Tizenöt évvel ezelőtt alakult meg a Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki szervezete. Mindannyian tudjuk, hogy nem eseménymentes időszakról van szó: múltidéző bejegyzésként elég csupán a NATO-bombák hullását, az október ötödikei fordulatot vagy a kisebbségi jogok területére szorítkozva a nemzeti tanácsokról szóló törvény megszületését, s a megtartott nemzeti tanácsi választásokat említeni – melyeken jövőre ismét részt vehetünk. A múlt és a jelen kihívásairól Erdély Lenkével, a VMSZ újvidéki városi szervezetének elnökével beszélgettünk.
Milyen változásokon ment át a párt újvidéki szervezete az elmúlt másfél évtized folyamán? Mit tart sikernek akár tágabb, akár szűkebb periódusra visszatekintve?
Fotó: Ótos András
– 1998-ban a Vajdasági Magyar Szövetség Újvidéki Szervezetét Galambos László vezetésével tíz bátor újvidéki magyar alakította meg. Sajnos, ekkor a háború szele elérte városunkat is, és súlyos politikai helyzet uralkodott az országban. Az alapító tagok elmondása szerint a VMSZ újvidéki szervezetének megalakulását kettős cél vezérelte. Az egyik, hogy az újvidéki magyarság nagyobb szerepet vállalhasson a város életében, a másik pedig az, hogy már az akkor legnépesebb, legerősebb és legbefolyásosabb magyar párthoz tartozzon. Ezzel a döntéssel az újonnan alakult városi szervezet kétségkívül megerősítette a város politikai színterén az újvidékiek pozícióit, de ezzel egy időben a vajdasági magyarság érdekképviseletét is. A tízfős városi szervezet tagsága évről-évre növekedett (jelenleg 480-an vagyunk), és az egy szervezetből idővel hat helyi szervezet nőtte ki magát, nemcsak Újvidék területén, hanem a város környező településein is: Piroson, Budiszaván, Péterváradon, Kamenicán, valamint Kátyon. A tagság létszámának a növekedése az egyik sikerünk, de a legfontosabb számunkra az, hogy a lakosság az elmúlt időszakban felismerte, hogy az újvidéki magyarság érdekeinek képviselete egyedül a mi pártunk programjában szerepel, ezért a megvalósítást szintén csakis a VMSZ vállalja, vállalhatja fel. A sikerek tekintetében én három időszak eredményeit látom: az első magának a szervezetnek és a helyi szervezeteknek a megalakulása. A második időszak eredményei: új magyar tagozatok megnyitása a szakközépiskolákban (egészségügyi, művészeti és a mezőgazdasági), a Mozaik Televízió megalapítása, valamint a Mária Neve katolikus templom felújítása. A harmadik időszakban pedig megkezdődött az Európa Kollégium felépítése, a magyar nyelvű bölcsődei csoport beindítása, az Újvidéki Színház tulajdonjogi viszonyának rendezése, a Kisterem felújítása, a Fehér Ferenc köztéri mellszobor felállítása, befejeződött a pirosi Fehér Ferenc Művelődési Egyesület épületének a felújítása, a budiszavai Tájház létrehozása és bővítése. Nem feledkeztünk meg egyházainkról sem, hiszen megtörtént a telepi Szent Erzsébet katolikus templom tornyának felújítása, a budiszavai Magyarok Nagyasszonya Templom parókiájának és orgonájának, valamint a Katolikus Körnek a felújítása is. Szervezetünk minden időszakban gondot viselt több-kevesebb sikerrel az Újvidéki Színház, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ, a pirosi, budiszavai és a kátyi művelődési egyesületek éves támogatásáról. Úgy gondolom, hogy ezek látható értékek, amelyek azt bizonyítják, hogy a VMSZ újvidéki szervezete fogékony a polgárok igényei iránt.
Az újvidéki szervezet vezetése óta milyen kiemelkedőbb eseményekre, politikai történésekre tud visszatekinteni?
– Az elnöki tisztségem betöltése alatt két választási kampányt vezettünk le. Az egyik a Magyar Nemzeti Tanács megalakítása volt 2010-ben, amikor az aktivistáink és a tagság felelősségteljes munkájának köszönhetően több mint ötezer polgárt írattunk fel a magyar névjegyzékre, a Magyar Összefogásra pedig a választópolgárok 85 százaléka szavazott. A másik a tavalyi választásokra vonatkozik, amelyen az újvidéki VMSZ is önállóan indult, és fennállása óta a legtöbb szavazatot kapta mind köztársasági, mind városi szinten. Természetesen még jobb lett volna, ha még többen járultak volna az urnák elé, hiszen ekkor nem egy tanácsnoki helyet kaptunk volna, hanem kettőt vagy hármat, úgy pedig sokkal több befolyásunk lehetne a városi önkormányzatban. Mindkét kampányban, de a rendezvények és más fontos események szervezésében minden helyi szervezet elnöke, elnöksége és tagsága derekasan részt vett.
