A szociológusok és demográfusok legnagyobb része a kedvezőtlen gazdasági helyzettel magyarázza, hogy egyre kevesebben vállalnak gyermeket, vagy ha a családalapítás mellett is döntenek a házaspárok, akkor leggyakrabban csak egy gyermeket vállalnak. Vannak azonban olyanok is, akik szerint a megváltozott, átalakult értékrend hibáztatható a kedvezőtlen folyamatokért. Az értékrendváltozás és annak romboló hatása a családokra nem csak Szerbiát vagy a vajdasági magyar közösséget érinti: amikor egy közvélemény-kutatás alkalmával meghatározott számú egyesült államokbeli polgárnak feltették a kérdést, hogy mit tart az USA legnagyobb problémájának, akkor legtöbben a családi élet romlását és az erkölcsi hanyatlást említették.
– Egy társadalom felépítését a családokra kell alapozni, hiszen minden nemzet családokból épül fel. Nem lehet azt mondani, hogy ez egy idejétmúlt formáció, sőt, egy ország egészségi színvonalát is meghatározza a családok állapota – fejtette ki a témához kapcsolódóan néhány évvel ezelőtt Ittzés János, a magyarországi evangélikus egyház akkori elnök-püspöke.
Ricz Dencs Tünde mentálhigiénés szakember, a szabadkai Exspecto Mentálhigiéné Alapítvány munkatársa szerint a születésszám csökkenése nem vezethető vissza kizárólag egy okra, több dimenziója van a kérdésnek. Azok sem tévednek, akik szerint a nehéz anyagi helyzet teszi megfontoltabbá a párokat a több gyermek vállalásának tekintetében, de azokkal is egyet kell érteni, akik szerint értékrendbeli válság tanúi lehetünk – hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Ricz Dencs Tünde, hozzátéve: ha a téma szempontjából fontos összes aspektust feltárjuk, akkor nagyon szembetűnővé válik, hogy a gyermekvállalás időpontja a korábbiakhoz képest napjainkban jóval kitolódik.
– Ennek egyik oka az, hogy az oktatás ma már mindenki számára elérhető. Száz évvel ezelőtt mondjuk jelentősen kevesebb számú nő végzett egyetemi tanulmányokat, vagy szerzett egyáltalán valamilyen diplomát. Napjainkban az egyetemet beíró nők persze szeretnék befejezni tanulmányaikat, ezután pedig munkába kívánnak állni, hogy kipróbálják magukat szakmájukban. A karrierépítés lehetőségének megadása egyben a családalapítást és a gyermekvállalás időpontját is kitolja. Másfelől, maga a párválasztás ideje is megváltozott. Míg korábban a fiatalok általában a húszas éveik elejéig megállapodtak, addig ez ma a harmincas éveik elejére vagy akár a közepére jellemző. Az, hogy az életfeladatok megvalósításának ideje kitolódott, nem jelenti feltétlenül azt, hogy ezt siker is koronázza, hiszen nem szabad figyelmen kívül hagyni a biológiai vonulatot. Életkoruk előrehaladtával a nők termékenységi szintje is csökken. Az a nő, aki mondjuk 35-36 éves korában vállalja első gyermekét, nem valószínű, hogy világra hoz még három gyermeket. Minél később szül egy nő, annál valószínűbb, hogy nem vállal több gyermeket. Mindemellett persze nagyon fontos a gyermekvállalás tekintetében felmerülő értékrendváltozásáról beszélni. Ha globálisan vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor mindenféleképpen az individualizáció, az egyének autonómiatörekvése, az önmegvalósítás a jellemző. Ez a fajta életvitel sem kedvez a gyermekvállalásnak. A szingliség – amely ma már általában nem kényszerállapot, hanem vállalt – előtérbe helyezése szintén hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb gyermek születik. Egy kisbaba megszületéséhez stabil körülményekre van szükség, ezt pedig az elköteleződés, a házasság biztosítja. Egy élettársi kapcsolatból bármikor ki lehet lépni, ezért is nagyon óvatosak az ilyen jellegű kapcsolatban élők a gyermekvállalás tekintetében. A házasság egy nagyon fontos lépés ebből a szempontból: elköteleződünk egymás és megszületendő gyermekünk felé – részletezte Ricz Dencs Tünde.
Kérdésünkre, hogy a család szempontjából kedvezőtlen folyamatok mennyire vezethetőek vissza a nők emancipációjára, a szakember kijelentette: a történet nem ennyire fekete-fehér. Attól, hogy egy nő egyetemet végez és valamiféle karriert épít, gyermeket is vállalhat – véli beszélgetőtársunk, aki szerint ezen a ponton érdemes hangsúlyozni a megfelelő családpolitika fontosságát. Olyan családpolitikára van szükség, amely lehetővé teszi, hogy egy két- vagy akár háromgyermekes anya is visszatérhessen a munkaerőpiacra: vannak félállások, részmunkaidő, családbarát munkahelyek és távmunka is. Ilyen lehetőségek mellett a nőnek nem kell lemondania sem hivatásáról, sem a családalapításról és a gyermekvállalásról – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: „Mi, nők akartunk mindent, és ezt lehet is, de az állam megfelelő döntései is igényeltetnek.”
– Az is jó lenne, ha a gyermekvállalás köré megfelelő intézmények épülnének ki. Persze vannak bölcsődék és óvodák, de jól tudjuk, hogy ezek túlterheltek. Kis létszámú családi napközikre is szükség lenne, ahol a szülő nyugodt lélekkel hagyná ott gyermekét. És persze olyan munkahelyek igényeltetnek, ahol nem tekintenek hátrányként az anyaságra. A realitás jelenleg még másképpen néz ki: egy állásinterjún egy nőnél szinte azonnal a gyermekek felől érdeklődnek. Van-e, ha igen, akkor mennyi idős, vagy ha nincsen, akkor mikor készül teherbe esni. Utóbbi kérdést egyébként nem is tehetnék fel a munkaadók, mégis rendre megteszik. A burkolt diszkrimináció egyértelműen jelen van, általában nem is alkalmaznak gyermektelen nőket, hiszen feltehetőleg előbb-utóbb gyermeket kívánnak vállalni. A vajdasági közösség tekintetében érdemes megjegyezni, hogy a nagycsaládosok egyesületei már most nagyon jól propagálják a nagycsaládban rejlő erőt, tevékenységüket csak fokozni és mélyíteni kellene. Közösségi szinten is lehet az anyaság értékének a növelésén dolgozni. Az anyaság elismerésének nemcsak szimbolikusnak kellene lennie, hanem valamiféle anyagi juttatások formájában is meg kellene nyilvánulnia – magyarázta Ricz Dencs Tünde.
Megjegyzésünkre, hogy tehát a belénk kódolt ősi ösztönök, amely a nők esetében egyebek mellett az anyaság, egyértelműen összeegyeztethetőek a karrierépítéssel, a szakember nyomatékosította: igen, ez egyedül elszánás és kitartás kérdése. A világ változik, de bizonyos értékek mindig megmaradnak: az anyaság ösztönét sem két diploma, sem hat nyelvvizsga nem írhatja felül – fogalmazott a szakember.
