Szabadkán, a Magyar Nemzeti Tanács székházában tárgyalt tegnap a szabadkai székhelyű nemzeti tanácsok képviselőivel Branko Ružić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter. A beszélgetés középpontjában az őszre esedékes nemzeti tanácsi választások álltak, de ismét kitértek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési tervezetére, illetve a nemzeti tanácsok koordinációjának utóbbival kapcsolatban megfogalmazott és a tervezet közvitája során bemutatott hétpontos javaslatára. A találkozón megerősítették, hogy az előttünk álló napok valamelyikén Ana Brnabić kormányfő részvételével a szóban forgó javaslat kapcsán ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a nemzeti tanácsok és a Branko Ružić vezette tárca vezetői.
Branko Ružić és Hajnal Jenő, az MNT elnöke nyilatkozik a sajtónak a szabadkai találkozót követően (Gergely Árpád felvétele)
A tervek szerint a nemzeti tanácsokról szóló törvény kiegészítési és módosítási javaslata, valamint két másik, a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek helyzetét és jogait szabályozó törvényjavaslat – a kisebbségi kerettörvény és a nyelvhasználati törvény javaslata – is a Szerbiai Képviselőház elé kerül június folyamán – nyilatkozta Branko Ružić a sajtónak, az MNT, a Bunyevác Nemzeti Tanács, a Horvát Nemzeti Tanács és a Német Nemzeti Tanács képviselőinek, valamint a Szerbiai Zsidó Hitközségek Közössége küldöttségének a részvételével megtartott zártkörű tárgyalást megelőzően. Szavai szerint a nemzeti tanácsok koordinációja építő jellegű javaslatokat fogalmazott meg a nemzeti tanácsi törvény módosításával kapcsolatban, ezeket a minisztérium figyelembe vette és beemelte a tervezetbe, ugyanakkor néhány kérdés továbbra is nyitva van, ezeket igyekeznek körvonalazni a találkozón, hogy a törvénytervezet mielőbb – vagy ma, vagy a jövő hét folyamán tartandó ülésén – a szerb kormány napirendjére kerüljön.
A tervezetben elsősorban a nemzeti tanácsoknak a kultúra és a tájékoztatás területén gyakorolt hatásköreit, jogosítványait kell pontosan lefektetni – emelte ki Ružić. Szerinte a módosított jogszabálynak hozzá kell járulnia a politikumnak a nemzeti tanácsokból való minél hatékonyabb kizárásához és a nemzeti tanácsok finanszírozásának átláthatóbbá tételéhez.
A nemzeti tanácsok a politikumtól való függetlenítésével kapcsolatban a miniszter rámutatott, hogy ez az Európa Tanács illetékes tanácsadó testületének volt a javaslata, az elvnek a megvalósítását lehetővé tevő majdani intézkedésekre vonatkozó újságírói kérdésre viszont nem válaszolt egyértelműen a tárcavezető, vagyis nem derült ki, hogy miként mentesítenék a nemzeti tanácsokat a politikától. Ružić a továbbiakban leszögezte, hogy bár Szerbia sokat ad a releváns nemzetközi szervek, intézmények véleményére és javaslataira, a döntéshozók a szerbiai jellegzetességeket, a mindennapokat meghatározó tényeket sem hagyhatják figyelmen kívül.
Erre a találkozóra az Ana Brnabićtyal esedékes jövő heti megbeszélések felvezetőjeként lehet tekinteni (Gergely Árpád felvétele)
– Tudjuk, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőinek egyéb törvények alapján joguk van a politikai szerveződésre. Nem tartom jó megoldásnak, ha valakinek szigorúan megtiltják, hogy például politikai érdekérvényesítéssel foglalkozzon, ezért igyekszünk megtalálni a két véglet közötti fenntartható kompromisszumot. Éppen ezért nagyok az elvárásaim az Ana Brnabić részvételével a következő napokban tartandó együttes üléstől, remélem, hogy sikerül minden nyitott kérdésre megtalálnunk a választ – fogalmazott Ružić.
A miniszter a folytatásban a néhány hónap múlva esedékes nemzeti tanácsi választásokról ejtett szót, arra ösztönözvén minden érintett polgárt, hogy éljen alkotmányos és törvényes jogaival, és ha még nem tette meg, iratkozzon fel a külön választói névjegyzékre, hiszen ez az alapfeltétele annak, hogy élhessen választói jogával. A minisztérium a választásokig elvégzi a szükséges felülvizsgálati, frissítési tevékenységet a külön választói névjegyzék tekintetében, a törvénymódosítás elfogadása után az illetékeseknek 20-30 napra lesz szükségük, hogy ezt megtegyék – hallhatták az egybegyűltek, ahogyan azt is, hogy a nemzeti tanácsi választásokat legkésőbb november első vasárnapján tarthatják meg.
Mgr. Hajnal Jenőnek, az MNT elnökének a szavai szerint az államigazgatási miniszter látogatása egyrészt elismerése a nemzeti tanácsok elmúlt időszakban végzett tevékenységének, másrészt a korábban kiépített szoros együttműködés bizonyítéka. Mint azt a sajtónak nyilatkozva hozzátette, a találkozó mindemellett az Ana Brnabićtyal esedékes jövő heti megbeszélések felvezetője is lehet. Ana Brnabić miniszterelnökkel és az államigazgatási minisztérium képviselőivel a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának utolsó változatában tett javaslatokat tárgyalják majd meg, egyebek mellett a koordináció hétpontos javaslatát.
Ružić miniszter látogatása azért is fontos, mert az MNT képviselői újfent lehetőséget kapnak arra, hogy a nemzeti törvény módosításával kapcsolatban előterjesszék a kizárólag a magyar közösség tekintetében fontos szempontokat – emelte ki Hajnal.
– Az MNT szempontjából fontos prioritások közül mindenekelőtt a kultúrával kapcsolatos kérdések és a szerzett jogok megőrzése emelendő ki. Az MNT és a vajdasági magyar közösség számára a tájékoztatás terén a jogok bővítése is rendkívül fontos, valamint a törvény munkaváltozatában előirányzott szankciók kiegyensúlyozottá tétele, hogy azok ne csak a nemzeti tanácsokat sújtsák, ha bármilyen törvénytelenségeket követnek el, hanem mindazokat az állami szerveket, amelyek a törvényből fakadó feladataikat nem hajtják végre – taglalta Hajnal.
