A zentai városháza előcsarnokában tegnap alkalmi megemlékezést tartottak a nemzeti gyásznapon: a jelenlévők Batthyány Lajosnak, az első felelős magyar kormány miniszterelnökének az emléktáblájánál rótták le kegyeletüket.
Juhász Attila tartományi művelődési és tájékoztatási segédtitkár a honvédseregnek az aradi várban kivégzett 13 tábornoka mellett beszédében emlékeztetett a Batthyány-kormány tagjaira is, kiemelve, hogy különbözőségük ellenére összetartotta őket hazaszeretetük, a nemzetükkel szemben érzett felelősségük és az alkotmányos fejlődés iránti elkötelezettségük. Gróf Batthyány Lajos pedig példát mutatott szakértelemből, következetességből és kitartásból – ecsetelte. Megjegyezte, hogy Zenta egykori polgármestereként, mintegy hét évvel ezelőtt azért állíttatták fel a miniszterelnök emléktábláját, hogy erre felhívja a község lakosainak a figyelmét: a fiatalokét, az értelmiségét és a politikával foglalkozókét.
A Mécsvirág együttes alkalomhoz illő zenés-verses összeállítását követően Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében dr. Menyhárt Attila konzul, az önkormányzat képviseletében pedig Borbély Ferenc alpolgármester és Širková Anikó, a községi képviselő-testület elnöke helyezte el a kegyelet virágait. A Magyar Összefogás nevében Hajnal Jenő és Náray Éva, a VMSZ községi szervezete nevében pedig Varga Viktor és Rácz Szabó Márta helyezett koszorút az emléktáblára.
Az adai temetőben az 1849-es feszületnél tartottak tegnap tisztelgő megemlékezést és koszorúzási ünnepséget Ada község önkormányzatának, a Szarvas Gábor Könyvtárnak és a Rákóczi Szövetség helyi szervezetének rendezésében. A megemlékezésen Nagybali Tamara, a könyvtár dolgozója felolvasta a Rákóczi Szövetség helyi vezetőjének, Rákos Juditnak a történelmi gondolatait az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról, annak következményeiről és a megtorlásokról. Ezután dr. Menyhárt Attila konzul a szabadkai magyar főkonzulátus képviseletében mondott ünnepi beszédet, amelyben az aradi vértanúkra, a szabadságharc kivégzett vagy meghurcolt tisztjeire emlékezett. Elmondta, hogy egyes történészek szerint, amíg magyar él a földön, addig emlékezni fognak az aradi vértanúkra október 6-án, amelyet a magyar kormány 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánított.
Az ünnepi beszéd után az 1849-ben Zentán kivégzett adai magyarok tiszteletére emelt feszületnél a főkonzulátus nevében dr. Menyhárt Attila koszorúzott, az adai önkormányzat képviseletében Bilicki Zoltán polgármester, Urbán Mónika polgármester-helyettes és Tóbiás József tartományi képviselő, valamint a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége részéről Kalmár Gábor, az adai pártszervezet elnöke, községi képviselő helyezte el a kegyelet virágait.
A megemlékezés végén Nagybali Tamara részletet olvasott fel Faludy György Október 6. című verséből.
Tegnap délután az aradi vértanúkra emlékeztek a magyarkanizsai temetőben. A magyarkanizsai önkormányzat által szervezett megemlékezésen jelen volt André Gábor, Magyarország szabadkai konzulja, Hajnal Jenő és Náray Éva, a Magyar Összefogás lista képviselői. A Cifraszűr vegyes kórus közreműködésével elénekelték a Himnuszt, majd Pósa Károly néhány alkalomhoz illő gondolatot intézett a résztvevőkhöz. A diákok szavalatai után az önkormányzat, a politikai pártok, intézmények, szervezetek, helyi közösségek képviselői elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.
– Világos és Arad után azt gondolták, hogy a magyar nemzet ekkora összeroppanásból képtelen felállni. Arad erre kell, hogy emlékeztessen bennünket, hogy egy közösség nemzettudattal, anyanyelvéhez való ragaszkodásával elpusztíthatatlan, s ahogy a reformkor után egy virágzó időszak következett, úgy ma is van remény – osztotta meg gondolatait a megemlékezés alkalmával Hajnal Jenő.
