Forgalmas utak mentén piroslik és bólogat a csipkebogyó, mely vadon is megterem. Igénytelenségéről árulkodik, hogy ott is hozza termését, bogyóit bárki leszedheti, hogy aztán teát vagy éppen lekvárt főzzön belőle. Időigényes, sziszifuszi munkának tűnik már a szedéstől kezdve, mert szúr, aztán szemenként felvágni, megtisztítani a benne lévő szőröcskéktől, hogy a velőhöz jussunk, amiből aztán tea vagy éppen lekvár is készülhet, mégpedig olyan, melynek C-vitamin tartalma nem hogy vetekszik a citrommal, hanem felül is múlja.
Még most is akad rajta néhány bogyó Firigyházán
Egyszerűbb a filteres teát megvenni, annak az íze viszont fel sem ér az otthon, fáradságos munkával elkészített csipkebogyóteáéval, ami nem csak finom, hanem jótékony is. A törökkanizsai Fekete Károly mintegy ötven hektárnyi területet telepített be csipkebogyóval, ami közel s távol ritkaságszámba megy vidékünkön. Mint mondja, nem igényel sok gondoskodást a növény, viszont egyre népszerűbb, és az sem elhanyagolandó tényező, hogy jól is jövedelmez. Parcellái Törökkanizsa határában vannak, a városhoz közel lévő Firigyházán is található egy tekintélyes darab, ott, ahol a madár se jár, a szinte sztyeppésnek tűnő pusztaságban, vadnarancsfák ölelésében, még mindig itt-ott aranylik, piroslik pár bogyó, bár java részét már betakarították. Öt éve, hogy belevágott ebbe a nálunk még meg nem honosodott termelésbe. Azóta folyamatosan bővíti a termesztést, jelen pillanatban ötven hektáron gazdálkodik, három fajta bogyót termesztve: a Schmidt Idealt, a Lapsát és az Inermist.
Korábban is növénytermesztéssel foglalkozott, miért váltott a csipkebogyóra?
– Részt vettem Budapesten egy nemzetközi konferencián az organikus termeléssel kapcsolatban. Ott kértek fel, mivel nagyon csökken a csipkebogyó-mennyiség, amit kézzel gyűjtenek, hogy vágjak bele a termesztésbe, próbáljak bizonyos területet betelepíteni. Kezdetben ettől nagyon idegenkedtem, mert nálunk ugyebár ez nem egy tradicionális termelésfajta. Mindig úgy kezeltük ezt a növényfajt, a köztudatban is úgy honosodott meg, hogy ott van a kanálisparton az erdő szélén, az út mentén. Soha nem gondoltam volna, hogy a pályafutásom alatt én majd állományban termelem a csipkebogyót. Aztán mégiscsak. Még azt is megígérték ott, hogy biztosítják az értékesítést, így olyan nagy kockázatot nem láttam benne. A magyarországiak nagyon idegenkedtek tőle, Szerbiából is csak én mertem belevágni az ösztönzés hatására.
Vajon a mi területünk alkalmasabb a termesztésre?
– Éppen ezért is kértek fel, mivel ez a mi régiónk a legalkalmasabb a termesztésre. A legnagyobb területek Chilében találhatók, viszont annyira gyenge a beltartalmi értéke az ott beérő termésnek, hogy a feldolgozó-ipar el is akar állni a chilei csipkebogyótól, mivel korántsem tud olyan minőséget produkálni, mint a nálunk termő. A mi földjeink tele vannak olyan ásványi anyagokkal, ami a növénynek a legkedvezőbb. A különböző makroelemek, sók itt megvannak, ami a növény fejlődéséhez és a beltartalmi érték kiválóságához kell, az itt megvan.
Fekete Károly törökkanizsai irodája roskadozik az oklevelektől, amiket élete során kapott, már csak a csipkebogyós hiányzik
Mi követte ezt a lépést, honnan szerezte be a töveket ?
– Magonc alanyokkal szaporítható a csipkebogyó. Ezeket a dugványokat nálunk is meg lehet találni, kevesen, de foglalkoznak ezzel, így nem volt gond a beszerzéssel sem. Hektáronként 2500–3000 tő kell, így az első évben tíz hektárral indultam, harmincezer tővel, ezt követte a többi szépen lassan, évről évre, amikor láttam, hogy nem hiábavaló a törekvés.
Az nem kis munka lehet! Hogyan történik az ültetés?
– Az ültetés nem volt egyszerű amiatt, hogy nem volt tapasztalatom, de közvetlen környezetemben sem volt olyan, akitől tanácsot kérhettem volna. Nagyon sokat utaztam, hogy utánajárjak, meglássam, hogy miként is történik a telepítés. Aztán a magunk módján próbáltuk kitalálni, hogy a legalkalmasabb. Először húsz emberre volt szükség, hogy betelepítsen egy hektárt. Így volt ez az első évben. Ma pedig két emberrel telepítünk egy hektárt, úgy belejöttünk a mikéntjébe. Maga a telepítés úgy történik, hogy kihúzzuk a barázdát traktorral, ekével, oda behelyezzük a dugványokat, amiket betakarunk és utána pedig lenyomatjuk, hogy az szoruljon és utána különösebb dolgunk nincs vele. A lényeg, hogy ősszel be legyen telepítve, erre a legalkalmasabb a november vagy december, akkor már a téli nedvességtől ezek a dugványok megkapaszkodnak, elindul a vegetáció és utána szinte nem igényel még locsolást se.
