Úttörő elképzelésnek tekinthető a szabadkai önkormányzat terve, mely szerint az egykori Zorka vegyiművek területén olyan ipari parkot alakítanak ki, ahol a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a kisiparosok kapnának helyet. Egy-egy vállalkozás hozzávetőleg ezer négyzetméteres parcellán építhetné fel műhelyét, gyártócsarnokát, így sok kisiparos az eddigi hátsó udvar, garázs és más helyiségek helyett korszerű lokáción, megfelelő feltételek mellett működhetne.
A Városi Tanács november 23-ai ülésén fogadta el azt a határozatot, amelynek értelmében az önkormányzat a Zorka Coop vállalattól 51,5 millió dinárért vásárolja meg az egykoron szebb napokat is megélt Zorka Vegyiművek 22 hektáros területét. Az önkormányzat a területért két részletben fizet, 32 millió dinárt a szerződéskötést követő hét napon belül, a többit pedig a jövő év végéig.
Ljuben Hristov, a polgármester kisvállalkozásokkal megbízott segédje elmondta, személy szerint külön elégedettséggel tölti el, hogy sikerült ezt a területet megvásárolni, ahol a földterület rendbetétele és az infrastruktúra kiépítése után a kisvállalkozások kaphatnak helyet.
– Jelenleg működik Kisbajmokban az ipari zóna, ahol nagyvállalatok, jelentős nemzetközi márkák gyártói kaptak helyet. Ott több mint négyezer ember dolgozik, ami fontos, mert ezzel sikerült megállítani a kilencvenes évek óta tartó gazdasági leépülést. Azt sem kell elfelejteni, hogy Szabadkán mintegy 4000 kisipari műhely létezik, ehhez még hozzá kell adni a kis- és középvállalkozásokat. Ezeknek a kis cégeknek jelentős része nem megfelelő műhelyekben dolgozik, gyakran a családi ház hátsó udvarában, garázsában. A volt Zorka területén kiépítendő ipari parkot az ilyen vállalkozásoknak szántuk – részletezte Hristov. Miután a város rendbe teszi az egykori vegyi üzem területét, és elvégzik annak felparcellázását, ezek a kisiparosok és vállalkozók itt kedvező áron juthatnak területhez, ahol megfelelő körülmények között dolgozhatnak majd.
– A város kedvező feltételek mellett jutott ehhez a területhez, a napokban aláírtuk a szerződést, amelyet a közjegyző is hitelesített, tehát a munkának ez a része befejeződött. Mivel, szerencsére sikerült időben mindezt elvégezni, amikor a jövő évi költségvetés még nem lett elfogadva, így pénzeszközöket tudunk tervezni a zóna felszerelésére – magyarázta Hristov.
Az önkormányzat elképzelése szerint, elkészítenek egy kalkulációt, és amennyibe a városnak került egy-egy jövőbeni parcella, azt annyiért kínálják fel az érdekelt vállalkozásoknak is. A város tehát ilyen tekintetben a nullán lesz, a vállalkozások pedig infrastruktúrával ellátott parcellát kapnak, ahol felépíthetik saját műhelyüket, gyártócsarnokukat. Ilyen módon ezek a parcellák a legolcsóbbak lesznek Szerbiában. Ebből adódik a következő fontos feladat, ez pedig a spekulatív földügyletek megakadályozása.
– A következő lépés, amellyel kapcsolatban folynak az egyeztetések, azon kritériumok kidolgozása, amelyekkel elejét vehetjük a földspekulációknak. Mivel a vállalkozók ezeket a parcellákat kedvező áron kapják, ezért ha azokat továbbadnák, piaci áron, minden bizonnyal jelentős árkülönbséggel tehetnék ezt meg. Annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor, definiálni fogjuk, milyen határidőn belül kell az adott területen a gyártócsarnokot vagy műhelyt felépíteni, megkezdeni a tevékenységet, illetve, hogy mennyi ideig nem adható tovább a parcella – mondta Hristov.
A munkát fázisokban tervezi az önkormányzat megvalósítani. Első lépésként a tervdokumentációt kell kidolgozni, illetve a terület felparcellázását elvégezni. A tervek szerint egy-egy vállalkozás nagyjából ezer négyzetmétert kap. Itt eleget kell tenni bizonyos feltételeknek, tehát zöldövezetet kell kialakítani, utakat kiépíteni. Miután a tervek elkészültek, akkor lehet pontosan tudni, mennyi vállalkozás működhet majd itt. A helyszínen van trafóállomás, vízvezeték, világítás, tehát az infrastrukturális felszerelést nem a nulláról kell kezdeni. Persze, nem várnak a gyárak betelepítésével addig, amíg a teljes 22 hektáros terület rendbetétele megtörténik, jövőre a kelebiai út mentén lévő területre már várják a jelentkezőket. A gyárterület hátsó részének szanálását el kell végezni, erre minden bizonnyal uniós IPA-pályázaton keresztül szerez majd pénzt a város.
Hristov reményei szerint a 2016-os év végén akár már alá is írhatják a szerződéseket az első beruházókkal.
– A vállalkozók és kisiparosok egy korszerű komplexumot kapnának. A többség minden bizonnyal hasonló tevékenységgel foglalkozna, vagyis lehetőség lenne az együttműködésre, kooperációra. A másik fontos hatása ennek az ipari parknak a munkahelyteremtés lenne. Ebből a városnak is közvetlen haszna lenne, mivel a jövedelemadóból a költségvetésbe is több pénz kerülne. Meg hát itt vannak a kisbajmoki zónában működő nagyvállalatok is. Ők meg a jövőbeni beruházók is nyilván könnyebben találnak itt alvállalkozókat, ahol azok egy helyen, rendezett körülmények között dolgoznak – értékelte a polgármester segédje.
Hristov fontosnak tartja a reális határidők kijelölését. Mint mondja, a szerződések aláírása után az érintett vállalkozásoknak minden bizonnyal időre lesz szükségük, hogy termelői kapacitásaikat felépítsék, hiszen kevés közülük az, akinek elegendő tőkéje van, a többségnek nyilván hiteleket kell ehhez felvenni.
Hristov szerint Szabadka úttörőnek számít ezzel az ötlettel, hiszen számos szerbiai városban vannak ipari zónák, ipari parkok, de olyan, amely kifejezetten a kicsiket igyekszik felkarolni még nincs. Ő fontosnak tartja, hogy a város gazdaságát egészében szemléljük, ne szegmensenként.
– Kisbajmokban működik az ipari zóna, amely külföldi nagyvállalatoknak ad helyet. Újzsedniken épül egy ehhez hasonló központ, ahol az élelmiszeripar és a szárnyasok feldolgozása kap majd helyet. A palicsi úton kiépül a kereskedelmi zóna, a Zorka területén pedig ez a kisvállalkozásoknak otthont adó övezet, ezek együtt képezik a város gazdaságát – magyarázta Hristov, aki fontosnak tartja, hogy az önkormányzat fejlesztési erőfeszítéseit gyorsított ütemben valósítsa meg, mert csak így tudja még időben megállítani az elvándorlást.
