Új szakaszba lépett a kereskedelmi háború, amelyet az amerikai elnök indított el januári hivatalba lépése után. Donald Trump április 2-án a Fehér Ház Rózsakertjében ismertette legújabb intézkedéseit: viszonossági (kölcsönösségi) vámokat jelentett be 183 országgal és azok egy részének néhány külbirtokával, tengerentúli területével, valamint az EU-val szemben. Az Egyesült Államokba érkező árukra vonatkozó általános importvámokról van szó. A bevezetésükre vonatkozó rendeleteket a bejelentés után alá is írta.
A büntetőtarifák mindenkire vonatkoznak, akik ebből a nagy csoportból az USA-ba exportálnak. A vámok mértéke azonban eltérő.
A legalacsonyabb tarifa 10 százalék. A többséget (124 országot és külbirtokot, külterületet) április 5-étől ekkora vámmal sújtja az amerikai elnök, illetve kormányzata. A többiekre ennél (sokkal) magasabb tarifák várnak április 9-étől. A legrosszabbul alighanem az afrikai Lesotho járt, mivel 50 százalékos kölcsönösségi vámot kapott a nyakába, 3 százalékkal többet, mint Madagaszkár. Több ázsiai ország is közel került a felső határhoz: Kambodzsa 49 százalék, Laosz 48 százalék, Vietnám 46 százalék pótvámmal számolhat.
Európában a legdurvább büntetést Szerbia kapta, állítólag 74 százalékos vámmal terheli meg az ide érkező amerikai árucikkeket. Ebből kiindulva Trump csaknem 37 százalékos tarifát szabott ki hazánkra. Nem sokkal volt kíméletesebb Boszniával (35%) és Észak-Macedóniával (33%) sem. Sőt Svájcot sem kímélte, hiszen neki is kiosztott 31 százalékot.
Trump bejelentését követően a frankfurti tőzsdén a Dax-görbe azonnal zuhanni kezdett; a bejelentett vámcsomag negatív tartományba taszította a részvényárakat (Fotó: Beta)
A régiónkhoz tartozó Albániával és Montenegróval már gyengédebben bánt; mindkét (NATO-) országot egyaránt a minimálisként meghirdetett 10 százalékos viszontvámokkal sújtotta az általa felszabadulás napjának nevezett, április 2-án.
Sokan másként tekintenek erre a napra. Közöttük hazai szakértők, elemzők is. Mihailo Vesović, a Szerbia Gazdasági Kamara (PKS) stratégiai elemzési részlegének igazgatója értetlenül fogadta a hírt arról, hogy 74 százalékos vám vonatkozna a hozzánk érkező amerikai importra. Szerinte a hazai vámok zöme, különösen az ipari termékek esetében, mindössze 5 és 10 százalék közötti, bizonyos esetekben pedig 20 százalék. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai–szerb külkereskedelem kiegyensúlyozott, vagyis egyik félnek sincs többlete a másikkal szemben. Úgy ítélte meg, hogy Trump új intézkedése a Szerbiában gyártott autóalkatrészek, gumiabroncsok és acéláruk amerikai piacra jutását érinti a legkedvezőtlenebbül.
Veljko Mijušković, a belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora arra figyelmeztetett, hogy az amerikaiak 37 százalékos kölcsönös vámja kedvezőtlen helyzetbe hozza a szerb termékeket az USA piacán, főként azokkal az országokkal szemben, amelyekre ennél jóval kisebb vámtételek vonatkoznak. Az export visszaesése az ipari termelés lelassulásához vezethet hazánkban, ami munkahelyek elvesztésével járhat – hívta fel a figyelmet. Megoldásként azt javasolta, hogy kormányunk fontolja meg az amerikai gyógyszeripari, mezőgazdasági és egyéb termékekre vonatkozó importvámok mérséklését.
Más elemzők rámutattak arra, hogy Trump április 2-ai bejelentésétől függetlenül 25 százalékos importvámmal sarcolja a világ járműiparát is, ami nagyon rosszul érinti hazánkat. Különösen az itt gyártott Fiat Pandákat, amelyekből az USA piacára is szállítanának.
Derűlátóbb nyilatkozatok is elhangzottak. Zorana Mihajlović korábbi gazdasági miniszter, akit a Tanjug idézett, tegnap kijelentette: nem számít arra, hogy az amerikai viszonossági vámoknak jelentős hatásuk lesz Szerbiára. Szerinte mindegyik érintett országnak adódnak majd gazdasági nehézségei, de az Egyesült Államoknak is lesznek ebből gondjai. A szemet szemért, vagyis az amerikai exportra vonatkozó külföldi vámokra adott ellenvám politika a nemzetközi kereskedelemben, amely jó eredménnyel aligha kecsegtet.
Kaya Mar brit művész alkalmi Trump-festménnyel tiltakozott tegnap a Westminster előtt (Fotó: Beta)
TÖRTÉNELMI DÖNTÉS
Az amerikai elnök történelmi jelentőségűnek tartja a döntését. Az intézkedésektől sok hasznot, előnyt és gazdasági felvirágzást remél. A Rózsakertben mondott beszédében fontos célként említette, hogy a viszonosság elvén alapuló vámokkal vissza akarja szerezni hazája gazdasági szuverenitását. Emellett eltökélt szándéka a rekorddeficittel terhelt amerikai külkereskedelmi mérleg egyensúlyának helyreállítása, a hazai termelés és (feldolgozó)ipar fellendítése, a munkahelyek védelme, illetve újak létesítése, s minél több tőke, gyártókapacitás bevonzása.
