A Magyar Nemzeti Tanács harmincharmadik rendes ülésén mgr. Hajnal Jenő elnök tájékoztatta a tagságot, hogy a tanács tiltakozott az illetékes tartományi titkárságoknál az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara által a következő tanévben kezdődő alapképzésre meghirdetett pályázat okán, mivel abban az intézmény a szerb nyelv ismeretének a bizonyítását szabta meg feltételként a nemzeti kisebbségek nyelvén felvételizők számára. A Jogtudományi Kart, amely éveken át folyamatosan megszegte a vonatkozó, kötelező erejű tartományi határozatot, a közelmúltban jogerős bírósági ítélettel „kényszerítették” a felvételi vizsga megszervezésére a nemzeti kisebbségek nyelvén. Idei felhívásában az intézmény a nemzeti kisebbségekhez tartozó felvételizők esetében külön feltételt szabott meg: a B2-es szintű szerbnyelv-teszt kitöltését a felvétel feltételeként. Ennek következtében a többségi nemzet képviselőihez képest a nemzeti kisebbségeknek eggyel több feltételt kell teljesíteniük, ha a szóban forgó intézményben szeretnék megkezdeni felsőoktatási tanulmányaikat. A nemzeti kisebbségekhez tartozók felvételizhetnek anyanyelvükön, de egy nappal a felvételi vizsgát követően – még mielőtt az intézmény közzétenné az összes felvételiző eredményét, és megállapítaná a felvételt nyertek rangsorát – felmérik a szerbtudásukat, és az eredményük függvényében nyernek felvételt az intézménybe.
Gergely Árpád felvétele
– Az MNT elnökeként az a meggyőződésem, hogy ez a hátrányos megkülönböztetés elítélendő mind az általános emberi, mint pedig a kisebbségi jogok érvényesülésének szempontjából, és nem értelmezhető másként, mint a jogi kar olyan újabb rosszindulatú provokációjaként, amely nemcsak a szerbiai kisebbségi anyanyelvű oktatás egyenrangúságát és színvonalát kérdőjelezi meg, hanem annak a végzőseit Szerbia másodrangú polgárainak tekinti. A pályázat közzétételét követően az MNT felvette a kapcsolatot az illetékes tartományi titkárságokkal is, és ők arról biztosítottak bennünket, hogy már kötelezték a jogi kart arra, hogy azonnali hatállyal módosítsa a jogegyenlőség elvét sértő pályázati felhívást. Reméljük, hogy ezek után már nem érnek bennünket újabb fájó meglepetések – fogalmazott Hajnal Jenő.
KINEVEZÉSEK OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
Az ülésen a tanács elfogadott több döntést oktatási intézmények igazgatóválasztási és iskolaszéki tagcseréjének eljárásához kapcsolódóan. Egyebek mellett támogatta dr. Dejan Jakšić rendes egyetemi tanár kinevezését az Újvidéki Egyetem rektorává, prof. dr. Ivana Živančević-Sekeruš szerb és délszláv irodalom és irodalomelmélet tanár kinevezését az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjává, Lidija Stojšić osztálytanító kinevezését az óbecsei Zdravko Gložanski Általános Iskola igazgatójává, Pajica Bašić földrajzszakos tanár kinevezését a szabadkai Sonja Marinković Általános Iskola igazgatójává, Snežana Vukić osztálytanító kinevezését a nagybecskereki Május 9-e Általános Iskola igazgatójává, Kovács Edit pedagógus kinevezését a gombosi József Attila Általános Iskola igazgatójává, Biacsi József testneveléstanár kinevezését a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójává, Tufegdžić Mónika osztálytanító kinevezését az óbecsei Samu Mihály Általános Iskola igazgatójává, Milomir Radić földrajztanár kinevezését a temerini Lukijan Mušicki Általános Iskola igazgatójává, Gyivánovity Róbert francia nyelv és irodalom szakos tanár kinevezését a Szabadkai Középiskolai Diákotthon igazgatójává.
Gergely Árpád felvétele
TÁJÉKOZTATÁSI ÉS KULTURÁLIS PÁLYÁZATOK
Mindezek után elfogadásra került Zenta község kortárs művészeti alkotások támogatására meghirdetett kulturális pályázatának a véleményezése. Erre a célra 900 ezer dináros keretet hirdettek meg, és első lépésben az MNT Kulturális Bizottsága állította fel a javasolt támogatottak sorrendjét, kilenc pályázó pályázatát találták támogatásra érdemesnek. Szintén Zenta község a nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzésére, előmozdítására és fejlesztésére 825 ezer dinár értékben hirdetett meg pályázatot. A beérkezett pályázatok közül a Kulturális Bizottság 14-nek a támogatását javasolta, a bizottság által javasolt prioritáslistát az MNT is elfogadta.
