Egy étterembe ellátogatva bármilyen egyszerű ételt is fogyasztunk, a született szakács munkáját azonnal fel tudjuk ismerni. Akár bécsi szeletet eszünk krumplipürével, akár bablevest, vagy bármilyen külföldi ételkülönlegességet próbálunk ki, a jó séf keze alatt minden falat hibátlannak fog tűnni számunkra. Bizonyára sokan hallottak a magyarországi Év fagyija és az Ország Tortája versenyekről. Ezekhez hasonlóan 2018 óta a Magyarország étele szakácsversenyt is megrendezik. Ennek célja a magyar gasztronómia népszerűsítése. A trianoni békediktátum aláírásának százéves évfordulója és a Nemzeti Összetartozás Évének jegyében az volt az egyik kritérium, hogy az ételen meg kellett jelenniük a magyar trikolór színeinek. A kétfordulós verseny döntőjét eredetileg március végén rendezték volna meg, ám a koronavírus-járvány közbeszólt.
Korábban beszámoltunk róla, hogy Paskó Csaba kelebiai plébános és Bódity Krisztián képviselte Vajdaságot a Szabadkai bújtatott halpaprikás elnevezésű ételével. Ezzel a különlegességgel a harmadik helyezést sikerült megszerezniük. És hogy mi is az a bújtatott halpaprikás? Egy filézett szürkeharcsából és pontyból készült, csiperkegombás halpaprikás, amelyhez kapros, rögtúrós, vajaljás puliszkaroládot is tálaltak, valamint kajmakos, tejfölös öntettel is ízesítették. Paskó Csabával a megmérettetésen szerzett tapasztalatairól beszélgettünk.
– Két évvel ezelőtt egy nagyon magas díjjal térhettem haza Luxemburgból. Azóta számon tartanak engem a magyarországi szakmai körökben. Tavaly, Szent Istvánkor a szakma felterjesztésére megkaptam a Magyar Arany Érdemkeresztet. Számítottak rám ennek a versenynek a megszervezésénél is. A Magyarország étele versenyen eddig a magyarországi séfeket szólították meg, főleg a fiatal és ambiciózus szakácsokat, akik a rántott húson és a marhapörköltön kívül a trendi, kifinomultabb gasztronómia felé is szeretnének nyitni. Ők azok, akik úgy gondolják, hogy a magyar gasztronómia az nem rekedt meg a pirospaprika, a marhapörkölt és a töltött káposzta szintjén. Akik úgy látják, hogy a francia vagy az olasz gasztronómia is állandóan újat tud mutatni, és ebben a magyar gasztronómiának is fel kell vennie a versenyt. Egy évvel ezelőtt megkeresett az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke azzal a céllal, hogy 2020-ban, a Trianoni békediktátum megkötésének századik évfordulója alkalmából, a Nemzeti Összetartozás Évében szeretnék a Magyarország étele versenyt a Kárpát-medencére kiterjeszteni, valamint a világ minden olyan pontjára, ahol élnek magyarok. Minden évben van kiemelt vendég a rendezvényen. Az idén Vajdaság volt az, ezért felvettük a kapcsolatot Juhász Bálinttal, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjével és Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, valamint a Magyar Nemzeti Tanáccsal is. Az elsődleges célunk az volt, hogy azok a vajdasági kisvállalkozók, akik bármilyen tevékenységet végeznek a gasztronómia területén, ott legyenek a versenyen. Emellett a vajdasági kulturális értékeket, például a doroszlói viseletet is bemutattuk volna. A Magyarország étele szakácsversenyen a vajdaságiak eredetileg Felcsúton, a Puskás Ferenc Sportközpontban mutatkoztak volna be – tudtuk meg Paskó Csabától.
A koronavírus-járvány miatt a rendezvényt október 10-ére halasztották el. A körülmények nem tették lehetővé, hogy megtartsák az esemény kísérőprogramjait, így csak a szakácsversenyt rendezték meg. Vajdaságot Pásztor István, a VMSZ elnöke képviselte. A kelebiai plébános azt is elmesélte, hogy egy korábbi ételével, a szabadkai bújtatott halpaprikással nevezett be a versenyre.
