár. A száz és kétszáz négyzetméter közötti épületekre 15 ezer dináros illetéket kell fizetni, a kétszáz és háromszáz négyzetméter közöttiekre pedig az illeték 20 000 dinár, háromszáz négyzetméter felett 50 000, s aztán több kategória van a tömbépületek, a kommerciális épületek esetében, így az illetékek összege egyes esetekben eléri a hárommillió dinárt is.
MENNYIBE KERÜL A HÁZAM TÖRVÉNYESITÉSE?
Tegyük fel, hogy van egy 130 négyzetméteres házam, amelynek törvényesítésébe most kezdek bele. Az előzetes számítások alapján a јelentés a fennálló állapotokról – cca. 10 000, a geodéziai felvétel 10 000 és 20 000 közötti összegbe, az illeték pedig 15 000 dináromba kerül majd. A végösszeg tehát egy ekkora ház esetében megközelíti majd a negyvenezer dinárt.
