Amikor itthon, Szerbia területén szeretnénk eltölteni a szabadságunkat, legtöbben közülünk nem hotelbe mennek, hanem szobát bérelnek, hiszen úgy olcsóbb. A turizmus fellendülésével egyre többen döntenek amellett, hogy saját ingatlanaikat felhasználva nyújtanak vendéglátóipari szolgáltatást. A múlt évben a gazdasági minisztérium kezdeményezésére, hogy legális útra tereljék ezt a területet, a vendéglátóiparral foglalkozó törvényben a háziipar keretében egy új kategóriát vezetett be, ez alá sorolták azokat, akik szobák és fekvőhelyek (legfeljebb 30 ágy) kiadásával foglalkoznak, sőt a faluturizmussal foglalkozókat is. A kormány gazdaságserkentő intézkedéscsomagja azonban úgy tűnik, őket nem ismeri fel, miközben a koronavírus-járvány az ő fennmaradásukat is veszélybe sodorta.
2019. július 1-től lépett hatályba a vendéglátóparral foglalkozó törvényen belül az a törvényelőírás, amely az adózási rendszerbe vonja be azokat is, akik szobát adnak ki hosszabb, vagy rövidebb időre. Így a háziiparon belül azok a fizikai személyek, akik szobák kiadásával foglalkoznak és vendéglátóipari szolgáltatást nyújtanak, átalányadót fizetnek. Sajnos pontos kimutatás nincs arról, hogy hány ilyen háziipari vállalkozásról van szó, de a népszerű kirándulóhelyeken, mint amilyen Vrnjačka Banja, Zlatibor, vagy éppen Palics, nagyon sok család él szobák, fekvőhelyek kiadásából.
Palicson legalább ötvenen vannak olyanok, akik a háziiparon keresztül nyújtanak vendéglátóipari szolgáltatásokat, tudtuk meg Danijela Vojnić Zelićtől, aki évek óta szobák kiadásából él. Még édesapja és édesanyja indult el a vendéglátásnak ezen útján, ők hozták létre a Jelena villát, azóta is ebből a családi vállalkozásból élnek.
– A korábbi években a Szabadkai Idegenforgalmi Szervezettel kötöttünk szerződést, éveken keresztül rajtuk keresztül tettünk eleget az állam felé a kötelezettségeiknek. Tavaly azonban önállósultunk és háziiparon keresztül fizetjük az átalányadót – magyarázta Danijela.
Számukra az idény tavasszal, vagyis valamikor húsvét környékén kezdődik, azzal, hogy május elsején már minden rendelkezésre álló szobájuk le van foglalva, hiszen nagyon sok külföldi érkezik, vagyis hazánk fia, akik már évek óta külföldön élnek és dolgoznak, mégis ragaszkodnak a gyökereikhez, és hosszabb, rövidebb időt töltenek „itthon”. Most azonban a ház körül csend honol. Idény ide vagy oda, üresek a szobák. Azok a vendégeik is lemondták a szobafoglalást, akik Ausztráliából érkeznek, és már évek óta minden évben a nyarat náluk töltik. A repülőterek ugyanis nem működnek.
– Minden évben az idény nálunk május elsején indul, de most nincs senki, és minden szobafoglalásunkat lemondták. Nem tudjuk mi lesz, mert októberben véget ér a szezon. Igaz, nekünk tavaly novemberben és decemberben is voltak vendégeink, hiszen van fűtésünk, és a téli hónapokban is dolgozunk, mégis kisebb az érdeklődés – mutatott rá.
Sokat várnak az előttünk álló időszaktól, a járványügyi szigorú intézkedések feloldásától, hiszen a vendégeik között vannak olyanok is, akiknek munkája a határon való ingázással jár. De amíg a határzárat és a karanténkötelezettséget nem oldják fel, az ő érkezésükre sem számíthatnak. Bár nagy reményekkel néznek előre, egy kicsit azért tartanak is tőle, és az is aggasztja őket, hogy szeptemberben a járvány újabb hullámával kell majd szembenézni.
– A biztonsági intézkedések nem állnak távol tőlünk, egyébként is mindig odafigyeltünk a higiéniai előírásokra. De ha külön előírásokat vezetnek be, akkor sem lesz nehéz alkalmazkodni. Magunk miatt sem – mondta. Hozzáfűzte: – Reméljük, ha elkészül a tervezett élményfürdő, megnő az érdeklődés is Palics iránt. Az építkezés most is folyik, remélem, a nyári idény kezdésére be is fejezik – mondta optimizmussal.
Megtudtuk, a vendégek közül többen belgrádiak, akik szívesen töltik szabad idejüket Palicson. Most ők sem jönnek, habár a szobák kiadását nem tiltotta meg a kormány.
Az állandó vendégek miatt a korábbi években nem is nagyon gondolkodtak azon, hogy felkerüljenek azoknak a vendéglátóipari létesítmények a listájára, amelyek részt vehetnek az állam által támogatott üdülési utalványok megvalósításában.
– Gondot okozott volna, hogy éppen az üdülési utalványok miatt veszítsünk az állandó ügyfélkörünkből, hiszen többen két hetet, 10 napot töltöttek nálunk – emelte ki Danijela, de már fontolóra veszik, hogy esetleg csatlakoznak ehhez a rendszerhez. Most talán csak ez nyújt segítséget, hiszen azok, akik háziiparon keresztül nyújtanak vendéglátóipari szolgáltatásokat, nem kapnak az államtól semmilyen támogatást. Egyedül az átalányadó kifizetését tudták most ideiglenesen leállítani, illetve elnapolni. Danijela kiemelte, más jellegű támogatásra nem számíthatnak, hiszen nem gazdasági egységként vezetik őket, hanem fizikai személyként.
A legrosszabbkor érte őket ez a kiesés, hiszen három évvel ezelőtt a házuk egy része egy gondatlan vendég miatt legégett. Most sikerült ezt a házrészt olyan állapotba hozni, hogy már csak a végső munkálatok maradtak, hogy még két szobát a vendégek rendelkezésére bocsássanak, a munkálatok azonban most állnak. A helyzet kissé a kedvüket szegte, mégsem adják fel, a bútort már megvették, a tapéta is arra vár, hogy felkerüljön a falra, és a csempézés is várja, hogy befejezzék.
– A laminált parkettát már leraktam, egyik nap majd nekilátok a tapétázásnak is – közölte terveit Danijela, aki elmondta, hogy most kisebb költségvetésből kell gazdálkodniuk, de mindenképpen be szeretnék már az idén fejezni a munkálatokat.
Felkerestük az illetékes intézményeket annak kapcsán, hogy magyarázatot kapjunk, mely gazdaságserkentő intézkedések ölelik fel a háziipar keretében vendéglátóipari szolgáltatásokat nyújtó fizikai személyeket, ám a pénzügyminisztérium nem küldött indoklást, míg a Szerbiai Gazdasági Kamara csak annyit válaszolt, hogy minden vállalkozó, aki átalányadót fizet, igényelheti az állam pénzügyi támogatásait, ám azt már ők sem részletezték, hogy a vendéglátóipari szolgáltatást nyújtó fizikai személyeket, akik a szolgáltatásnyújtás után adóznak, a törvény vállalkozóknak tekinti-e.