Egyre igényesebb az orosz piac

Az észak-bácskai homokos talaj köztudomásúan gyümölcsök termesztésére kiválóan alkalmas. A területen nagy mennyiségű almát termesztenek, és augusztus végéről lévén szó elmondhatjuk, hogy megkezdődött az almaszüret, és lassan az is körvonalazódik, hogy milyen termés lesz ezen gyümölcsből, ugyanakkor az őszibarack betakarítása is igen aktuális. A termelőknek az év során több kihívással kellett szembenézniük, kezdve a kora tavaszi, sőt áprilisi és májusi fagyoktól, a jégverésen, a nyárközépi kánikulán és szárazságon át a kórokozók és kártevők elleni védekezésig.

A minap ellátogattunk a bácsszőlősi Prima Földműves Szövetkezet hűtőházába, ahol már javában zajlik az alma beszállítása, és ahonnan naponta több tehergépjárművel szállítják a termést elsősorban Oroszországba, hisz az orosz piac vásárolja fel az ide beszállított gyümölcs kilencven százalékát. Erről és az idei terméseredményekről beszélgettünk Fogas Vilmossal, a Prima igazgatójával, aki maga is almatermesztéssel foglalkozik.

– A nyári gyümölcsök tekintetében inkább csak gyűjtőközpontként működünk, begyűjtjük a terményeket, lehűtjük, és azután továbbadjuk. A szezon a meggyel kezdődött. Ezen a részen viszonylag kevés meggyet termesztenek, de el lehet mondani, hogy jó meggytermés volt az idén. A fagy ellenére a sárgabarack jól termett, a téli fagy nem ártott neki, a tavaszi elkerülte, mert akkor már nagyobbak voltak a gyümölcsök – hallhattuk Fogastól, akitől ezt követően az almáról és az őszibarackról tudtunk meg többet.

Ami az őszibarackot illeti, megtudtuk, hogy mivel viszonylag nehéz megtermelni, a 10–15 évvel ezelőttihez képest kevesebben termesztik. Korábban úgy telepítették az őszibarackosokat, hogy mindig legyen friss gyümölcsük a piacra, tehát egy parcellán több fajtát is termesztettek, amelyek különböző időpontokban érnek. Mára ez megváltozott, mivel a termelők nem tudnak megélni a piacból, hisz jobbára csak egy-két fajta gyümölcsöt termesztenek, és csak ezzel jelenhetnek meg, és nem tudják felvenni a versenyt azokkal a viszonteladókkal, akik mindenből beszerzik a kellő mennyiséget. Az orosz piac felé való nyitás szemléletváltást is hozott, mivel ez azt követeli meg, hogy egy-egy fajtából nagyobb mennyiség legyen. Ez az őszibarackra és a nektarinra egyaránt vonatkozik. Jelenleg kevesebben termesztenek őszibarackot, de azok egy fajtából nagyobb mennyiséget tudnak eladni. Az idei termés mennyiségre és minőségre is kiváló volt. Nem ártott neki a nagy szárazság sem, hisz ezekben a gyümölcsösökben szinte mindenhol öntöznek. Öntözés nélkül intenzív gyümölcstermesztéssel ma már nem lehet foglalkozni. A kánikula is csak ott okozott gondot, ahol nem tudtak öntözni, vagy ahol nem öntöztek eleget – az ilyen helyeken a gyümölcs idő előtt lehullott.