Mi kell ahhoz, hogy valaki jól össze tudja tartani egy politikai párt helyi, községi vagy városi szervezetét? Milyen nehézségekkel találja szemben magát?
– Úgy gondolom, hogy egy politikai párt vezetőjének a tagság és a polgárok bizalmát kell élveznie. Ezt pedig csak úgy tudja elérni, hogy erkölcsi magatartásával, következetességével, őszinteségével, tekintélyével példát mutat. Nem tesz elhamarkodott, be nem váltható ígéreteket, és nyitottságot mutat a fiatalok felé. Sajnos, mi olyan világban élünk, ahol a személyes és professzionális sikerhez is legtöbb esetben a hatalmon lévő párton keresztül vezet az út. Az utóbbi időben ezt a problémát fiataljaink felismerték, jönnek a szervezetünkbe, jelentkeznek, tenni szeretnének közösségükért, magukért, gyermekeikért. Többen a tanítványaim voltak, kiváló emberek, akiknek viszont nincs munkájuk, vagy minimális bérért dolgoznak. Rajtuk szeretnénk, akarunk segíteni, de ellenzékből ez nagyon nehéz. Megjegyzem, ugyanígy volt akkor is, amikor a hatalmi koalícióban voltunk. Amennyiben a vajdasági statútumban a részarányos foglalkoztatásról szóló szakasz a régi formájában megmarad, lehetőségünk lesz kérni annak alkalmazását, és a magyar lakosság arányának megfelelően az állami intézményekben, közvállalatokban megfelelő számú magyar dolgozó elhelyezését kell kiharcolnunk.
Az újvidéki VMSZ számos művelődési rendezvény szervezésében részt vesz. Mi mindent tesznek az itteni magyarság toborzása érdekében, s mekkora erőfeszítést igényel e munka?
– A rendezvények megszervezése igen összetett. Egy-egy bizottság vállalja a munkát, de minden szervezést a városi irodavezető koordinál. A csapatmunka nagyon fontos a Városnap, Csárdásbál, a Fehér Ferenc köztéri mellszobor megkoszorúzása, a karácsonyi fogadás, a lakossági fórumok megszervezésekor. A városon kívüli helyi szervezetek is felvállalták a művelődési egyesületekkel karöltve több rendezvény megszervezését, amelyek mindig sikeresnek bizonyulnak, mint például a budiszavai Falunap, a Sulisztár verseny vagy a pirosi Fehér Ferenc egyesület napjának megünneplése. Aki rendezvényt szervezett, az tudja, hogy a tervezés, a szervezés a kivitelezés végéig időigényes, körültekintő, felelősségteljes munkát igényel. A résztvevők és a szervezők kommunikációja, egymás tiszteletben tartása, az egymás iránti bizalom a kulcsa minden rendezvény eredményes megszervezésének. Mi ezeket a rendezvényeket azért szervezzük, mert igény van rájuk, mert az újvidéki magyarság szeret együtt lenni, szereti azt tudni, hogy vagyunk, és egymáshoz tartozunk, egymásra számíthatunk. A városi szervezet feladatának érzi azt is, hogy egy-egy alkalommal megmutassa azokat az értékeket, amelyeket újvidéki írók, művészek alkottak.
Mi nem beszélünk rá senkit se arra, hogy tagosodjon a VMSZ-be. Aki úgy érzi, hogy tenni szeretne valamit az újvidéki, a vajdasági magyarságért, maga jelentkezik. Márpedig minden itteni magyarnak kell tennie valamit azért, hogy a jövőben is hallható legyen magyar szó, legyenek magyar iskolák, az egyetemisták belakják az Európa Kollégiumot. Hogy mit lehet tenni? Magyarul beszélni gyermekeinkkel, unokáinkkal, magyar bölcsődébe, óvodába, magyar tannyelvű általános és középiskolába járatni, közösen ápolni hagyományainkat, eljárni velük az Újvidéki Színházba, a művelődési egyesületbe, és szavazáskor magyar előjelű pártra szavazni. Úgy gondolom, hogy ennyit mindenki megtehet.
Milyen elvárásokkal néz a párt városi szervezetének következő évei elé?
– Nagyon fontos lenne, ha a 2014-ben bekövetkező MNT választásokon minél többen szavaznának. A másik fontos dolog, hogy megtaláljuk a közös nevezőt a városi hatalommal, hiszen a városi alapítású magyar érdekeltségű intézmények működtetése, mint minden más is, az ő nyitottságuktól, hajlandóságuktól, megértésüktől, segíteni akarásuktól függ. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy a városi hatalommal beszélgessünk, kérjünk, követeljünk, kompromisszumot kössünk, annak érdekében, hogy az újvidéki magyarság közös érdekeit érvényesítsük.