A bodzához tudnám hasonlítani, hogy ott van az út szélén, a Jóisten gondoskodik róla, mégis terem. Így van ez a termőterületen is?
– Első évben meg kell kapálni két alkalommal legalább, utána pedig rá kell hagyni a természetre. A sorközi művelést el kell végezni, tárcsázzuk késő ősszel és késő tavasszal, utána befüvesedik, amit lekaszálunk, hogy minél több nedvességet tudjon akkumulálni a talaj, de nagyjából ennyi a dolgunk.
Mikor, hogyan és mennyi idő alatt zajlik a betakarítás?
– Gépi betakarítást alkalmazunk. Vannak erre megfelelő gépek. A legalkalmasabbak a New Holland kombájnok, melyek kapacitása eléri a tíz hektárt naponta. Ez még nekünk nincs, mivel 220 ezer euróba kerül egy kombájn, de tervben van, és ha jól terem a csipkebogyó, hátha meg is tudjuk vásárolni. Egyelőre egy lengyel géppel takarítunk be, mely naponta másfél hektárt tud leszedni.
Mi a további útja a bogyónak?
– Két hűtőházzal vagyunk kapcsolatban és szolgáltatásba csipkebogyóvelőt készíttetünk velük. Amikor összegyűjtjük a területről, a hűtőházban addig tárolják, amíg az összes oda nem érkezik. Utána a nagy kapacitású gépsorokon velőt készítenek, amit értékesíteni tudunk.
Különösebb gondoskodást nem igényel, mégis szép
Mennyi terem egy-egy hektáron?
– Először tíz hektárt telepítettünk be, arról öt tonnányi termést tudtunk betakarítani, és mint velőt tudtuk már akkor értékesíteni a külföldi piacon. Osztrák és német partnerekkel dolgozunk, akik felvásárolják a velőt. Ez a mennyiség még nem nagy, de jövőre lesz az első érdemlegesebb termés, amikor mind az ötven hektárról tudunk termést bevinni, akkor lesz rentábilis szerintem a termelés. Körülbelül még két év, hogy minden megtérüljön, mert sajnos három évig egyáltalán nem tudunk jövedelmet a magunkénak mondani, addig csak a kiadások vannak, tehát türelemjáték is ez.
Miért ekkora a kereslet külföldön?
– Az utóbbi időben nagyon csökken a vadon termő mennyiség, ezért népszerűsítik a telepített állományt, mert ez egy rendszerezett, ellenőrizhető dolog, és nagyon alkalmas a gépi betakarításra. Azért fontos a telepített állomány, mert az ilyen formájú telepítés lehetővé teszi az organikus termelést. A biotermelésé a jövő.
Mint agrármérnök, biztosan tudja, milyen hatóanyagokat tartalmaz a bogyó!?
– Nagyon sokoldalú és gazdag beltartalommal rendelkezik a termés. Sokféle vitaminban gazdag, ebből kiemelkedő a C-vitamin, a benne lévő tízszer magasabb, mint egy citromban. Mindig úgy gondoltuk, a citrom a C-vitamin forrás királya, de jó tudni, hogy a közvetlen környezetünkben található csipkebogyó sokkal gazdagabb, sőt a leggazdagabb ebben, de flavonoidok, antioxidánsokban, pektin- és tanninanyagokban is bővelkedik, ezáltal nagyon sokrétű a felhasználási lehetőség. Főleg teának, lekvárnak, de boroknak és liszteknek is alapanyagul szolgál, sőt újabban természetes C-vitamin kinyerésre használják.
A velőt értékesítik, ebből már lekvárt is lehet főzni
Jól jövedelmező iparág ez?
– Ki kell bírni az első öt évet, ameddig csak a befektetés van és jövedelem semmi. Utána már 4–5 ezer euró nettó jövedelmet tud biztosítani hektáronként.
Gondolkodnak-e fejlesztésen, például, hogy maguk dolgozzák fel a termést?
– Vannak efféle terveink, de ezt társulás nélkül nem lehet megoldani, meg talán nem is szabad, mert óriási befektetés egy ilyen gyár felépítése, ahol a velőt készíthetnénk, vagy a végterméket. Az előírásoknak meg kell felelni, ez már egy külön technológia, úgyhogy egyelőre maradunk a jelenlegi állapotunknál, de tervben van, hogy legalább félkész terméket készítünk majd a közeljövőben.
Azt mondta, hogy öt évvel ezelőttig nem sok köze volt a csipkebogyóhoz. Azóta hogyan változott meg a látásmódja?
– Nagy szeretettel és nagy szimpátiával vagyok a termelés iránt. Egyszerűbb, mint az intenzívebb kultúrák fenntartása. A csipkebogyó egy igénytelen növény, mégis hálás. Nemesen egyszerű.
