Elhagyatott, rendezetlen kert, málló vakolat, nyikorgó padló, betört ablakok, összefirkált falak, szétdobált papírok és szemét. Ma már ez a látvány fogadja a kíváncsi látogatót az egykor patinás állapotú grófi kastélyban. Ám romjaiban is ez Regőce egyik nevezetessége, hiszen hány település mondhatja el, hogy központjában egy kastély áll.
![Fotó: Molnár Edvárd Fotó: Molnár Edvárd](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/136814/image-thumb__136814__msz-article-nocrop-own/cms-image-000052835.jpg)
A valamikor szebb napokat látott és jobb sorsa érdemes, ma már szinte romokban álló Kovách-kastély ugyanis a falu központjában áll, mert a falu e köré a birtok köré szerveződött. A regőcei birtokot gróf horty és rigyiczai Kovách Imre 1801-ben vásárolta. A kastélyt egy Bischof nevezetű bajai mesterrel építtette 1806-ban a Kígyós-ér mellett, a falu dombján. A kastélyban 3 terem és 16 szoba volt, az épületet pedig egy angolpark vette körül, melyet Franjo Hiter cseh kertész tervezett. A földbirtokos egy fényűző nemesi kúriát szándékozott létrehozni, azzal a céllal, hogy otthonában fogadhassa az ország magas rangú politikusait és a korabeli művészvilág elismert személyiségeit. Annak idején a kastélyban jártak mások mellett Klobusiczky Péter kalocsai érsek, a radványi grófok és Kossuth Lajos is.
![Fotó: Molnár Edvárd Fotó: Molnár Edvárd](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/136815/image-thumb__136815__msz-article-nocrop-own/cms-image-000052837.jpg)
Az egyemeletes, barokk stílusban épült kastély ma már nem látogatható – legalábbis hivatalosan nem, de saját felelősségre be lehet merészkedni. Kívülről is egyértelműen látszik, hogy felújításra szorulna, de a benti látvány ezt még jobban bizonyítja. Már csak azért is, mert a kastély két éve ki is gyulladt – a faluban azt beszélik, hogy talán ott tanyázó fiatalok gondatlanságából adódóan –, és így az épület egy része életveszélyessé vált. És mint a regőceiek mondják, most még meg lehetne menteni, hiszen a tető még erős, a falak még állnak, de néhány év múlva már nem biztos, hogy menthető lesz.
Ám ahhoz, hogy a felújítást valaki kezdeményezze, nem ártana tisztázni, hogy valójában kié is az épület. A hányattatott sorsú épület ugyanis az évek során szinte kézről kézre járt. Az utolsó örökös Lollok Alajos földbirtokos volt.
![Fotó: Molnár Edvárd Fotó: Molnár Edvárd](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/136816/image-thumb__136816__msz-article-nocrop-own/cms-image-000052838.jpg)
Érdekes úton jutott az örökséghez. Kovách Imre unokája Kovách József volt, Lollok az ő özvegyét tartotta el. Lollok azonban a vagyont 1920 körül elcserélte a mai magyarországi oldalon élő szerbekkel, akik a trianoni békeszerződés után átjöttek ide. Az itteni földeket tehát Alajos odaadta a magyarországi szerbeknek, és ő cserében megkapta az ő földjüket. Így a kastély tulajdonjogát végleg elveszítette a Kovách-család.
Az épület azután állt a helyi iskola tulajdonában is – a helyiek akkor az épületet öreg iskolának nevezték, itt tartottak például szakköröket, az alsó szinten iskolakonyha működött – majd az épület a helyi mezőgazdasági szövetkezethez került, és egy ideig irodának használták a termeket.
![Fotó: Molnár Edvárd Fotó: Molnár Edvárd](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/136817/image-thumb__136817__msz-article-nocrop-own/cms-image-000052839.jpg)
Ám a szövetkezet csődbe ment, s a csődeljárás során a kastély újabb tulajdonoshoz került. Az utolsó tulajdonos, akiről a falubeliek tudtak, a zombori Meteor Commerce vállalat volt, akkor ezen vállalat nevére telekkönyvezték, ám a helyzetet bonyolítja, hogy maga a földterület telekkönyvileg a szabadkai kataszteri községhez tartozik.
A felújított épület idegenforgalmi célt szolgálhatna, amennyiben újra biztonsággal látogatható lehetne, valamint a kastély termei kiállítási termekként használhatóak lehetnének a Regőce határában is húzódó löszfal kutatására irányuló határon átívelő IPA-projektum kutatási eredményeinek prezentálására is.
![Fotó: Molnár Edvárd Fotó: Molnár Edvárd](/Magyar%20Sz%C3%B3/Import/136818/image-thumb__136818__msz-article-nocrop-own/cms-image-000052836.jpg)
![Magyar ember Magyar Szót érdemel](/static/img/pecset.png)