– Ez egy halprádba csomagolt halpaprikás, amely a fine dining előszobájába tartozó, késsel és villával könnyen elfogyasztható, elegáns, ám mégis a tradicionális magyar ízeket önmagában megtartó, újragondolt étel. Az első fordulóban beküldött recepteket látva a zsűri nem tudta, hogy kiket pontoz. Az általuk összeadott pontszámok alapján dőlt el, hogy ki az a tizenkét szakács, aki továbbjut a döntőbe, ahol élőben is elkészítheti az ételt. Sajnos március 28-án elmaradt a verseny, és egész évben bizonytalan volt a megszervezése. Végül október 10-én sikerült megrendezni. Egy nagyon profin megszervezett versenyről van szó, ahol szigorú előírásoknak kellett megfelelni. Az étel elkészítéséhez két és fél óra állt a rendelkezésünkre, és további tizenöt percet kaptunk a tálalásra, amelyet egy külön tálalóhelyiségben kellett elvégeznünk. Ezután még maradt idő a takarításra is. Három zsűri értékelte a munkánkat. Az egyik héttagú, szakmai zsűri csak a tányért értékelte. Emellett egy konyhai zsűri és egy VIP zsűri is pontozta a munkánkat. Előbbi a konyhai körülmények között nyújtott teljesítményünket. A VIP zsűriben a többi között Farkas Bertalan és Fenyő Miklós is helyet kapott. Ők a finger foodot értékelték. Az össz pontszám alapján született meg az eredmény – mondta el a kelebiai plébános. Arról is beszálmolt, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara munkatársa meghívta egy séfmesterképzésre.
– A budapesti ipari kamara egyik jeles képviselője, Wagner Péter hívott meg erre a képzése. Tetszett neki a versenyen bemutatott munkám. Arról beszélgettünk, hogy a magyarországi séfszakma nagyjai eljönnének Vajdaságba, hogy részt vegyenek az itteni fiatalok felzárkóztatásában. Képzéseket és műhelymunkákat szeretnének nyújtani a szakácsoknak és a szakácsnövendékeknek – emelte ki Paskó Csaba.
A szabadkai Caritas pékséggel kapcsolatban is kérdeztük Paskó atyát. Korábban beszámoltunk róla, hogy a helyi Caritas pékséget fog nyitni az egykori Zvezda mozi helyén. A projektum a felső-ausztriai Caritas és az Osztrák Fejlesztési Ügynökség támogatásával valósul meg, és értéke 186 ezer euró.
– Már szinte minden megvan. A legnagyobb gondunk az, hogy zárva vannak a határok. Egy-egy külföldre való kiutazás több száz euróba kerül, mert el kell végezni a Covid-teszteket. Ugyanez a gond az osztrák felet is megbénítja. A helyiség kialakítása jól halad. A kőművesmunkák nagy részét elvégezték. El kellene hozni a kemencét. Ahhoz, hogy ezt bevigyék az üzlethelyiségbe, meg kell bontani az egyik bejárati ajtót, és előtte nincs értelme a belső tér festésének és csempézésének. A pékjeink kéthetes képzésen jártak Ausztriában, Helmut Gragger pékségében. Nem volt könnyű dolgunk, hiszen állandó akadályokba ütköztünk a ki- és beutazásnál. Az adminisztráció, az engedélyek kiadása is lassabban megy. Csehországból érkezik majd a kemence. Várjuk a felszereléseket, a gépeket. Minden attól függ, hogy miként alakul a koronavírus-járvány. Az eredeti tervek szerint adventre nyitott volna ki a pékség. Ez egy nagy nemzetközi összefogás, egy határokon átívelő jótékonysági program. Most nem az anyagi gondok, nem a humán erőforrás hiánya, nem az oktatás, hanem a koronavírus-járványból fakadó határproblémák nehezítik meg a dolgokat. Nagyon szeretném, ha a fahéjas, mézeskalácsos ádventi hangulatot meg tudnánk teremteni a pékségben. Amennyiben nem, akkor marad a koratavaszi, tavaszi nyitás. Amint enyhül a járványhelyzet, folytatjuk az előkészületeket – mondta Paskó Csaba.
