Pontosan egy évvel ezelőtt kezdték el bontani a szabadkai Szent Teréz-székesegyház melletti 200 éves Szentháromság-szobrot. A Magyar Nemzeti Tanács kezdeményezésére történt a szobor visszaállítása eredeti helyére.
Ez volt Szabadka első köztéri szobra. A bontás munkálatait, valamint a talapzata és a szobrok restaurálását és rekonstrukcióját Biacsi Karolina Podmaniczky-díjas kőszobrász-restaurátor vezetésével végzik. Az elmúlt egy évben több alkalommal is megjelentek különböző dátumok, mikor is kerül vissza eredeti helyére, a városháza közelébe a 9,25 méter magas szobor. A restaurátorművészt kerestük fel kérdésünkkel, aki egy éve immár Szabadkán a Szent Teréz-székesegyház tövében bérel egy nagyobb helyiséget, ahol előbb a talapzat kőtömbjeit hozta rendbe, majd a szobrokat. A munka a végéhez közeledik.
Amikor bontották a szobrot, azt mondta, bontás után derül majd ki, milyen állapotban is van az egész szoborkompozíció. Nos, milyen állapotban volt a szabadkai Szentháromság-szobor?
– Egy éve ezzel kelek, ezzel fekszem. Már a legelején tudott volt, hogy a talapzat, amelyen elhelyezkedik a hat szobor, eredeti kövekből áll. A szobrok viszont nem eredetiek, hanem a szoborkompozíció 1964-es áthelyezése után, 1966-ban készültek a Ljubljanai Műemlékvédelmi Intézet szakmai vezetésével Szabadkán. Ezeket betonból öntötték. Ezt már a kezdetekkor is tudtuk, hogy ez rekonstruálandó lesz, mert nem felelnek meg sem a mai szakmai anyagkövetelményeknek, sem a formai követelményeknek. A tartóoszlop köveit restauráltuk. Még azokat a részeket is, amelyekről kezdetben azt gondoltuk, hogy menthetetlenek, végül addig dolgoztunk rajta, hogy megmentettük. Ebben a vonatkozásban a legalsó zóna, legalsó kőtábláit tartóssági okok miatt kellett újra vágatni, mert azok olyan szinten voltak beöntve cementtejjel a betonmaghoz, hogy amikor azok bontására sor került, akkor 4-5 darabra tört egy-egy ilyen kőlap, és ezek restaurálás után sem bírták volna a téli, jég és hókárt, valamint a fagy és a téli sózásból eredő terhelést, s rövid időn belül ismét rossz állapotba kerültek volna. Ezen az egy rétegen kívül az egész emlékműn más újrafaragott rész nincs. Mindenhol pótlást végeztünk, darabról darabra.
A szobrok milyen állapotban voltak?
– Vannak szobrok, amelyeket rekonstruálunk, és vannak, amelyeket sajnos nem, mert egyszerűen most azokra nincs pénz. A két angyal és Szent Máté szobrát rekonstruálni fogjuk. Az ugyancsak betonöntvényekből készült Atya-Fiú, valamint a Szűz Mária szobra visszakerül a talapzatra úgy, ahogy van, természetesen megtisztítva. Én nagyon sajnálom, hogy ez így történik, én nem támogatom, nem támogathatom ezt a megoldást, hiszen sem formai szempontból, sem anyagában nem felelnek meg a mai követelményeknek, és az állaguk sem jó, ráadásul a beton restaurálása olyan megfoghatatlan fogalom számomra, hogy én ezzel nem tudok mit kezdeni, ezért mást nem tudunk tenni, minthogy megtisztítjuk őket, és ha van valamilyen lehetőség, akkor valami halványsárga festést viszünk rá, hogy ne váljon el nagyon az eredeti, szép sárga, megtisztított homokkő oszloptól. A fémrésze, a békegalamb a dicsfénnyel, a kereszt és minden, ami fémből készült, megmaradnak eredetiben, vélhetően az eredetiből vették át a szlovénok a szobor áthelyezésekor, ezeket letisztítjuk, és visszakerülnek restaurálva. A betont nem tudjuk restaurálni.
A rekonstruált vagy újjáépített szobrok miből készülnek?
– Ezek még nem készültek el, várhatóan tavaszra végzünk a munkával, és műkőből készülnek. Ugyanúgy fognak kinézni, mint az a pótlóanyag, amelyből a teljes szobornak a pótlása történt, amelyből 1,5 tonnát építettünk be a teljes szoborkompozícióba. Ez az anyag öntés után is faragható. Az óriási különbség a rekonstruált szobrok és az előző betonszobrok között – s ez látható az archív felvételeken –, hogy az angyalok szárnyai az eredeti szobron olyan denevérszerűen voltak kialakítva, míg a betonöntvényeken – amelyek a hatvanas években készültek – szinte gömbölydedek ezek a szárnyak. Gondolom, főként az öntési technológiával lehetett itt gondjuk annak idején. A mostani anyag, amelyből a rekonstruált szobrok készülnek, az tulajdonképpen kő zsákban. Különböző frakciójú kőőrleményből készül és meszes kötőanyagú, ami önthető is. Pontosan olyan sárga színűek lesznek, mint az eredeti oszlop, amely sárga homokkő, hiszen a gyár a leadott kőminta alapján keverte ki nekünk a több tonnányi anyagot.
