Az iskolának az az egyik feladata, hogy megtanítsa a gyermeket önállóan tanulni, a szülőnek pedig az otthoni tanulási szokások kialakításában van jelentős szerepe – hangsúlyozta Vicsek Annamária oktatási államtitkár, amikor a tanévkezdéssel kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk.
Új tanterv lesz érvényben az első és az ötödik osztályban. Mit jelent ez a diákok és mit a pedagógusok számára?
– Minden újítás kezdetben többletmunkát jelent a pedagógusnak, hiszen képzéseken kell részt vennie, hogy az újdonságokat alkalmazni tudja. A diákok számára az újítások nem megterhelőek, hiszen nincs viszonyítási alapjuk, ráadásul a jelenleg bevezetendő újításoknak mind az a célja, hogy ne magolva tanuljanak a gyerekek, hanem összefüggéseket felismerve, különböző tartalmakat összekapcsolva-gondolkodva tanuljanak. Ennek megfelelően más a tervezés is, úgynevezett kimeneti tervezés van érvényben minden tantárgy esetében, és a tantárgyközi kompetenciák fejlesztésére nagyobb hangsúlyt fektetünk. Ezek a módszertani és tantervi újítások szeptembertől az első és az ötödik osztályban érvényesülnek, majd felmenő rendszerben, jövőre, a második és hatodik osztálytól, és így tovább.
A két új tantárgy – elsőben a projektoktatás, ötödikben pedig az informatika és számítógép-ismeret – mind a korral való haladás eredménye. A projektoktatás ugyanis több mint pusztán a projektmódszer alkalmazása: az internet és az IKT-eszközök alkalmazásával dolgoznak fel a gyerekek a tanító vezetésével egy-egy témát, egy-egy projektet. Ötödik osztálytól immáron kötelező tantárgyként fogják a tanulók az informatikát tanulni, ami azért fontos, mert azokat az alapokat, amelyeket az eddigi tanterv tanított a választható informatika tantárgyban, már szinte minden iskolás tud, ugyanis a digitális ismereteik a mai generációknak már sokkal előrehaladottabbak, olykor még a tanárokét is felülmúlják, így fontos volt modernizálni, továbbfejleszteni az eddigi tantervet, kibővíteni például programozással.
Mi a helyzet a tankönyvekkel? Képes a tankönyvpiac követni ezeket a változásokat?
– A tankönyvek megjelenése mindig némi fáziskéséssel történik, és ez teljesen természetes, ha megfigyeljük a tankönyvkiadás folyamatát. Amikor megjelenik szerb nyelven az új tanterv, a kisebbségi nemzeti tanácsok bevonásával akkor állnak neki a tantervek fordításának, és csak miután a hivatalos közlönyben megjelent a tanterv végleges változata, akkor jelenhet meg a tankönyv-tervezet. A tankönyv tervezet megjelentetése után foghatnak a kiadók a tankönyvíráshoz és a kéziratok jóváhagyatásához. A kiadók általában előbb a szerb nyelvű tankönyveket készítik el és hagyatják jóvá, pedig már ekkor van lehetőség arra, hogy kisebbségi szerzők kisebbségi nyelvű könyvet írjanak. A gyakorlatban azonban az történik, hogy megvárják a szerb tankönyv jóváhagyatását, s majd csak ezt követően fognak neki a fordításnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar tankönyvek ritkán kerülnek a diákok elé a szerb nyelvűekkel egy időben, különösen akkor, ha a szerb tankönyvek kiadása is késik, mint például az idén: kicsi a valószínűsége annak, hogy szeptember elsején már nyomtatva lesznek az új tankönyvek. De ez senkit sem kell, hogy elkeserítsen, ugyanis a tankönyv megkönnyíti ugyan a tanítás-tanulás folyamatát, de a tankönyv hiánya nem lehetetleníti el a tanítás-tanulást. A tanárnak könnyebb a dolga, ha van tankönyv, de attól még lehet eredményes egy óra vagy egy tanács, ha nem használnak tankönyvet, illetve a tankönyv megléte sem garanciája a sikeres oktatási folyamatnak. A tanáraink találékonysága és kreativitása, valamint a tanulók érdeklődéséhez és egyéni képességeihez való módosítások már eddig is a tankönyvek mellőzéséhez vezettek, illetve más segédeszközök használatát is lehetővé tették, így véleményem szerint nem kell nagy ügyet csinálni a tankönyvek hiányából. Eddig azért panaszkodtunk szülőként, hogy nehéz az iskolatáska, most pedig azt hiányoljuk, ami még nehezebbé teszi azt? A nyomtatott tankönyvek lassan túlhaladott, idejétmúlt és helyettesíthető eszközei lesznek a tanításnak, és az egész oktatási rendszernek lassan ehhez kell igazodnia – mondta az oktatási államtitkár.
Akad még hely a magyar osztályokban
Mi szól amellett, hogy érdemes magyar tannyelvű első osztályba íratni a gyermeket, függetlenül attól, hogy városban vagy falun él? Az a szülő, aki még oda szeretné íratni, megteheti-e?