Körülbelül három hete megkezdődött az alma felvásárlása is. Talán mondanunk sem kell, hogy ezt úgyszintén elsősorban az orosz piacon értékesítik. Az almaszüret a Gálával, a Mutsuval indult el, de lassan egyre több fajtával találkozhatunk a hűtőházban is. Van bent némi Golden is, és lassan színesednek a piros fajták is, a Piros Delicious, az Idared, a Jonagold, úgyhogy folyamatosan érkeznek a gyümölcsök. Fogas Vilmos elmondása szerint egy hét múlva elkezdődik a betárolás is, ami azt jelenti, hogy a szabályozott légterű hűtőházban elraktározott almát hosszabb ideig tárolják, és csak februártól értékesítik. Ami az időjárási körülmények hatását illeti, elmondhatjuk, hogy a nagy melegek előrébb hozták az érési időt. Emellett a fagy hatása is meglátszik az almánál, ugyanis több helyen rosszul kötött meg a gyümölcs. A környékben egyes fagyzugosabb helyeken kétméteres magasságig szinte nincs is termés vagy csak nagyon kevés. A jégkár elhanyagolható, a királyhalmi rész egy jégverést kapott, Noszán kétszer hullott jég, de szerencsére apró szemű. A héten elkezdődött az ipari alma felvásárlása is. Ezt is külföldre értékesítik, például Magyarországra. Ebből a nagyobb feldolgozók először kását vagy pulpot készítenek, és így adják tovább. Míg a kisebb cégek rögtön lekvárt, vagy üdítőt készítenek a gyümölcsökből. A Primán keresztül egy-egy szezon alatt a szürettől az év végéig körülbelül 2000–2500 tonna almát értékesítenek, míg tavasszal további 1500 tonnát.

– Jómagam szintén almát termesztek. A standard fajtákat. A termésmennyiség kisebb, mint egy-egy jó évjárat esetében, amikor is 45–50 tonna gyümölcsöt takarítunk be hektáronként. Most jó, ha 30 tonna lesz. Persze ez sok mindentől függ, már a fajták között is eltérés mutatkozik, hisz például az Idaredet jobban károsította a fagy – nyilatkozta Fogas Vilmos.

Mint említettük, a Prima hűtőházából 2005-ös felépítése óta elsősorban az orosz piacra szállítják a gyümölcsöt. A minap oroszországi fitoszanitáris felügyelők jártak a hűtőházban, akik a gyümölcsök minőségét ellenőrizték. A termelők elmondása szerint az orosz piac az utóbbi időben nagyon igényes lett. A minőségi követelmények igen szigorúak, csak a hibátlan gyümölcsöt veszik át. Az olyan almákat, amiket már megütött a jég, vagy amelyiken valamilyen sérülés látható, azt az oroszok már nem vásárolják fel. A beérkezett gyümölcsöket a hűtőházban válogatják, és jóformán csak az marad a szerbiai piacon, amire az orosz piac nem tart igényt.Az utóbbi időben arról is hallhattunk, hogy a szezonmunkások tekintetében munkaerőhiány lépett fel, ami a gyümölcstermesztőket is érzékenyen érinti:

– Egyre nehezebben találunk munkásokat, a kivándorlás megtette a hatását. Több településről szedjük össze az embereket, Horgosról, Adorjánról, Csantavérről. Az az igazság, hogy azok a munkások is megfogyatkoztak, akik évtizedeken keresztül almát szedtek, és akik nem almatermő vidékről érkeztek, vagy nem szedtek még almát, azok nem tudják, hogy ezzel csínján kell bánni, nem olyan, mint egy cső kukorica. Ezeket az új munkásokat most kell betanítani. Nem tudom, mit csinálnánk, ha rekordtermés lenne. Hallhattunk arról, hogy az idénymunkásokat is be kell majd jelenteni. Az állam részéről többször volt már erre irányuló próbálkozás. A mezőgazdaságban szezonmunka van, így ez több szempontból is problémás, az államapparátusnak kell megoldást találnia. A mindenféle járulékok biztosan megdrágítanák a termelést, és ez senkinek sem érdeke.

A palicsi Gajdács Károly 10 hektáron foglalkozik gyümölcstermesztéssel. A legnagyobb területen ő is almát termeszt, az őszibarack 10, míg a körte a teljes termőterület 15 százalékát foglalja el.

– Elsősorban almatermesztéssel foglalkozunk, mivel ez bírja leginkább a mi körülményeinket. Az idén nem igazán dicsekedhetünk kiemelkedő terméseredményekkel, mivel a környékünkön két kilométeres körzetben nagy a fagykár. Valójában nem is tudjuk, hogy mikor, de még az áprilisi havazás előtt fázhattak meg a fák. Ha a virágot fogja meg a fagy, akkor az lehullik, de a mi esetünkben már bogyónagyságú gyümölcsök voltak. Azt láttuk, hogy szépek a levelek, a gyümölcs is csokorban áll, szinte minden virág megkötött, de arra lettünk figyelmesek, hogy a kis termések sehogy sem akarnak fejlődni. Amikor közelebbről megnéztük, akkor vettük észre, hogy mindegyik közepe fekete, és később le is potyogtak. Ha bátor akarok lenni, akkor azt mondom, hogy 20 százalékos termés lesz az idén, így megismétlődött a 2012-es év, azzal, hogy akkor a virágzásban fagyott el az alma. A Granny Smith vagyis a zöldalma bírta a legjobban a hideget, habár az virágzik a legkésőbb, és elméletileg annak kellene a legérzékenyebbnek lennie. Az Arany Deliciousnak a hegyén maradt valamennyi, és a Mutsu is és a Jonagold is nagyon megsínylette az időt. A szüretet még nem kezdtük el. Úgy hallottam, hogy a Mutsut az orosz piacon már el lehet adni. Ezért egy kis csapattal hétfőn leszedjük, ami megmaradt, hisz lassan túlérett lesz, és akkor már nem áll el. Ami nem tetszik az oroszoknak, azt eladjuk léalmának. Az orosz piacon csak viszonteladókon keresztül lehet megmaradni, ők mondják meg az árat is, és a minőségi követelményeket. Tavasszal még arról volt szó, hogy kicsit spórolunk a permetezésen, mivel nem sok gyümölcs van, de azután ez nem jött be, mivel a nagy forróságban megjelentek a takácsatkák, és jó mélyen bele kellett nyúlnunk a zsebünkbe, hogy féken tudjuk tartani őket. Ilyenkor szoktuk azt mondani, hogy kétszer kell metszeni, locsolni, megmunkálni a talajt, de csak egyszer szüretelünk két év alatt. Ezt a dupla kiadást nem viseli el a költségvetésünk, úgyhogy több mint valószínű, hogy jövőre banki kölcsönt kell felvennünk – fogalmazott Gajdács. A termelőtől emellett megtudtuk, hogy az alacsony termésmennyiség ellenére az öntözésen sem tudtak spórolni, hisz a nagy szárazságban kénytelenek voltak locsolni a növényeket. Emellett a kánikula miatt minőségromlásról is beszélhetünk, hisz azokat a gyümölcsöket, amelyeket megégetett a nap, már csak léalmának tudják értékesíteni. Gajdács elmondta, hogy normális esetben körülbelül 30 vagon almát szüretelnek le évente, és sok visszatérő munkásuk van, köztük nyugdíjasok és diákok, azonban az idén nem nagy szükség lesz a munkájukra. Palics környékén nem sok almatermesztő van, és így nincs gondjuk a munkásokkal, és Gajdács Károly elmondása szerint az idén sem lenne, ha lenne mit szedni.

Az őszibarack szüretelése jelenleg is folyamatban van, és a végéhez közeledik. Most a Morsiani nektarint szüretelik, amiből összesen két tonna termésre számítanak. Gajdács szerint ez olyan kis mennyiség, hogy nem érdemes külföldre szállítani, ezért ezt a hazai piacokon értékesítik viszonteladók révén.

– Ami a terméseredményeket illeti, elégedett vagyok, érdekesmód ezek nem fagytak le. Szép és egészséges gyümölcsök lettek, és mivel most már kevesebb van a piacon, az ára is magasabb – hallottuk a palicsi termelőtől.