A régi helyén a szobor szürke volt, patinás volt, most meg meghökkentően sárga. Ilyen volt az eredeti színe?
– Igen, eddig szürke volt, mert mindenféle szennyeződés rajta volt, de ez a kő eredeti színe. Letisztítottuk, csiszolni nem csiszoltuk, hanem más módszerekkel távolítottuk el a zuzmót és más szennyeződéseket.
Eddig szó volt arról, hogy idén májusban, majd júliusban, augusztusban, szeptember végén vagy novemberben kerül vissza a szobor eredeti helyére. Most hol tartunk?
– Így van, sokféle dátum volt. Amikor ez az egész munka elkezdődött, én már akkor is rövidelltem a határidőket, de mondtuk, mindent megteszünk, hogy ez sikerüljön. Én ott látom a fő problémát, hogy a projektumot felosztották három részre. Maga a restaurálás volt az első rész, a visszaállítás a második, a harmadik pedig a rekonstrukció. Ezenfelül a beruházó is fel volt osztva: Magyar Nemzeti Tanács és Városi Építési Igazgatóság. És a végén két kivitelező is volt. Mi a restaurálási és rekonstrukciós munkákat végeztük, ami az oszlopra vonatkozott, és mi ezzel készek is lettünk nyár elejére, s utána vártuk, hogy mi lesz majd a felállítási munkálatokkal. A szobor felállítására kiírt közbeszerzések rendre sikertelenek voltak, s itt elveszett legalább három hónap idő, ami alatt mi kényszerpihenőn voltunk, vártuk, hogy döntés szülessen, hogy ki lesz a kivitelező, és mi hogyan veszünk majd részt a visszaállításban. Addig a restaurált kövek itt álltak a műhelyben. S mivel 110 darab kőről beszélünk, tehát telis-tele volt a műhely, emiatt nem lehetett elkezdeni a szobrok rekonstrukcióját sem. Szeptember lett, mire döntés született. A Javornik nyerte a közbeszerzési pályázatot. Ezt követően kezdték elszállítani innen a köveket. Az utolsó darabot november elején vitték el innen. S amikor kiürült a tér, akkor lehetett a szobrokkal foglalkozni. Közben elindult a talapzat építése. Kezdetben úgy volt, hogy mi nem veszünk részt a talapzat építésében, még én sem, mert azt gondolták, nem kell ehhez szakmai hozzáértés. Ez nagyon fura helyzet volt, én azt nem értettem, hogyan fogja valaki ezt felépíteni, aki először fogja meg ezeket a köveket. Miközben mi egy-egy darabot megforgattunk ötvenszer vagy százötvenszer. S százszor megvitattuk, hogy a múltkor nem úgy állt, s igazgattuk folyton, hogy a helyére kerüljenek a darabok. Ezek nem szabályos kövek, ezek 200 éves, kopott kövek, akár hogyan is, itt tudni kell, hogyan állítható össze egy ekkora kompozíció. El is vitték a köveket, de több napon át sem tudták felállítani kirakni az első meghatározó réteget. Végül bekapcsoltak ebbe a munkába, hogy szakmailag vezényeljem le, melyik darab hova jön. Minden egyes réteg össze van fogva korróziómentes acélkapcsokkal, amelyekhez a régi kovácsoltvas csapok helyét használtuk ki. Ez mind körben össze van fogva.
Az eddigi kettő helyett három tábla is lesz a visszaállított szoborcsoporton.
– Annak idején a szlovénok az áthelyezés alkalmával az elsődleges tábla mellé, amelyen az áll, hogy ki és miért állította fel a szobrot, egy másikat is elhelyeztek, hogy mikor újították fel, helyezték át. Egy használt travertínó kőből beszabtak egy három részből álló táblát, és ebbe vésték a felújítás dátumát. A harmadik oldal egy eredeti homokkő tábla volt. A Magyar Nemzeti Tanács és Szabadka önkormányzata is szerette volna megörökíteni, hogy most ki helyezte át az emlékművet, és mi okból. Ez meg is történt. Ez azt jelenti, hogy ha valaki körbesétálja a szobrot, ezekből a táblákból kirajzolódik a szobor története.
Mennyi munka van még hátra?
– Néminemű összefaragások vannak még a talapzaton a legfelső zónában, állnak már a barokk falak is, és annak a fugázása folyik most éppen. Ezek után a jövő héten már csak az Atya-Fiú szobornak a felhelyezése lesz a feladat és gyakorlatilag, ami az oszlopot és a felhelyezendő betonszobrokat illeti, ezzel ennek a munkának vége van. A rekonstrukció pedig ezután következik. Az alsó zónában három szobor van. Amint kitavaszodik, azok is elfoglalják saját helyüket. Gondolom, pünkösdre az egész szoborkompozíció teljes lesz.
Ez azt jelenti, hogy a napokban helyezik ki a talapzat csúcsára a szobrokat? Elképzelhető, hogy aranyvasárnapig ez megtörténik?
– Igen, elképzelhető.