Szóvá tette, hogy az Egyesült Államokat évtizedekig kihasználták baráti és rivális országok, miközben amerikai gyárak zártak be, munkahelyek tízezrei szűntek meg, a külkereskedelmi mérlegben felhalmozódott deficit pedig rekordokat döntött. Kiemelte, hogy országok sokasága „brutális kereskedelmi korlátokat” alkalmaz az amerikai termékek ellen, miközben az USA szinte semmit sem számolt fel cserébe. „Mostantól ez megváltozik” – üzente, egyúttal emlékeztetett arra a régi tervére, amelynek segítségével ki akarja egyenlíteni a hazai vámtarifákat azokkal az országokéval, amelyek amerikai árukat vásárolnak és terhelnek meg magas vámokkal, illetve más jellegű költségekkel.
Az érintetteket azzal nyugtatgatta, hogy minden országra jóval alacsonyabb vámot vetett ki, mint amennyit ők alkalmaznak az amerikai áruk esetében. Vigaszként elmondta, hogy az Egyesült Államokba települő és ott gyártó vállalatoknak, nem kell vámot fizetniük. Azoknak pedig, akik mégsem hajlandóak erre, de kisebb vámokat akarnak, azt tanácsolta, csökkentsék az amerikai importtermékek behozatalának költségeit.
„NINCS JELENTŐSÉGE”
A legfontosabb külkereskedelmi partnerek közé tartozó Kanadát és Mexikót ebben a körben nem büntette. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője ezt azzal indokolta, hogy a két szomszédos országra a közelmúltban már 25 százalékos vámokat vetettek ki.
Trump néhány másik állammal is kivételt tett. Például Oroszországgal, Fehéroroszországgal és Észak-Koreával. (Oroszországgal azért kivételezett, mert – mint Leavitt fogalmazott – az amerikai szankciók miatt „nincs jelentősége” a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.)
Több tucat országot és az EU-t azonban jócskán megsarcolta. Az indoklás szerint ezek a – többségre vonatkozó 10 százalékos alapvámoknál – jóval magasabb tarifák azokat érintik, akik túlzottan megadóztatják az amerikai importot.
A fő rivális Kína importtermékeit összességében már 54 százalékos büntetővám sújtja. Feloldása híján Peking ellenintézkedéseket hoz. A felvételen rakománnyal teli konténerszállítók Baltimore (Maryland) kikötőjében (Fotó: Beta)
KÍNA NAGYON RÁFIZET
Legrosszabbul talán Kína járt, amelyre ezúttal 34 százalék vámot szabott ki, ám az utóbbi egy hónapban már rásózott 20 százalékot, így a fő riválisának tartott ország importtermékeit összességében már 54 százalékos büntetővám sújtja. Az indok: mert „rendkívüli hasznot húz” az Egyesült Államokból.
Az EU 20 százalékos kölcsönös vámmal számolhat. Trump az EU-t „kemény tárgyalópartnernek” nevezte, amelyről korábban azt állította, hogy évtizedek óta a legcsalárdabb módon használja ki az Egyesült Államokat.
A Fehér Házban közölte azt is, hogy már április 3-ától 25 százalékos vám megfizetése esetén lehet csak külföldi gyártmányú autót és teherautót az USA-ba exportálni. A járműalkatrészek behozatalára vonatkozó (szintén 25 százalékos) vámok pedig május 3-án indulnak. A járművekre kirótt egységes pótvámot válasznak szánja a kereskedelmi partnerek „igazságtalan gyakorlatára”.
RECESSZIÓ JÖHET
Bár Trump vonatkozó rendeletei kivételeket is tartalmaznak (a stratégiailag fontos energiahordozók és ipari nyersanyagok kedvezményes, vagy vámmentes elbánásban részesülnek), legutóbbi intézkedései kedvezőtlenül és kellemetlenül érinthetik a kiszemelt országokat. Sőt alapjaiban változtathatják meg a világgazdaságot és a globális kereskedelmet, illetve szabályait. Jelentősen átalakíthatják az országok exporttevékenységét is és lefékezhetik, a globális kereskedelmet.
Külföldi elemzők többsége egyetért abban, hogy Trump eddigi legdurvább és legátfogóbb vámpolitikai intézkedéséről van szó. Sokkal keményebbről, mint amilyenre a többség számított. Trump kölcsönös vámjai emellett drágulásokat okozhatnak az USA-ban és másutt is, visszavethetik a gazdaságok növekedését, recesszióba taszíthatják országok sokaságát, és akár a világgazdaságot is.
ELLENLÉPÉSEK KÖVETKEZNEK
Hamarosan ellenintézkedések következhetnek, nemzetközi ellenlépések, s valószínűleg egyezkedések a fenyegető általános válság elkerülése végett. Az EU már ellenintézkedéseket helyezett kilátásba (április 14-étől). Példáját több ország követné.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyebek mellett arra figyelmeztetett, hogy Trump intézkedése inflációt szabadít a világra. Közölte: az EU-nak kidolgozott ellenterve van, de inkább tárgyalással oldaná meg a problémát.
Peking arra sürgeti az Egyesült Államokat, hogy mielőbb vonja vissza az egyoldalú vámintézkedéseket, különben ellenintézkedésekre számíthat. Az ország tegnap jelezte: a kereskedelmi háborúnak nincs nyertese, és a protekcionizmus nem vezet sehová.
Nyitókép: Donald Trump, midőn a Fehér Ház előtt bejelentette – a kereskedelmi értelemben vett – (vám)világháborút (Fotó: AP via Beta)