– Ha a gyermeknek magyar az anyanyelve, fel sem kellene, hogy merüljön a kérdés, hogy milyen tannyelvű iskolába írassák a szülei, hiszen a saját anyanyelven folyó iskoláztatás a legsikeresebb, legeredményesebb, amit számos hazai és nemzetközi mérés, kutatás eredménye bizonyít. Ha a gyermek „vegyes” házasságból született, azaz a szülők egyike magyar, a másiknak azonban szerb vagy esetleg más vajdasági kisebbségi nyelv az anyanyelve, még akkor is a magyar tannyelvű oktatás melletti döntést javaslom mindenkinek. Egyrészt azért, mert a magyar nyelvet jellegénél fogva borzasztóan nehéz elsajátítani, és kár lenne kihagyni egy ilyen remek lehetőséget, hogy a gyermek egyik anyanyelveként sajátítsa el a magyart. Az anyanyelvápolás azért nem elég jó megoldás, mert módszertanilag sokkal kevésbé alakítja ki a teljes magyar nyelvi kompetenciát, ez alatt azt értem, hogy a gyermek a magyar helyesírást és olvasást csekély mértékben fogja elsajátítani. Másrészt a magyar tannyelvű oktatás – részben a kisebb osztálylétszámnak köszönhetően, részben pedig a magyarul tanító tanítók és tanárok felkészültségének, motiváltságának, szakmaiságának köszönhetően – eddig minden országos vizsgálaton, a magyar osztályok jobb eredményét mutatták, amit a PISA-vizsgálatok is alátámasztottak. Aki még nem döntött arról, hogy milyen tannyelvű osztályba íratja gyermekét, annak minden szempontból a magyar tannyelvű osztályt javasolnám, és különösen vonatkozik ez a szórvány magyar tannyelvű iskoláira, ahol még akad bőven hely a magyar osztályokban,
A támogatott napközi segítség a diáknak
Általában az édesanya foglalkozik az elsős diákkal. Nem egy esetben a vegyes házasságban élő szülők közül az édesanya az, aki szerb ajkú. Logopédusként mi a véleménye arról, ilyen esetben is merjék-e a szülők gyermeküket magyar tannyelvű első osztályba íratni?
– Sok szempontot mérlegelnek a szülők, mielőtt azt a felelősségteljes döntést meghozzák. Manapság már ritka, hogy a szülő több éven át rendszeresen tanul a gyermekével. Hiszen az iskolának pont az az egyik feladata, hogy megtanítsa a gyermeket önállóan tanulni, a szülőnek pedig az otthoni tanulási szokások kialakításában van jelentős szerepe: hogy megteremtse a tanuláshoz szükséges helyet és időt, és gondoskodjon arról, hogy a gyermeke rendszeresen elvégzi a házi feladatát, amihez nem feltétlenül szükséges a tanítás nyelvének az ismerete. Egyik megoldás az lehet, hogy az olvasással és írással kapcsolatos feladatokat az apukával végzi el a gyermek. A másik, kiváló megoldás, amire az elmúlt években a Magyar Nemzeti Tanács Napközi-programja adott sok helyütt lehetőséget, hogy az MNT által támogatott napközibe íratja a gyermekét a szülő, ahol a délután folyamán minden leckét megcsinál a napközis tanítóval, így haza már nem kell vinni iskolai feladatot.
A 2009-ben indult, Újvidék a magyar oktatásért projektum és a Baba-mama Klub sikerének tudható be, hogy ebben a tanévben mind a három újvidéki általános iskolában indul magyar tannyelvű, első tagozat?
– Az Újvidéki magyar oktatásért projektumnak sok-sok eleme van, ezek egyike a Baba-mama Klub, amelyet valóban 2009-ben indítottunk, pontosan azzal a céllal, hogy a magyar családoknak megmutassuk a magyar oktatás fontosságát, és hogy az akkor veszélyeztetett újvidéki magyar oktatást megmentsük. Veszélyeztetett, mert akkoriban 18 elsős indult magyar osztályba, és nagyjából akkortól nem volt elég gyermek Újvidéken ahhoz, hogy mind a négy magyar iskolában megmaradjon a magyar oktatás. A babaklubbal egyidejűleg harcoltuk ki Erdély Lenkével a magyar bölcsődei csoportot, kezdtünk a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban óvodásoknak és iskolásoknak szervezni különféle oktatási és művelődési programokat, ebbe folyamatosan bekapcsoltuk a Rákóczi Szövetség támogató csomagjait és ösztöndíját, a Magyar Nemzeti Tanács tanévkezdő csomagjait és a Szülőföldön magyarul támogatást, ami mind azt mutatta a szülőknek, hogy érdemes a magyar tannyelvű oktatás mellett dönteni. Mindennek lassan-lassan az lett az eredménye, hogy mindhárom újvidéki általános iskola, a József Attila, a Sonja Marinković és a Petőfi Sándor is minden évben elegendő tanulóval rendelkezik az osztályindításhoz – hallottuk az államtitkártól.
