Egy hét telt el azóta, hogy Đuro Macut miniszterelnökkel az élén megalakult az új kormány. A társadalomban kialakult feszültségek azonban valahogy továbbra sem csendesednek, legalábbis Belgrádban nem. Attól a naptól kezdve, hogy napirendre került a kormány tagjainak megvitatása a köztársasági képviselőházban (másfél hete), az egyetemi hallgatók és az őket támogató polgárok blokkolják a közszolgálati televízió épületét a Takovo utcában és a Košutnjak városrészen. Kialakult azonban még egy tábor, mégpedig az elnöki palota előtti parkban felépített sátortábor, amit azok a hallgatók emeltek, akik tanulni szeretnének, és már átterjedt a parlament előtti térre és az itt elhaladó többsávos útra. Igaz, ez a sátortábor nem annyira lakott, mint a Takovo utcában lévő. Ott folyamatosan jönnek-mennek a fiatalok és az őket támogató polgárok is, folyamatos a zajkeltés.
A politikai szakértők szerint jelenleg nem adottak a feltételek, és a hangulat sem kedvez a választások kiírására. Mindenképpen kormányra volt szükség, miután Miloš Vučević lemondott, csak abban oszlottak meg a vélemények, hogy milyen kormány legyen az: átmeneti, technikai mandátumú, szakértői…
Hatalmi lett. Mégpedig több olyan névvel, akik eddig teljesen ismeretlenek voltak a közvélemény számára. A 31 fős kormányban azonban vannak eddig jól ismert nevek is, hiszen Siniša Mali maradt a pénzügyminiszter, Ivica Dačić a belügyminiszter, Adrijana Mesarović pedig továbbra is a gazdasági tárcát vezeti majd. Ők hárman alelnökként támogatják Macut munkáját, aki endokrinológusként itthon és külföldön is elismert szaktekintély, és akinek a neve a politikában először a népért és az államért mozgalom bejegyeztetése és megalapítása kapcsán merült fel.
Dubravka Đedović Handanović vezeti továbbra is a bányászati és energiaügyi minisztériumot, Bratislav Gašić a védelmi tárcát, Marko Đurić maradt a külügyminiszter, Zlatibor Lončar az egészségügyi miniszter, ahogy Zoran Gajić maradt a sportminisztérium élén, Nikola Selaković a kulturális tárca élén, a nagyberuházások minisztériumát továbbra is Darko Glišić vezeti, mint ahogyan Milan Krkobabić a vidékfejlesztési minisztériumot. Vagyis nagy újdonság a végrehajtó hatalom kulcsfontosságú minisztériumai élén nincs. Ebből is látszik, hogy az eddig megkezdett politikai útvonalon kíván tovább haladni az ország.
A kormány tagja maradt Nemanja Starović is, de ezúttal már az eurointegrációs minisztériumot vezeti majd, ami azért meglepő, mert az Európai Unió tagsága felé vezető stratégiai cél elérését elősegítő minisztériumot eddig olyan emberek vezették, akik a tárgyalásoknak valamilyen módon a részesei voltak. A munkaügyi, foglalkoztatási és a szociális védelmi minisztériumot Milica Đurđević Stamenkovski vette át tőle, míg az általa vezetett családvédelmi és demográfiai minisztérium vezetése Jelena Žarić Kovačevićé lett.
A tárca nélküli miniszterek között sincs új név, továbbra is Novica Tončev, Đorđe Milićević, Usame Zukorlić, Nenad Popović és Tatjana Macura maradt ezen a poszton.
Régi-új névnek számít Dragan Glamočić, hiszen 2013-ban, Ivica Dačić kormányában már volt miniszter, az agrártárcát vezette, most is a mezőgazdasági minisztérium élére javasolták. Ő volt eddig az államfő mezőgazdasággal megbízott tanácsadója. És Husein Memić is volt már miniszter. 2022-ben az idegenforgalmi és ifjúsági tárcát vezette. Most újra ennek a minisztériumnak az élére került. Snežana Paunović nem volt még ugyan miniszter, de évek óta a köztársasági képviselőházban képviselőként, legutóbb a parlament alelnökeként tevékenykedett. Ő vezeti az államigazgatási és önkormányzati minisztériumot.
Új névnek számít, szintén az új mozgalom kezdeményező bizottságának egyik tagja: dr. Bálint Béla hematológus, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) rendes tagja. A kormányfő expozéjából megtudhattuk, nagy feladat vár rá a tudományügyi, technológiai fejlesztési és innovációs minisztérium élén. Egyrészt az országvezetés az innovációra szeretné fektetni a gazdasági fejlődése irányvonalát, másrészt pedig Đuro Macut szerint a kialakult társadalmi helyzet megoldása érdekében a felsőoktatásnak át kell kerülnie ehhez a tárcához.
Dejan Vuk Stanković vezeti az oktatási minisztériumot. Ő volt az elmúlt napokban talán a legtöbbet bírált személy. Leginkább azért, mert politikai elemzőként a tüntetésekről rendkívül radikális véleményének adott hangot, amely olykor fenyegetésektől sem volt mentes. Az ellenzék bírósági eljárásokat is emlegetett. Mivel az oktatásban a legnehezebb a helyzet, sokan arra számítottak, hogy ennek a tárcának az élére olyan személy kerül majd, aki képes lesz megtalálni a közös hangot a blokádban levőkkel, legyenek azok hallgatók, professzorok, vagy tanügyi dolgozók. A kommunikáció egyelőre nehézkes.
Sara Pavkov számít a legfiatalabb miniszternek, hiszen csupán 33 éves. Korábban Irena Vujović különleges tanácsadójaként tevékenykedett, most átvette tőle a környezetvédelmi minisztérium vezetését. Jagoda Lazarević került a kül- és belkereskedelmi minisztérium élére, Nenad Vujić váltotta az igazságügyi minisztérium élén Maja Popovićot, továbbá Aleksandra Sofronijević vezeti ezentúl az építésügyi, közlekedési és infrastrukturális minisztériumot.
Demo Beriša, a Szerbiai Albán Matica elnöke vette át az emberi és kisebbségi jogi minisztériumot, Boris Bratina pedig a tájékoztatási és telekommunikációs tárca élére került.
Mivel nem teljesen új személyekből összetevődő kormány állt fel, az ellenzék megjegyezte, hogy csupán kormányátalakítás történt, és az összetételből azt is ki lehet olvasni, hogy az eddig megkezdett politikát és retorikát szeretné a hatalmi párt folytatni. A politikai szakértők nem jósolnak hosszú mandátumot ennek a kormánynak. Volt aki csak 20 napos mandátumot mondott, mások 100 napot adtak neki a bizonyításra. A hatalmi koalíció azonban azzal érvel, hogy ennek így kellett lennie, hogy az ország ne álljon le hónapokra, a gazdaság fejlődni tudjon, a megkezdett projektumok, infrastrukturális beruházások megvalósuljanak, ahogy az uniós csatlakozáshoz nélkülözhetetlen reformok is, 2026 végére ugyanis minden EU-s követelésnek meg akar az ország felelni.
Felmerül azonban a kérdés: ezek a tervek megvalósíthatók-e, ha a hétköznapjainkban a feszültség és a megosztottság egyre csak mélyül?
Nyitókép: Beta