A Köztársasági Művelődési és Tájékoztatási Minisztériumnak a nemzeti kisebbségek tájékoztatási eszközei által megvalósítandó projektumok támogatására kiírt pályázatára beérkezett 23 kérelem közül az MNT Tájékoztatási Bizottsága 16-nak a támogatását javasolta, s ezt a javaslatot az MNT is támogatta.
A Szekeres László Alapítvány 2017. évi jelentésének beterjesztőjeként Fejsztámer Róbert kuratóriumi elnök elmondta, hogy tavaly az intézmény egyik fő tevékenysége az év vége óta az alapítványnak és a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központnak otthont adó 800 négyzetméteres épület felújítása és berendezése volt, emellett pedig a kis összegű projektumok támogatása – ennek keretében az alkuratóriumi és a szakkuratóriumi tagok 80 millió forintot osztottak ki. Az alapítvány teljes tavalyi költségvetése 314 millió dinárt tett ki, ebből 150 millió dinárt az épületre fordítottak, több mint 119 millió dinárt pedig a nagybecskereki Spes Alapítvány számára utaltak át.
Az ülésen megvitatták, majd elfogadták a Kishegyesi Könyvtár 2017. évi jelentését. A szóban forgó intézmény tavaly év végén vált az MNT társalapított intézményévé. Az intézmény nevében Csordás Katalin könyvtáros ismertette, hogy tavaly a lehetőségeikhez mérten igyekeztek bővíteni a könyvállományt. Összesen 1248 könyvvel sikerült növelni a könyvállományt: 507 könyv a köztársasági művelődési minisztérium adománya volt, 311 az MNT adománya, 146 könyvet pedig a tartományi művelődési titkárság pályázatán elnyert eszközökből vásároltak, 144-et a kishegyesi helyi költségvetésből átutalt eszközökből, 79-et pedig saját forrásokból. A Bethlen Gábor Alapnál is sikeresen pályáztak, az elnyert pénzből rendezvényeket szerveztek, 2017 folyamán összesen 63 különféle rendezvényt: irodalmi esteket, könyvvásárt, gyermekfoglalkozásokat. Mint kiderült, tavaly az intézmény könyvtárosai sikeresen könyvtárosi szakvizsgát tettek.
2152 FÉRŐHELY AZ ELSŐSÖK SZÁMÁRA
Az ülés befejeztét megelőzően Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke beszámolt a tagoknak arról, hogy a 2018/19-es tanévben milyen lehetőségek válnak elérhetővé a vajdasági középiskolák első osztályába iratkozó magyar ajkú diákok számára. Mint elmondta, az oktatási minisztérium nemrégiben jelentette meg honlapján a megnyíló tagozatok listáját. Vajdaságban 37 szakközépiskolában és gimnáziumban 86 szak – 59 négyéves és 27 hároméves szakirány – nyílik meg magyar nyelven 2152 elsős számára – 1642 férőhely a négyéves képzésben és 510 hároméves képzésben. A jelenlegi értesülések szerint általános iskolai tanulmányait az idén 1691 magyar ajkú diák végzi el, ami azt jelenti, hogy 27 százalékkal több a férőhely, mint a végzős diák, és ha úgy alakulna, szinte mindegyikük négyéves szakon tanulhatna tovább – emelte ki Jerasz Anikó, hozzátéve, hogy az MNT már januárban megkezdte az egyeztetéseket és a tárgyalásokat annak érdekében, hogy végül kedvező javaslat születhessen meg. Közösen mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehető legtarkább és legvonzóbb kínálat várja a majdani elsősöket – hangsúlyozta, majd újságírói kérdésre válaszolva, hogy „megismétlődhet-e a tavalyi forgatókönyv, hogy a minisztérium esetleg utólag visszavonja a korábban jóváhagyott valamelyik szak megnyitására vonatkozó döntését”, kifejtette: ezek a szakok most már biztosan megnyílnak, hiszen hivatalosan, a minisztérium honlapján is megjelent. Most már csak az maradt hátra, hogy a lista nyomtatott formában is megérkezzen a leendő középiskolásokhoz – nyomatékosította Jerasz.
