2024. november 23., szombat

Szürkemarhák a Palics partján

Legeltetéssel mentik meg a védett terület biológiai sokféleségét

Régóta tervezték már azt, hogy a Palicsi- meg a Ludasi-tó környékére, illetve a Szabadka környéki védett természeti területekre állatokat telepítsenek és legeltetéssel mentsék meg az ősgyepeket, illetve a terület biológiai sokféleségét, vagy éppen így szorítsák vissza a nád nemkívánatos terjedését. December végén a Palics-Ludas Közvállalat hat szürkemarhát telepített a Palicsi-tó partjára, a Kiskiöntésre.

Ott, ahol most a szürkemarhák legelésznek, a nád nemkívánatos mértékben terjed. Ez rossz minőségű nád, ezért évek óta kézi erővel próbálták kivágni az elhatalmasodó növényeket. Mivel zsombékos területről volt szó, géppel csak nehezen lehetett megközelíteni a területet. Ahol mégis géppel levágták a nádat, ott kézi erővel szedték össze a biomasszát. Ez egyfelől költséges volt, másfelől nem eléggé hatékony.

Villanypásztor védi őket az elbarangolástól (Molnár Edvárd felvétele)

Villanypásztor védi őket az elbarangolástól (Molnár Edvárd felvétele)

– Magyarországon minden nemzeti parkban legeltetéssel igyekeznek tisztán tartani, illetve természetközeli állapotban tartani a védett területeket. Mi évek óta terveztük már szürkemarhák telepítését, de csak most sikerült pályázati pénzt szerezni rá. Abban bízunk, hogy ha a világon mindenfelé hatékony ez a módszer, akkor nálunk is az lesz. A Kiskúnságban például 800 szürkemarha meg 300 bivaly „tartja karban” a természetvédelmi területet. Nemcsak a Palicsi-tó déli csücskén – ahol most vannak a szürkemarhák – tervezzük ily módon védeni a termesztet, hanem más területeken is. Amikor erre lehetőségünk lesz, telepíteni szeretnénk még szürkemarhákat meg vízi bivalyokat a tavak környékére, a Szabadka környéki védett területeken pedig birkákat meg kecskéket tervezünk meghonosítani – mondta Szekeres Ottó, a Palics-Ludas Közvállalat védett területeinek őre.

A Kiskiöntésnél egyre agresszívabban terjed a nád. Ez nem jó minőségű nád, ugyanis azt kivágják a tóból és évente megújul, de ez a parton tönkre teszi terjedésével a biológiai sokféleséget és félő, hogy egyes növényfajok teljesen kipusztulnak. A szürkemarha szívesen legelészik a területen, és a szakemberek abban bíznak, hogy nem csak a nád terjedését akadályozzák meg ily módon, de a területen idővel megjelenhetnek az őshonos növények, és megtelepedhetnek a kisebb-nagyobb állatok, visszatérhetnek a madarak, a mocsaras élőhely visszakaphatja természetes állapotát.

– Semmi okunk arra, hogy kételkedjünk a módszer hatékonyságéban. Ha a világ minden táján hatékony ez a módszer, akkor nálunk is az lesz. Természetesen az eredményekre évek múlva számíthatunk, ám már az első év után érezni lehet majd a legeltetés hatását. A szürkemarha ugyanis szívesen táplálkozik a nád zsenge hajtásaival, s így még mielőtt megerősödne a nád, egyszerűen megakadályozzák a növésben, és ami még fontosabb, hogy a legeltetés folyamatos. Ez egy hosszan tartó revitalizációs folyamat lesz. Azonban már jövőre számítani lehet a különböző sásfélék visszatelepülésére, s mivel a marhák lábnyomában tócsák keletkeznek, a vizes élőhelyek természetközeli állapotára számítunk – mondta Vinkó Tamás, a Palics-Ludas Közvállalat természetvédelmi szakmunkatársa.

Ridegtartásban a tó mellett élnek (Molnár Edvárd felvétele)

Ridegtartásban a tó mellett élnek (Molnár Edvárd felvétele)

A szürkemarhák rideg tartásban élnek a tóparton. Leginkább legelésznek, naponta egy kevéske kukoricát kapnak, meg szalmát az akolba.

Szekeres Ottó arra számít, hogy a palicsi példa után egész Vajdaságban, sőt Szerbiában is elterjed a gyepek rehabilitációja legeltetéssel. Magyarországon már évtizedek óta alkalmazzák ezt a módszert. Nálunk sem volt ez ismeretlen a szakemberek számára, ám ez idáig a természetvédelem nem szentelt kellő figyelmet ennek a módszernek. Most változott a támogatáspolitika, éppen ezért reménykednek a Palics-Ludas Közvállalatban, hogy valóra válthatják terveiket és még több szürkemarhát telepíthetnek majd a védett területekre, meg bivalyokat is beszerezhetnek. A Hortobágyon e két szarvasmarhaféle mellett vadlovak is részt vesznek a védett területek megmentésében. Palicson ilyen merészet nem mernek álmodni. Azzal is megelégszenek, ha egyelőre szürkemarhákat, vízi bivalyokat, kecskéket meg juhokat tudnának minden olyan helyre telepíteni, ahol szerintük ez szükséges

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás