A bácskossuthfalvi Kocsisék családi házuk kertjében és a szomszédságban található kertekben málnát termelnek. A két éve indult vállalkozásról érdeklődtünk, miközben a kertben az ízletes bogyókat, majd az árnyas teraszon a piros aranyból készült termékeket kóstolgattuk.
A Kocsis házaspár, Mónika és Lajos (kép: Herceg Elizabetta)
• Hogyan, mikor, miért kezdtek el málnával foglalkozni, mekkora területen gazdálkodnak, hogyan sikerül értékesíteni a termést?
– A kiskertben már régóta van málnánk, és kicsit mindig több termett, mint amit a család el tudott fogyasztani. Mivel többen érdeklődtek a gyümölcs és a szörp iránt, úgy éreztük, hogy ezzel lehetne valamit kezdeni, a másik ok pedig, hogy belevágtunk, az, hogy a feleségemnek valamilyen munkát kerestünk, amivel itthon maradhat, hogy tudjon a gyerekekkel foglalkozni, és emellett hasznos is tud lenni. Így döntöttünk a málnatermesztés mellett. Adott volt a hely, a terület egy része saját, a többi bérelt, és 2015 őszén beültettük málnával, ami a következő évre már szép termést hozott, és mindaz, amit elképzeltünk, meg is valósult, a 15 ár területű ültetvény egy tonna málnát termett. Mivel a múlt évben extra jó ára volt, ezért a vártnál is nagyobb bevételt biztosított. De már ekkor úgy gondoltuk, hogy próbáljunk meg még mást is kezdeni a gyümölccsel, mivel a málna egy igen attraktív gyümölcs, szép is, ízletes is. A termés negyven százalékát feldogozzuk, termékeinkkel a fiatalabb korosztályt, a gyerekeket, valamint a hölgyeket céloztuk meg. Ezért döntöttünk úgy, hogy málnalikőrt készítünk a hölgyek számára, a gyerekeknek pedig málnadzsemet és málnaszirupot. Igen nagy az érdeklődés a termékek iránt a faluban, szélesebb körben is, és akik külföldön dolgoznak, azok biztosan meglátogatnak bennünket és visznek belőle. Nagyon nagy mennyiségben nem tudunk, nem is merünk készíteni belőlük, háztájéki termékként adjuk el. A VaTaBeT által szervezett összejövetelen sikerült bejegyeztetni mindhárom termékünket, ha majd valamikor megindul a folyamat, akkor hivatalosan is értékesíteni tudjuk – válaszolja a családfő, Kocsis Lajos, aki munkája mellett, második műszakban ismerkedik a málnatermesztéssel, foglalkozik az értékesítés nem egyszerű feladatával.
• Milyen munkát igényel a málnatermesztés, az idei évvel elégedettek-e?
- Egy málnaültetvényt az ember nem egy-két évre tervez, mi 15 évre tervezünk, ebben a 15 évben nyilván némelyik rossz, némelyik jó lesz. Rengeteg munkát igényel az ültetvény, de nem is így mondanám, hanem hogy állandóan benne kell lenni, ki kell ültetni, nem szabad, hogy a tőke körül gyomos legyen, csöpögtető rendszeren keresztül öntözni, tápozni kell. A legnagyobb munkát a szedés igényli, mi kézi szedést alkalmazunk, többnyire asszonyok szedik a málnát. Az elsőéves málna július elején – közepén kezd érni, és mindaddig, míg el nem fagy, van rajta termés, november 20-ig szedtük tavaly. A második éves málna is júliusban kezd érni, viszont szeptember végéig van termés, utána már, bár szép a termés, de nincs rajta nagy mennyiségben.
• A szélsőségesen meleg időjárás nemcsak a szántóföldi növényekben tett károkat, a gyümölcstermeléssel foglalkozók is jelentős terméskiesést tapasztaltak.
- Az idei nyár eléggé megviselte a málnát, ez a fajta – lengyel Polana és Polka típusú – 31–32 Celsius-fokig jól bírja a meleget, viszont a tartós meleg ezen fölül nagyon megviseli, és ez ebben az évben teljes mértékben kifejezésre jutott, mi 2,5 tonna málnára számítottunk, ehelyett nem érte el a hozam a 2 tonnát, amellett, hogy aktívan locsoltuk, tápoztuk. Ami tudott volna segíteni, az az árnyékolóháló, de amikor ennyire nagy a szárazság, és még éjszaka sem hűl le a levegő, nincs párásabb idő, akkor a mikroszórófejes locsolás jelent segítséget.
• Az idei felvásárlási ár nem kedvezett a málnatermelőknek.
A palicsi Szüreti Napokon nagy sikerrel mutatkoztak be
- Tapasztaltabb szerbiai málnásokkal is beszélgettem, akik több évtizede foglalkoznak málnával, és úgy mondták, hogy hét évig tart az emelkedő tendencia, tavaly 270 dináros árról indultunk, ez extra jó ár volt, 180 dinárral zártuk az évet. Ehhez képest az idén indultunk 100 dinárról, és 120-ig jutottunk, Vajdaságban. Szomorú, hogy míg a szerbiai málnások kaptak 160 dináros garantált árat, a vajdaságiakhoz az nem jut el. Vajdaságban nincs olyan hűtőház, amely felvásárolná a málnát, minden itt megtermelt málna – nem hivatalos becslések szerint 1000 hektár málna van Vajdaságban – lekerül a szerbiai hűtőházakba, ők fagyasztják és értékesítik. Azt mondják, hogy a mi málnánk nem lehet első osztályú, ezért is olcsóbb, elsősorban feldolgozásra kerül, mint málnakását szállítják külföldre, tehát nem mint guruló, asztali málna értékesül, mint a szerbiai, amely talán szebb, nagyobb. A mi málnánk íze vetekszik a szerbiaival, de kinézetre talán nincs olyan szép. Elfogadnám tehát, hogy alacsonyabb az ára, de, hogy ekkora a különbség, az irreális. Lesznek olyan málnatermesztők, akik hiánnyal zárják az évet, az biztos. Én növelni fogom a területet, mert hosszú távon gondolkodom. Igény van rá, és ha teljes mértékben fel tudnánk dolgozni, akkor biztosan nagyobb lenne a haszon rajta. Önerőből nem megy könnyen, ez a terület, amelyen mi gazdálkodunk, kicsi ahhoz – habár be van jegyezve mint málnatermesztő gazdaság –, hogy állami támogatásra pályázzunk.
Nyáron a nagymamák és fiuk, Ádám is besegít a málnaszedésbe
A munkában a család apraja-nagyja részt vesz, nyaranta a középiskolás nagyfiuk, Ádám is besegít a szedésbe, és a címkéket ő tervezte az üvegekre, a fotózás a hobbija, a termékek reklámozásába is besegít. Kocsisék a málnatermés negyven százalékát maguk dolgozzák fel és értékesítik, így nem lesz veszteséges ez az év sem. A málnából dzsemet, szirupot és likőrt készítenek, melyek a helyi termék védjegyet is megkapták.
Természetesen szemezgettünk a málnából, megkóstoltuk a szörpöt, és koccintottunk a likőrrel, közben Kocsis Mónika, a gazdaasszony vette át a szót:
– Főként azért találtuk ki ezt a munkát, hogy az alsós lányunkkal, Jázminnal itthon tudjak lenni. A nagymamák sokat segítenek a kerti munkákban, a feldolgozás elsősorban az én dolgom. Most, hogy már második éve készítjük ezeket a termékeket, mind jobban megismerik és egyre jobban keresik őket. Hívnak bennünket kiállításokra, népszerűek a termékeink, és a leszedett málna is. Topolyán az Expón, Palicson a Szüreti Napokon is bemutattuk termékeinket, és elismerésekkel, díjakkal is dicsekedhetünk. A családi recept alapján készülő málnaszirupból 4-5 liter üdítő készíthető, néhány mentalevél hozzáadása után különlegesen finom, kimondottan frissítő. A málnadzsem passzírozott málnából készül pektin hozzáadásával, teljesen magmentes. A málnalikőrt főként a hölgyek kedvelik édeskés, pikáns íze és krémes állaga miatt. Mosolygós likőrnek is nevezik többen.
